Előfizetés

Szabad szemmel: amikor a pénzről van szó, Orbán rögtön erős Európát követel,

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.02.22. 07:06

Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 22.
Bloomberg A költségvetési vita feltárta, milyen megosztott az unió, ami azután nagyban fékezi a szervezet világpolitikai törekvéseit. A részvevők 28 óra után adták fel a küzdelmet Brüsszelben, de az év végéig elvileg egyezségre kell jutniuk. A következő hét évre szóló büdzsé kulcskérdése a gazdáknak adott támogatás, a lemaradó térségek megsegítése, illetve olyan programok finanszírozása, amelyek nélkülözhetetlenek az EU közös jövője szempontjából. Ez a csúcs azonban kicsinyes alkudozással telt, noha a tét a tömb GDP-jének mindössze 1 %-a. Merkel úgy nyilatkozott a dicstelen befejezés után, hogy eleget hallott a vörös vonalakról. Ám ha egyszer megszületik a kölcsönösen elfogadható tervezet, az megmutatja, hajlandó-e Európa többet költeni a közös célokra, előnyben részesíti-e az innovációt a hagyományos iparágakkal szemben, és hogy beveti-e pénzügyi erejét a jogállam kikényszerítésére az olyan tagoknál, mint Magyarország és Lengyelország. A szervezeten belül két tábor alakult ki: a déli és keleti nettó kedvezményezettek magasabb kiadások mellett kardoskodnak, míg az északi nettó befizetők félnek a hazai következményekről, ha belemennének, hogy adjanak be többet. A spanyol miniszterelnök kiábrándítónak nevezte a csúcsot. Azt sürgette, hogy találják meg az egyensúlyt a nemzeti és a közösségi érdekek között.   
Guardian Kudarcba fulladt az európai csúcsértekezlet, mert egyszerűen túl mélyek az ellentétek a tagállamok két csoportja között a következő hét évre szóló költségvetés ügyében és a nettó befizetők, Merkellel az élen nem voltak hajlandóak növelni a hozzájárulásukat. Pedig már nincs sok idő hátra, mert ha az év végéig nem születik meg az egyezség, akkor leállnak a kifizetések. Sok bírálat érte az Európai Tanács elnökét, mondván, hogy az nem vetett számot a realitásokkal. Vagy ahogy egy uniós diplomata megfogalmazta: csak egy VW-re van pénz, ő mégis egy Range Rovert célzott meg, de a legrosszabb, hogy ehhez a német kancellártól kért segítséget. Ám a négy takarékos állam, a hollandok, dánok, osztrákok és svédek – Berlinnel az oldalukon – nem kívánják felemelni az 1 százalékos plafont. Michel ezzel szemben azzal érvelt, hogy legalább megpróbálta. A kohézió barátai, tehát nettó kedvezményezett 16 állam képviselői viszont a másik oldalra mutogattak, mondván, hogy az nem volt kapható a nagyobb szolidaritásra. A jobboldali, nacionalista Orbán Viktor, aki hazai sikereit javarészt a Brüsszel elleni támadásokra építi, azt mondta, hogy Magyarország nem csupán a felzárkózást szorgalmazza. Fontosnak tartja a szoros együttműködést is, hogy az EU erős legyen, amihez combos költségvetés szükséges.    
Die Presse Kemény frontok alakultak ki az EU-csúcsértekezleten: a takarékos négyekkel szemben áll Kelet- és Dél-Európa 17 állama, amelyekről Orbán azt mondja: ők alkotják a többséget. A politikus, aki kétéves bojkott után állt a brüsszeli fórumon a nemzetközi sajtó képviselői elé, már tegnap délután megjósolta, hogy zátonyra fut a tanácskozás. Ám szerinte az erős unió érdekében be kell fektetni. Csakhogy olyan javaslattal rukkolt ki, amely teljesen elfogadhatatlan a négy takarékos állam számára. Azt sürgette, hogy a tagok a GDP-jük 1,3 százalékát fizessék be a költségvetésbe, ami valóságos horror az osztrák kancellár számára. Kurz pár hete még ’hídépítőként’ jelent meg Prágában Orbán oldalán a V4-ek konferenciáján. A magyar elképzelés azt jelentené, hogy Ausztriának a mostaninál évente 1,5 milliárd euróval többet kellene átutalnia Brüsszelbe. A kancellár mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy nincs abban semmi rendkívüli, ha eredménytelennek bizonyul az első nekifutás, ám a dolgok jó irányban haladnak.    
Der Standard Ha így folytatják, Európai sírásói lesznek az unió állam- és kormányfői. Erre figyelmeztet a lap a csúcstalálkozó kínos fiaskója után. Az ellentétek olyan magasra csaptak, hogy arra évek óta nem volt példa, bár ha jobban meggondoljuk, nincs ebben semmi meglepő. Ha pénzről van szó ugyanis, akkor vége a barátságnak és minden szövetségnek. Csak idáig a britekre lehetett fogni a dolgot, de ezúttal ők már nem vettek részt a tanácskozáson, így máshol kell keresni a gyenge politika, illetve döntési gondok okait. Már nincs meg a korábbi alibi, ezért megmutatkozott, hogy egység, szolidaritás és erő dolgában nem jól áll az EU. Az alkudozás pont olyan kicsinyes, önző és nemzetállami módon folyt, mint idáig mindig. A legtöbb vezető kizárólag saját országa előnyeit nézi és fogához veri a garast, noha voltaképpen nem nagy összegről van szó. Pedig a takarékos négyek menet közben feladták eredeti álláspontjukat és kompromisszumra törekedtek, de hiába. Ez kevés az előrelépéshez, mert ugyanakkor az agrár- és felzárkózási alapok címzettjei fékezik a reformokat, ami csak belefér. Ezért annyira kínos a mostani vég.   
Spiegel Még nem dőlt el, hogy valóban a volt német uniós biztos, Oettinger lesz a leendő magyar Tudománypolitikai Tanács vezetője, vagyis, hogy Orbánnak fog-e dolgozni, mert vannak fenntartásai. Mindenesetre az elképzelést éles kritika fogadta, hiszen Magyarországon veszélyben van a tudomány szabadsága. Maga a politikus megerősítette a felkérés hírét, hozzátéve, hogy kész hasznosítani a tapasztalatait, de egyelőre csupán mérlegeli az ajánlatot. A héten Budapesten járt, ám még semmilyen szerződést nem írt alá. (A felkérésnél azért kicsit több történt, a Magyar Közlönyben megjelent a kinevezéséről szóló határozat.) Az sem világos, hogy a tisztség jár-e fizetéssel. Mindazonáltal az eshetőség meglehetősen problematikus, hiszen Orbánnak azt vetik a szemére, hogy mind jobban korlátozza az oktatás és a kutatás függetlenségét. A CEU-nak távoznia kellett az országból. Az akadémiai kutató intézeteket az állam ellenőrzése alá helyezték, ami mögött egyesek azt gyanítják okként, hogy a kormányfővel szemben álló szakemberek csak ne jártassák annyit a szájukat. A Tudománypolitikai Tanács újabb tégla a jelenlegi rendszer átépítéséhez. Oettinger, a korábbi baden-württembergi kormányfő azt mondja, semmiképpen sem szeretné, ha eszközként használnák fel a független tudósok elleni hadjáratban. Ezért nem lesz tagja olyan testületnek, amely nem ügyel kellőképpen a tudomány szabadságára. Így most előbb tájékozódik. A politikus azonban sosem titkolta, hogy közel áll Orbánhoz. Egy német zöld EP-képviselő ugyanakkor arra figyelmezteti: fontolja meg alaposan, hogy olyasvalaki szolgálatába áll-e, aki lábbal tiporja a tudomány önállóságát.    
Die Welt Az újság szembeállítja, hogy Magyarország tavaly mindössze 60 menedékkérőt fogadott be, miközben Németország 70 ezret, noha minden tagállamra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mind a menedékjog megadásánál, mind annak elutasításánál. Ám a magyarok és az osztrákok erősen megnézik, hogy kiket engednek be. Erre azért van módjuk, mert az európai menedékrendszer meglehetően nagy mozgásteret hagy a tagállamok számára. Évek óta megy ugyan az egyeztetés, hogy egységesebbek legyenek a feltételek, de mindez ideig hasztalan. Ebből következően a magyar hatóságok a múlt évben a kérelmek 12 százalékának adtak helyt az 500-ból, ezzel szemben a németeknél 38 százalékos volt a kvóta, a 184 ezerből. Szakértők szerint Magyarország esetében politikai szempontok magyarázzák, hogy ennyire alacsony a szám, mert a kormány behúzta a féket. De legalább ilyen fontos, hogy miért próbálkoznak ennyire kevesen menedéket kapni a magyaroknál. Nos, a válasz az, hogy a magyar hatóságok időnként megszegik a szabályokat, ugyanakkor nem ritkán erőszakos eszközökkel toloncolnak vissza embereket Szerbiába, továbbá eleve igen kemény bánásmóddal igyekeznek távol tartani a migránsokat. Így azok lehetőleg nagy ívben elkerülik az országot. Az Európa Tanács nehezményezte, hogy a magyar szervek a határon gumibottal, rúgásokkal és kutyákkal igyekeznek jobb belátásra bírni az illegális határátlépőket. Egyben felhívta az Orbán-kabinetet, hogy senkit se küldjön vissza Szerbiában a menedékkérelem elbírálása nélkül, ne fújja le borsszprével ezeket az embereket. Jöttek a hírek azután, hogy az elutasított menedékkérők napokon keresztül nem kaptak enni a tranzitövezetekben. Számukra igen nehéz, hogy kapcsolatba lépjenek a civil szervezetekkel. Arról nem beszélve, hogy naponta csak igen kevesen léphetnek be a két zónába. A jogsértések miatt a Bizottság már többször is az Európai Bírósághoz fordult, Magyarország azonban lehetőleg nem kér a menekültekből.    
FAZ Tavaly Kelet-Európa mentette meg a német export mérleget. A külpolitikai híreket, ugyan Amerika, Kína és a koronavírus uralja, ám a német gazdaság számára fontosabbak a keleti szomszédok. A múlt évben a V4-ekkel 300 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom értéke, 6 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Ezzel még Washington és Peking sem vetekedhet – közölte a német Külgazdasági Kamara Keleti Bizottságának elnöke. Az éllovas Lengyelország, utána Csehország jön, Magyarország pedig a térségen belül a 3. helyen áll, 55 milliárd euróval. Oroszország ugyan megelőzi, de esnek az olaj- és földgázárak, ezért egyre kisebb az orosz kivitel értéke. Ugyanakkor a német export növekedési üteme háromszor akkora volt a régióban, mint az összes viszonylatot tekintve. Vannak ugyan jelek, miszerint a lendület Közép- és Kelet-Európában is alábbhagy, ám a szakember mégsem aggódik. Úgy véli, hogy segíthet a helyzeten az EU zöld programja az energiatermelés szerkezetének átalakítására, illetve a számítástechnika megerősítésére.   
Financial Times Lengyelországban a kulturkampf már a tekintélyes Zsidó Múzeumot is elérte. Eddigi vezetője, az elismert történész, Dariusz Stola hiába kapta meg ismét a megbízatást, kénytelen volt visszalépni, mert a konzervatív-nacionalista kormány jó 8 hónapon át nem volt hajlandó szentesíteni a kinevezést, mondván, hogy a szakember beviszi a politikát az intézménybe. Az ügy azonban mutatja, hogy a PiS nyomást gyakorol a tudományos szabadságra. A párt olyan történelemszemléletet akar, ami kiemeli a lengyelek hősiességét és szenvedéseit, főként a 2. világháborúban. Ennélfogva már többször is összecsapott múzeumokkal és tudósokkal, mivel azok ennél árnyaltabb megközelítést szorgalmaznak. Stola azt mondja, a kormánypárt számára fontos a múlt, tőkét akar abból kovácsolni, csak éppen manipulálja. Az igazgató akkor ásta el végképp magát az illetékes tárcánál, amikor két éve az egyik kiállítás egymás mellett mutatta be a 68-as antiszemita kampány, illetve a közelmúlt zsidóellenes és idegengyűlölő jelszavait. Ráadásul nem volt hajlandó konferenciát rendezni a szmolenszki repülő szerencsétlenségben meghalt államfő, Lech Kaczynski munkásságáról. Mint mondta, azért döntött most a távozás mellett, mert a bizonytalanság nem tesz jót a múzeumnak, munkatársak távoznak, támogatók felfüggesztik adományaikat.   
Washington Post Az elemzés úgy látja, az amerikai külügyminiszter jól tette, amikor a napokban, a müncheni biztonsági konferencián arra biztatta a fejlett államokat, hogy hagyják abba a siránkozást, mert a Nyugat megnyeri a demokráciáért vívott harcot az illiberális alternatívákkal szemben. Mégpedig együttes erővel. Hiába erősödik meg Kína és hiába jön fel sokfelé a tekintélyelvű populizmus és nacionalizmus. A kérdés azonban ezek után már csak az, hogy a Trump-kormányzat mikor változtat a politikáját e cél érdekében. Persze sok minden szól Pompeo véleménye mellett: a demokráciák erősebbek, mint jóformán bármikor korábban. Az emberek nagy többsége demokráciában és nem diktatúrában, vagy katonai kormányzás alatt akar élni. A bevándorlók és a külföldi diákok is a demokratikus rendszereket részesítik előnyben. A szénhidrogén exportáló államokat leszámítva a gazdasági erő is a szabad világ oldalán van. A miniszter csupán azt felejtette ki az előadásából, hogy ha Amerika nem áll ki azokért, aki szembeszállnak a tekintélyelvű rezsimekkel, akkor az autokraták fognak győzni. A mostani elnöknek azonban nemigen fűlik hozzá a foga, sőt, időnként kifejezetten ellenségesen nyilvánul meg ez ügyben. Elidegenítette magától a jogállam híveinek számító szövetségeseket, ugyanakkor olyan erős embereket és diktátorokat ölelt a keblére, mint Kim Dzsong Un, Putyin, Sissi, Orbán, Erdogan és Duterte. Azon kívül nem sokat tett az új demokráciák megszilárdítása. E tekintetben az a legmegdöbbentőbb, milyen megvető módon bánik Ukrajnával. Trump nemigen védi meg a világban a demokratikus ellenzék vezetőit, illetve a civil szféra aktivistáit. De a legrosszabb, hogy odahaza lebontja a demokratikus intézményeket. A sajtót a nép ellenségének minősíti, tisztségét pedig magáncélokra használja. Hogy a politika ráteszi a kezét a jogrendszerre, az aláássa a bíróságok függetlenségét, valamint a jogállamot. Ha az USA végképp feladja a harcot nemzetközi keretekben az emberi jogokért, a demokratikus kormányzásért és a jogállamért, akkor a tekintélyelvűség győz a demokrácia ellen az ideológiai harcban.

Terjed a koronavírus Olaszországban is, a WHO szerint gyorsan fogy az idő

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.21. 19:50
A kép illusztráció, akkor készült, amikor a szakemberek a Vuhanból február elején kiemenkítet olaszokat várták
Fotó: ANSA / AFP
16 olasz fertőzöttről tudni eddig, 250-en kerültek karanténba.
Rövid idő leforgása alatt 16 emberről derült ki Olaszországban, hogy megfertőződött az új koronavírussal, derül ki a Rai News cikkéből. 14 eset lombardiai, ott tíz községben vezettek be izolációs intézkedéseket. 2-en Veneto régióban kaphatták el a betegséget az első tesztek eredményei szerint. Két Padova környéki idős személyről van szó.
A vírust egy Kínából hazatérő illető terjeszthette Olaszországban. A fertőzöttek közül először egy 38 éves férfi fordult orvoshoz csütörtökön: influenzás tünetekkel ment a codognói kórházba február 18-án, majd hazaküldték. Azután tért vissza, hogy rosszabbul lett, állapota jelenleg is súlyos. Elkapta a betegséget terhes felesége, egy ismerőse, akivel focizott, az ismerősének bár-tulajdonos apja, és a bár három vendége is részletezi a Rai.
Mindannyiukat elkülönítették, csak úgy, mint további 250 embert, akik kapcsolatba kerülhettek a betegekkel.

Közülük 149-en ápolók, orvosok és családtagjaik, akik a 38 éves beteg férfival találkoztak. A hatóságok arra kérik azokat, akiken a koronavírusra jellemző tünetek mutatkoznak, hogy ne kórházba menjenek, hanem a 112-es segélyhívó számot hívják. Az olasz egészségügyi minisztérium arra emlékeztet: hasonló járványkitörés történt januárban Németországban is, egy autóipari cég munkatársaihoz köthetően. A hatóságok határozott intézkedéseinek hála, sikerült megfékezni a vírus terjedését. Úgy vélik, ez Olaszországban is sikerülni fog.
Az észak-olaszországi Codogno városkában bezáratták a közintézményeket, éttermeket és kávézókat. A lombardiai Casalpusterlengóban keddig zárva tartanak az iskolák, Castiglione d'Addában pedig a könyvtárak, közhivatalok, tornatermek és szemétlerakók zárnak be.
A római fertőző betegségek kórházában további három fertőzöttet ápolnak, közöttük egy vuhani kínai házaspárt és egy olasz pácienst, akik két heti vírusellenes kezelés után tartósan vírusmentes

WHO: gyorsan fogy az idő

Egyre kevesebb az idő az új koronavírus-járvány nemzetközi elterjedésének megfékezésére, az országoknak gyorsan cselekedniük kell - mondta pénteken Genfben újságíróknak az Egészségügyi Világszövetség (WHO) főigazgatója. Arra kérdésre válaszolva, hogy a COVID-19 vírus okozta iráni és libanoni halálesetekkel fordulópontjához érkezett-e a járvány, Tedrosz Adanom Gebrejeszusz kijelentette: még mindig hisz abban, hogy a járvány megállítható, de hozzátette: gyorsan cselekedni kell, mielőtt kifutunk az időből.
A légzőszervi panaszokat okozó járványban eddig több mint 75 ezren betegedtek meg Kínában és 1150-en 26 másik országban. A WHO adatai szerint a betegségben több mint 2200-en haltak meg Kínában és nyolcan más országokban. 
Az országok eddig nem adtak megfelelő választ a WHO-nak arra a felhívására, hogy segítsék 61,5 millió dollárral a szakosított ENSZ-szervezetnek a COVID-19-cel szembeni világméretű fellépését

- mondta Tedrosz. A kínai helyzettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a WHO vezette nemzetközi szakértőcsoport járt Pekingben, Szecsuánban és Kuangtongban, szombaton pedig Vuhanba utazik. Azzal kapcsolatban, hogy Irán elmúlt két napban 18 megbetegedést és 4 halálesetet jelentett be, Tedrosz aggodalmát fejezte ki, és elmondta, hogy a WHO vírusteszteket küld Teheránnak.

"Nem beteg, de vírushordozó"

Izrael ugyancsak bejelentette az első esetet pénteken. A fertőzött nő korábban a Diamond Princess óceánjáró utasa volt, akit a héten evakuáltak Izraelbe, és a visszatérése után állapították meg nála a vírus meglétét. A nő, akinél a vírusteszt pozitív lett, "nem beteg, és nincsen semmilyen tünete, de vírushordozó" - közölte a Tel-Aviv melletti Seba Tel Hasomer kórház fertőző osztályának vezetője, ahol a 11 izraelit két hétre karanténba helyezték.
Az Egyesült Arab Emírségek pénteken jelentette be, hogy két újabb esetet találtak, így a megbetegedések száma 11-re emelkedett. A két új beteg egy fülöp-szigeteki és egy bangladesi állampolgár, akik korábban egy fertőzött kínai állampolgárral érintkeztek. Az emirátusokbeli betegek többsége kínai állampolgár.
Dél-Koreában is iskolákat zártak be és a templomoktól, nyilvános rendezvényektől való távolmaradásra szólították fel az állampolgárokat, miután péntekre két ember halt meg és 204 ember betegedett meg az új koronavírustól. Az esetek száma két nap alatt megnégyszereződött. A kormány válságtanácskozást tartott a járvány miatt. A kormány erőfeszítései a 2,5 milliós lélekszámú Tegura összpontosulnak, ahol kedden jelentették az első megbetegedést, és péntekre a számuk elérte a 152-t, itt történt a két haláleset is.

Uniós csúcs megállapodás nélkül

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.02.21. 18:13

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
A költségvetési tervezet az ambiciózusabb tábor igényeinek megfelelően csoportosítaná át a forrásokat, a kevésbé fontosnak ítélt területekről elvont pénzek egy részét pedig a tagállamoknál hagyná, így a takarékosságot követelő országok is jobban járnának.
Az első nap eredménytelenül ért véget a következő, hétéves költségvetésről szóló uniós csúcstalálkozón, és a második sem hozott áttörést. A tárgyalások tulajdonképpen már azelőtt elakadtak, hogy igazán elkezdődhettek volna, és emiatt több tagállami vezető adott hangot frusztráltságának. Andrej Babis cseh miniszterelnök például úgy vélekedett, hogy felesleges tovább alkudozni, ha az úgynevezett „takarékos négyes” (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) nem hajlandó engedni álláspontjából. Ezek a nettó befizető országok nem szeretnének nemzeti összjövedelmük egy százalékánál többel hozzájárulni a közös kasszához, így számukra elfogadhatatlan az Európai Tanács jelenlegi, ­1,074%-ot előirányzó javaslata. Velük szemben a 17 tagállamból (köztük Magyarországból) álló „Ambiciózus Európa barátai” csoport azzal érvel, hogy az Unió nagyratörő céljaihoz több forrásra van szükség. A két tábor álláspontjai csütörtökön egyáltalán nem közeledtek, ezért Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kora este berekesztette a kormány- és államfők ülését, és éjszakába nyúló különmegbeszéléseken kereste a lehetséges kompromisszumot. A négy- vagy többszemközti tárgyalások pénteken is folytatódtak. A takarékosság pártján álló Angela Merkel német kancellár és az ambiciózusabb büdzséért kardoskodó Emmanuel Macron francia elnök félretette nézetkülönbségeit, és igyekeztek segíteni Michelnek a két oldal közötti közvetítésben. Az egyeztetések annyira elhúzódtak, hogy a tagállami vezetők közös tanácskozása az eredetileg tervezett délelőtt tíz óra helyett csak este 7-kor kezdődhetett el. Ez azonban csak nagyon rövid ideig tartott, s a jelenlévők azt állapították meg, nincs megállapodás, s az Európai Tanács elnökének utolsó költségvetési javaslatáról sem született kompromisszum. A tervezet az ambiciózusabb tábor igényeinek megfelelően csoportosítaná át a forrásokat, a kevésbé fontosnak ítélt területekről elvont pénzek egy részét pedig a tagállamoknál hagyná, így a takarékosságot követelő országok is jobban járnának. A tagállami vezetők órákon át, külön csoportokban tárgyaltak a javaslatról, mindhiába. Ezért várhatóan márciusban újabb rendkívüli csúcsot tartanak a büdzséről. Ám ha ezen dűlőre jutnának, ez is csak részsiker lenne. A költségvetési tervezettel kapcsolatban ugyanis ezenkívül még számos vitás téma hátravan, köztük a Magyarországot leginkább érintő, a fejlesztési pénzek jogállamisági féltelekhez kötése.