Titkolják a fizetéseket – 1,6 millió dolgozó kimarad a statisztikából

Publikálás dátuma
2020.02.24. 08:40
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Sem a kormány, sem a KSH nem árulja el, mekkora jelenleg Magyarországon a mediánbér.
Mekkora a mediánbér Magyarországon? Ezt szerette volna megtudni a pénzügyminisztertől Székely Sándor független országgyűlési képviselő még év elején, ám írásbeli kérdésére kétszeri nekifutásra sem kapott érdemi választ. A képviselő szerint a mediánjövedelem az átlagbérnél jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, ezért azt kérte még januárban Varga Mihálytól: küldje meg számára az elmúlt öt év mediánbérre vonatkozó adatait. A válasz Schanda Tamástól, a foglalkoztatáspolitikát időközben bekebelező Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárától érkezett, de az nem tartalmazott a hazai mediánbérekről semmilyen érdemi információt. „Magyarország a bérek terén is jobban teljesít” – írta az államtitkár, aki azonban mindezt számokkal már nem támasztotta alá. Ezt követően Székely Sándor hiába kérdezett rá másodszor is a konkrét adatokra, az államtitkár a múlt héten már csak annyit írt: fenntartja korábbi válaszát. Azaz nem bocsátja a  képviselő rendelkezésére az elmúlt 5 év mediánbéradatait. A mediánbér azért mutatná jobban a valós kereseti viszonyokat, mert úgy számolják ki, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb fizetés azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit. Ha például egy 22 fős cégnél van egy bruttó 650 ezer forintot kereső felsővezető, egy bruttó 500 ezer forintos bérű középvezető, valamint 10 garantált bérminimumos (bruttó 210 600 forint), és 10 minimálbéres (bruttó 161 ezer forint), akkor ott az átlagbér 221 181 forint, miközben a 22 munkavállalóból 20 ennél kevesebbet keres. A mediánbér viszont 210 600 forint: a dolgozók fele valóban ennyit vagy többet, a másik fele pedig ennyit vagy kevesebbet kap. A mediánbért is ismerve tehát árnyaltabb képet lehetne kapni a fizetésekről. A KSH mégis csupán átlagbért számol és tesz közzé hónapról hónapra a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként: legutóbb már 403 ezer forintot is meghaladó bruttó átlagfizetésekről adott hírt a hivatal. Ebbe azonban a KSH nem számolja bele az összes dolgozó keresetét, csak azokét, akik öt fősnél nagyobb cégeknél dolgoznak teljes munkaidőben. Márpedig ez kevesebb, mint 2,9 millió főt jelent, miközben a KSH hónapról hónapra több mint 4,5 millió foglalkoztatottról tesz jelentést. A statisztikából tehát 1,6 millió dolgozó kimarad – épp a kevesebbet keresők, hiszen a kisebb cégek jellemzően alacsonyabb béreken foglalkoztatják munkavállalóikat, és többnyire szintén kevesebbet keresnek a részmunkaidősök. Ha az ő fizetésüket is belevennék tehát az átlagba, egyes számítások szerint harmadával, negyedével alacsonyabb összegek jönnének ki. Korábban ezen dolgozók keresetét azért hagyták figyelmen kívül, mert a KSH a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolta a dolgozói létszámmal, ez az adatbázis pedig csak az 5 fősnél nagyobb cégekről tartalmazott információkat. Több mint egy éve azonban már a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) havi járulékbevallásaiból számítják a keresetstatisztikát. Márpedig azok már az összes munkavállaló keresetéről tartalmaznak információkat, így éppenséggel lehetne a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó átlagokat és akár mediánbért is közölni. Tavaly januárban még úgy tűnt, így is lesz. A KSH ekkor állt át a NAV-os adatbázisra, és a fenti kritikákra is reagálva azt közölte: az új adatforrásnak köszönhetően „olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében. Idetartozik a medián kereset értéke”. Mégsem számolnak mediánbért azóta sem.  A Népszava időről-időre rákérdez a KSH-nál: mikor közölnek végre mediánbért, illetve a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó átlagfizetést, ám a hivatal rendre csak arra hivatkozik: „az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése hosszabb előkészítő folyamatot igényel.” Hogy milyen hosszút, azt, ahogy korábban, úgy most sem közölték. Arra is hivatkozik a KSH: „az öt főnél kisebb létszámmal működő szervezetek esetében az átlagost számottevően meghaladó adathiány, illetve utólagos revízió a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”. Ez utóbbi érv igencsak meglepő, tekintve, hogy adóbevallásokról van szó. Ezzel kapcsolatban még tavasszal a NAV-hoz fordultunk, azt tudakolva: milyen adatok hiányát jelezte feléjük a KSH, illetve szerintük is alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük. Ígértek is választ, de azt azóta sem kaptuk meg. Az elmúlt héten kerestük az ITM-et is, hogy megtudjuk: mérvadónak tartják-e a foglalkoztatáspolitikában a mediánbért, és emiatt szükségesnek tartják-e, hogy a KSH közöljön erre vonatkozóan is havi rendszerességgel adatokat, továbbá szükségesnek látják-e, hogy a KSH a nemzetgazdaság egészére közöljön átlagbért. Lapzártánkig a tárcától sem kaptunk semmilyen választ kérdéseinkre.    

Az átlag alatt keres a többség

A fenti kérdésekre minden bizonnyal azért nem érkeznek érdemi válaszok, mert azok igencsak lesújtó képet festenének a magyar bérviszonyokról. A 2018. évi adóbevallásokból például a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére a Policy Agenda legutóbb azt számolta ki, hogy csak minden negyedik munkavállaló keresett 2018-ban az átlagbér felett, a dolgozók harmada a minimálbért sem kapta meg havi átlagban, csaknem felüknél pedig a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegek szerepeltek bérpapírjaikon. A cégek által elkészített tavaly februári járulékbevallásokból pedig azt számolták ki: 15 ezer forinttal alacsonyabb a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete annál, mint amit a KSH hivatalosan közölt. Az összes munkajövedelmet - beleértve a részmunkaidősökét is - vizsgálva pedig csaknem 48 ezer forinttal alacsonyabb az átlag. Ugyanabból az adatbázisból számoltak, mint a KSH (az adatokat pénzért kapták meg  a NAV-tól), csak éppen figyelembe vették az 5 fősnél kisebb cégeket is. Így számolva a részmunkaidősökkel együtt akkor 298 229 forint volt az átlag, miközben a KSH 345 900 forintról jelentett.    

Szerző

A kormány a szemétszállítással is szorítani próbál a fővároson

Publikálás dátuma
2020.02.24. 06:30

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Bár az állami NHKV kifizette a budapesti hulladékszállítás napi fenntartásához szükséges tartozása nagy részét, az idei elszámolásról még politikusok egyezkednek.
A kukaholding nemrég kifizette a tavaly általa Budapesten beszedett szemétdíjból fennmaradt tartozása nagy részét a Fővárosi Közterület-fenntartónak (FKF) – értesült a Népszava. Az ellenzékivé vált település napi hulladékgondjai így rövid távon megoldódni látszanak. Még néhány milliárd forint maradt, amit technikai kérdésként kezelnek. Arról ugyanakkor, hogy az FKF idén is hozzájusson a területén a kukaholding által beszedett díj egészéhez, még tárgyalnak – tudtuk meg. Január második felében jelezte lapunknak Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős, MSZP-s főpolgármester-helyettes, hogy a számlákat országosan kiküldő, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. – közkeletű nevén kukaholding – nem utalt át az FKF-nek a területén tavaly szemétdíj címén begyűjtött közel 30 milliárdból mintegy tízet. Követelte, hogy az FKF jusson hozzá a területén beszedett teljes díjhoz. Mártha Imre, az FKF új felügyelőbizottsági elnöke úgy becsülte, tartalékaik február elejéig-közepéig tartanak ki. Miután Karácsony Gergely főpolgármester közbenjárására az illetékes miniszter módosította az elszámolási képletet, az FKF kiszámlázhatta követelését. A fizetési határidőként megjelölt február 21-i időpontban ugyanakkor nem történt semmi. A kukásautók azóta is járnak. Lapunk értesülései szerint, ha nem is a kiállított számlák alapján, de a kukaholding végül átutalta az FKF tízmilliárdos követelése nagy részét. Ezt erősíti az a lapunknak küldött pénteki FKF-tájékoztatás is, miszerint „időközönként történtek részteljesítések”. A tavalyi év második felének felülvizsgálata viszont csak márciusban zárul le. Rögzítik: a decemberben szigorított gazdálkodás eredményeként a társaság napi üzletmenete, a folyamatos hulladékszállítás, valamint a köztisztasági munkavégzés biztosított. A jelek szerint Karácsonyék még nem dőlhetnek hátra. Értesülésünk szerint ugyanis arról, hogy az FKF 2020-ban is hozzájusson a területén beszedett díjak egészéhez, még zajlanak a – legmagasabb szintű – tárgyalások. Ennek véleményezését az FKF illetékesség híján elhárította. De máig nem sikerült még a negyedévesről sem áttérni a havi elszámolásra. Pedig ezt még Orbán Viktor ígérte meg 2018-ban Karácsony Gergely elődjének, Tarlós Istvánnak úgy, hogy a megállapodást a kormány és az új Városháza is érvényesnek tekinti. Az FKF most erről úgy fogalmazott, elküldték javaslataikat az NHKV-nak. A fogadkozások ellenére tehát a két fél több mint egy éve még ebben sem képes megegyezni. Magyarán az Orbán-kormány a fővárosi szemétszállítás idei kivéreztetésének lehetőségét változatlanul Damoklész kardjaként tartja Karácsonyék feje felett. Az érzékelhető hírzárlatnak megfelelően lapunk kapcsolódó érdeklődését szerdai hulladéklerakós sajtótájékoztatójukon Tüttő Kata és Becker Pál, az FKF vezérigazgató-helyettese is elhárította. Megkeresésünkre az NHKV, illetve a felügyeletét ellátó Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter pedig szokás szerint nem válaszolt.
Szerző
Frissítve: 2020.02.24. 06:38

Aggódik a koronavírus miatt az IMF, de a kínai elnök szerint rövid távú lesz a járvány hatása

Publikálás dátuma
2020.02.23. 14:24

Fotó: HU HUHU / XINHUA / AFP
Eközben a Bloomberg arról számolt be: több mint öt éve legalacsonyabb szintjére esett az olajfeldolgozás Kínában.
Miközben az IMF az eddig vártnál kisebb idei kínai és globális gazdasági növekedést várt, a kínai jegybank alelnöke azt nyilatkozta egy lapnak, hogy különböző intézkedésekkel tovább növelik a likviditást a gazdaság élénkítése érdekében. Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szombaton nyilvánosságra hozott közleményében az szerepelt, hogy az új koronavírus várható hatásai miatt az IMF 0,4 százalékponttal 5,6 százalékra fogta vissza Kína idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését. A washingtoni székhelyű szervezet vezetője a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek rijádi megbeszélésén ismertetett közleménye szerint az IMF az év elején még azzal számolt, hogy a globális GDP növekedése az idén 3,3 százalékra gyorsul a tavalyi 2,9 százalékról. Az új koronavírus megjelenése azonban visszavetette a gazdasági aktivitást Kínában, ezért az IMF most azt várja, hogy a globális gazdaság idei növekedése az eddig várt 3,3 százaléknál 0,1 százalékponttal kisebb, 3,2 százalék lesz. A közlemény szerint az IMF borúlátóbb forgatókönyvvel is rendelkezik, amely szerint a koronavírus a jelenleginél szélesebb körben terjed el, és ennek a globális GDP-növekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai elnyúlhatnak. A koronavírus által legsúlyosabban érintett Kínában a jegybank arra készül, hogy további pénzügyi lépésekkel növelje a likviditást. A kínai központi bank egyik alelnöke a Financial News című üzleti lapnak azt nyilatkozta, hogy a jegybank tovább csökkenti a referencia kamatlábakat, hogy a vállalati költségek olcsóbb finanszírozásával támogassa a gazdaságot. A jegybank utoljára csütörtökön csökkentette a kamatszintet, az egyéves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate/LPR) 10 bázisponttal 4,05 százalékra, az ötévesekét pedig 5 bázisponttal 4,80 százalékra vitte le a jegybank. A kínai jegybank alelnöke arról is beszélt, hogy csökkenteni tervezik a bankok kötelező tartalékrátáját (RRR) is. Úgy vélte, hogy amint levonul a járvány, a kínai gazdaság gyorsan talpra áll, megugrik a fogyasztás és emelkednek a beruházások. Egyes elemzők szerint Kína gazdasági növekedése 3 százalékra vagy még ennél is alacsonyabb szintre lassul a folyó első negyedévben éves összevetésben a tavalyi utolsó negyedévi 6 százalékról, ami közel 30 éve a legkisebb bővülés volt.

Több mint ötéves mélyponton az olajfeldolgozás Kínában

A Bloomberg eközben ágazati forrásokra hivatkozva azt közölte: Kínában több mint öt éve legalacsonyabb szintjére esett az olajfeldolgozás a lanyhuló kereslet következtében, miközben újabb külföldi cégek jelezték, hogy a vártnál gyengébb eredményeket várnak a folyó negyedévre a koronavírus hatásai miatt. A portál szerint Kínában az olajfeldolgozók napi termelése mintegy 10 millió hordóra, 2014 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, 25 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.Február elején napi 11,4 millió hordó, egy évvel ezelőtt pedig még napi közel 13 millió hordó kőolajat dolgoztak fel Kínában. A koronavírus visszavetette az autós forgalmat Kínában, aminek a következtében csökkent a benzinkereslet, miközben a turizmusra gyakorolt egyik hatásaként megcsappant a repülőgép-üzemanyag, a kerozin iránti igény is. A Procter & Gamble és a Coca-Cola is csatlakozott azoknak a cégeknek az egyre hosszabb listájához, amelyek arra számítanak, hogy a koronavírus miatt a vártnál gyengébb negyedévet zárhatnak. A Procter & Gamble azt közölte, hogy csökken a forgalma Kínában, részben amiatt, hogy a boltok egy része csak korlátozott ideig tart nyitva, sok üzlet pedig ki sem nyit. A szállítási láncban történő fennakadások veszélyeztethetik a Procter & Gamble néhány termékének biztonságos gyártását. Az amerikai székhelyű vállalatnak 387 kínai beszállítója van, Kínából több mint 9 ezer különböző alapanyagot vásárol. A világ vezető fogyasztásicikk-gyártója jelezte, hogy a koronavírusnak „komoly” kedvezőtlen hatásai lehetnek a március végével záródó harmadik pénzügyi negyedévének nyereségére és forgalmára. A cég ugyanakkor leszögezte, hogy nem változtat éves nyereségével és bevételével kapcsolatos előrejelzésén. Egy másik amerikai cég, a Coca-Cola közölte, hogy teljesíthetőnek tartja idei célkitűzéseit, de elismerte, hogy az első negyedévi eredményei gyengébbek lesznek a vártnál. A világ legnagyobb üdítőital-gyártója azt közölte, hogy a március végével záró három hónapban a cég adózott eredménye a tervekhez képest 1-2 centtel kisebb lesz, bevétele pedig 1-2 százalékkal elmarad.

Rövid távú hatásokra számít a kínai elnök

Hszi Csin-ping kínai elnök vasárnap a CCTV kínai hírcsatorna tudósítása szerint azt mondta, hogy bár az új típusú koronavírus-járvány elkerülhetetlenül erős hatást gyakorol a kínai gazdaságra és társadalomra, az rövid távú és kezelhető. A kínai elnök, aki egy telefonos konferencián egyeztetett a járványról a kínai kormányzat tagjaival, úgy fogalmazott: a koronavírus a legsúlyosabb egészségügyi vészhelyzet, amely országát a Kínai Népköztársaság 1949-ben történt megalakulása óta sújtja. Ugyan Kínát 2002-2003-ban a világszerte mintegy 650 halálos áldozatot szedő SARS (súlyos akut légúti szindróma) is súlyosan érintette, Hszi szerint az új koronavírus terjedését nehezebb megakadályozni és ellenőrzés alatt tartani.

WHO: Egyre kevesebb idő van a járvány megfékezésére

Az új koronavírus decemberben jelent meg a közép-kínai Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban. A 11 milliós várost pont egy hónappal ezelőtt vonták vesztegzár alá. Vasárnapi beszédében Hszi ismét megerősítette a kínai kormányzat korábbi álláspontját, miszerint történtek hiányosságok a járványra adott választ illetően, ezekből pedig tanulni kell – mondta. A vasárnap jelentett adatok szerint szombat éjfélig a koronavírus fertőzötteinek száma Kínában közel 77 ezerre bővült, míg a halálos áldozatoké elérte a 2445-öt. Hupej tartományon kívül azonban a szárazföldi Kína többi részéről csupán 18 új esetről számoltak be az egy nappal korábbi adathoz képest. Az egy napon belül jelentett gyógyultak száma pedig ötödik napja meghaladja a napi új fertőzöttekét az országos adatok szerint. Miközben a járvány a jelek szerint Kínában túl van a csúcspontján, a világ csaknem 30 másik országára terjedt már át, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szombaton arra figyelmeztetett: egyre kevesebb idő áll rendelkezésre a nemzetközi járvány megfékezésére.