Súlyos vétség a társadalmi béke ellen - szociológusok is tiltakoznak a "nemzeti konzultáció" miatt

Publikálás dátuma
2020.02.21. 22:08

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
"Szakmai meggyőződésünk azt követeli, hogy felhívjuk a Kormány figyelmét a romák és nem romák együttélését próbára tevő nemzeti konzultáció veszélyeire" - írják nyílt levélben.
A Magyar Szociológiai Társaság (MSZT) elnöksége csatlakozik a pszichológusok tiltakozásához a tervezett nemzeti konzultáció ellen - jelentette be közösségi oldalán az MSZT. Egyúttal arra kérik a szociológusokat, hogy aláírásukkal támogassák állásfoglalásukat - melyet péntek késő estig már csaknem 150-en írtak alá, és szombat este 8-ig lehet még csatlakozni hozzá. Ebben azt írják:
elfogadhatatlan, hogy a tervezett konzultáció felülbírálja a bíróság döntését, és azt sugallja, hogy a roma nemzetiségű magyar állampolgároknak más jogaik vannak, mint nem roma polgártársaiknak.

A gyöngyöspatai szegregációs ügyre utalnak, melyben a bíróság kártérítést ítélt meg az áldozatoknak, de az kormányzati nyomásra azóta sem került kifizetésre. Mint fogalmaznak: ez olyan, mintha e konkrét esetben nem érdemelnek kártérítést az általuk elszenvedett hátrányos megkülönböztetés miatt.
"Szakmai meggyőződésünk azt követeli, hogy felhívjuk a Kormány figyelmét a romák és nem romák együttélését próbára tevő nemzeti konzultáció veszélyeire, és kérjük, hogy e helyett tegyenek meg mindent a szegregáció és a társadalmi feszültségek felszámolásáért"

- olvasható a nyílt levélben. Hozzáteszik: kutatások sora támasztja alá, hogy az etnikai alapú szegregáció alacsonyabb minőségű oktatást eredményez, és súlyosan rontja elszenvedőinek jövőbeli esélyeit, legyen szó továbbtanulásról vagy munkakeresésről. Miközben nyilvánvaló, hogy a kártérítés nem szünteti meg az okozott hátrányokat, a bíróság döntését megkérdőjelezni és a politikai kommunikáció részeként használni súlyos vétség a társadalmi béke ellen - folytatják. Megjegyzik, a bírósági vizsgálat által is igazolt társadalmi különbségeket csak komoly pedagógiai, oktatás-fejlesztési és az oktatás területén túlmutató közpolitikai lépések ellensúlyozhatják, amelyekre valóban nagy szükség volna.
A héten közel 450 pszichológus írta alá azt a petíciót, ami ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy ha lesz kérdés Gyöngyöspatáról, akkor a következő nemzeti konzultáció alkalmas lehet arra, hogy azt kommunikálja a magyarok felé: elfogadható a roma emberekkel szembeni diszkrimináció.
Szerző

Kerettanterv Gyalog-galoppal

Publikálás dátuma
2020.02.21. 19:38

Fotó: Béres Márton / Népszava
Megjelentek pénteken a szakmai körökben széles körű tiltakozást kiváltó új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek.
Ezeket a NAT idén szeptembertől kezdődő bevezetésével párhuzamosan, felmenő rendszerben kell majd alkalmazni. A kerettantervek az iskolai fejlesztési feladatokat, elsajátítandó ismereteket konkretizálják. Míg korábban számos kritika érte az új NAT irodalomtanításra vonatkozó részét – amiért fontos szerzők művei kimaradtak belőle, de megjelentek benne olyan kétes megítélésű alkotók, mint például Wass Albert vagy Nyírő József –, a kerettantervekben már feltűnik Ottlik Géza, Esterházy Péter és az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre is; igaz, nem kötelező, hanem ajánlott szerzőkként. A regények mellett filmeket is ajánlanak a diákoknak: például a Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című regényéből készült Koltay Gábor filmet, vagy a középkori irodalom vonatkozásában a Monty Python Gyalog-galopp című filmjét. A kerettantervek minden évfolyamon meghatározzák a diákok heti óraszámát is. Ezek összességében minimálisan csökkentek, de tantárgyanként és évfolyamonként eltérő lehet a változás. A kerettanterv szerint az órakeret minimum 80 százalékát kell a kötelező törzsanyagra fordítani, a maradék 20 százalékot a tanár szabadon használhatja fel. A Civil Közoktatási Platform (CKP) felhívta a figyelmet: az eddigiektől eltérően minden tantárgyra csak egy kerettanterv készült, nincs A vagy B variáció. Továbbá nincsenek emelt szintű tantervek sem – az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítéshez a részletes érettségi vizsgakövetelmények lesznek az irányadóak. Csakhogy – mint arra a CKP rámutatott – egyrészt még nincsenek érettségi követelmények, másrészt az emelt óraszám, emelt szint (tagozat) nem mindenhol csak az emelt érettségire felkészítést jelentette. „Valószínűsíthető tehát, hogy sok helyen megszűnnek a speciálisan összeállított, de alternatív tantervként nem engedélyeztetett tagozatok – legalábbis tartalmilag mást jelentenek majd, mint eddig” – írták.
Szerző
Témák
Nat Oktatás

Kisöpörték a Jobbik pártalapítványát

Publikálás dátuma
2020.02.21. 18:30

Fotó: Jani Martin / Népszava
Lemondásra kényszerült a Jobbik pártalapítványának kuratóriuma, így Szabó Gábor elnök is – értesült több forrásból a Népszava.
Jakab Péter elnök folytatja a Jobbikban a személycseréket, amelyeket párton belüli kritikusai tisztogatásnak vagy leszámolásnak minősítenek. Lapunk információja szerint ezúttal a pártalapítvány, a Jobbik Magyarországért Alapítvány van soron. A pártelnökség leváltotta a kuratóriumot: Szabó Gábort, a kuratórium vezetőjét, valamint Gyüre Csaba, Farkas Gergely és Stummer János parlamenti képviselőt. Formailag ez úgy történt, hogy a kuratórium tagjai – nem saját elhatározásukból – felajánlották lemondásukat.
A napokban került nyilvánosságra az a beszéd, amit a zárt ajtók mögött rendezett januári tisztújító kongresszuson Jakab Péter mondott elnökké választása után. Jakab erősen kifogásolta, hogy az előző elnökség nem sokkal a kongresszus előtt – Sneider Tamás leköszönő pártelnök kezdeményezésére – módosította a tisztújítás szabályait. Jakab Péter név szerint bírálta Gyüre Csabát, Stummer Jánost és Szabó Gábort is.
A kongresszuson Gyüre Csaba és Stummer János újra elindult alelnökjelöltként, de nem kapott elég szavazatot. Az új elnökségbe ugyanis csak Jakab emberei kerültek be.
A pártalapítvány ügyében Szabó nem nyilatkozott, Farkast és Stummert is sikertelenül kerestük. Gyüre csak annyit mondott: „az új elnökség új embereket akar”.
Szabó Gábor tizenhat éven keresztül volt a Jobbik pártigazgatója, a tisztújítás előtt abban a tudatban távozott posztjáról, hogy utódjává Sneider Tamást nevezik ki. Nem így alakult. A Jakab Péter vezette új elnökség pályázatot írt ki a pártigazgatói tisztségre, ennek győztese pedig egy Bács-Kiskun megyei politikus, Lejer Zoltán lett.
A párt „szürke eminenciásának” tartott Szabó Gábor csak a pártigazgatói székből állt fel: a kongresszus ismét megválasztotta az országos választmány vezetőjének, és ő maradt a Jobbik pártalapítványának kuratóriumi elnöke is. Egészen mostanáig.
Úgy tudjuk, Tömör-Tones Zsolt vállalkozó, a Jobbik sportkabinetjének volt vezetője lesz a kuratórium új elnöke.
A Népszabadság 2011-ben azt írta, hogy több millió forint tartozást halmozott föl a jobbikos kötődésű Hunnia Kézilabda Sport Kft., amelynek korábbi résztulajdonosa Tömör-Tones Zsolt volt. Annak idején a Jobbik etikai vizsgálatot indított ellene, amely megrovással végződött.
Más lapok mellett a Vasárnapi Hírek is felidézte 2017-ben, hogy Szilágyi György, a Jobbik parlamenti képviselője és Tömör-Tones ugyanahhoz a fradista ultra- vagy inkább huligáncsoporthoz tartozott. Kettejüknek régebben – a már említett Népszabadság-cikk szerint – közös cégük is volt. Szilágyi élvezi Jakab Péter bizalmát, ma is tagja a Jobbik elnökségének. A BOK Sportcsarnok (volt Syma Csarnok) honlapja alapján ennek a létesítménynek jelenleg Tömör-Tones Zsolt a vezetője.  Megkérdeztük Jakab Pétert is, szeretne-e nyilatkozni arról, hogy lemondásra kényszerült a pártalapítvány kuratóriuma, és arról, hogy Tömör-Tones Zsolt veszi át Szabó Gábor helyét. A Jobbik elnöke közölte: „A Jobbik újonnan megválasztott elnöksége azt a határozott álláspontot képviseli, hogy a pártunknak személyi- és szervezeti megújulásra van szüksége annak érdekében, hogy 2022-ben a kormányváltás vezető ereje lehessen. Minden változás és változtatás ezt a célt szolgálja.”
Szerző
Frissítve: 2020.02.21. 18:38