főváros;bértárgyalások;közműcégek;

- Sok helyen még mindig nem zárultak le a bértárgyalások

A versenyszféra két számjegyű béremelése még az idén is elszívhatja a munkaerőt az állami és önkormányzati vállalatoktól. Van olyan fővárosi cég, amelyik csak 3,5 százalékot ígér.

Nyakunkon a március, mégis alig van olyan fővárosi közszolgáltató cég, ahol lezárultak a bértárgyalások és a dolgozók pontosan tudják, mekkora béremelésre számíthatnak 2020-ban. A Fővárosi Önkormányzat a háttérből figyel, látszólag nem avatkozik bele a munkaadók és munkavállalók egyezkedésébe, valójában persze nyilvánvalóan megszabja a cégvezetők mozgásterét, hiszen iparűzési adó bevételei és teljes költségvetése is korlátokat szab a bérfejlesztéseknek. A szolgáltatóknál működő szakszervezetek azonban látnak még tartalékokat a rendszerben, ezért a végsőkig küzdenek a dolgozók jobb anyagi megbecsüléséért. Körképükből kiderül, van, ahol még fényévekre van egymástól a cég ajánlata és a szakszervezetek követelése.

Ilyen például a Fővárosi Vízművek, ahol december 6-án volt az utolsó bértárgyalás, a vállalat vezetése azóta nem tárgyal a helyi szakszervezettel, amelynek elnöke, Kecskés Károly épp a hét elején kérte legutóbb az egyeztetés folytatását. Az érdekvédők 9 százalékos alapbéremelést kérnek minden dolgozónak, a Vízművek azonban csak 4 százalékot akar adni, azt is csak a fizikai munkásoknak. A túl alacsony és diszkriminatív ajánlat miatt házon belül nagy a felháborodás, annak ellenére sokan a távozás mellett döntenek, hogy az itt dolgozók többsége már nem fiatal. Az érdekvédelmi vezető lapunknak elmondta, hogy levelében megfontolásra ajánlotta: a munkáltatói szociális járulék júliustól tervbe vett újabb kétszázalékos csökkentéséből adódó megtakarítást a vállalat forgassa vissza béremelésbe, és abba is belemennének, hogy csak egyszeri prémiumot kapjanak az alkalmazottak, ha a vártnál több lesz az üzleti eredmény.

A cég vezetése nem sokat gondolkodott a válaszon, mindent elutasított, így Kecskés Károly a Liga Szakszervezetek elnökéhez fordult segítségért, hogy közösen kérjék a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat segítségét. Kollektív munkaügyi vitát is kezdeményezhetnek a BKV szakszervezeteihez hasonlóan, de azt mondja, a Vízműveknél még soha nem volt sztrájk, a csapból jönni kell a víznek. Ám ha nem marad más lehetőség, készek a munkabeszüntetésre is felkészülni – tette hozzá az elnök. A helyzetüket bonyolítja, hogy nehéz lenne megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról, hiszen az állami intézkedések hatására olyan szinten lelassult a vezetékrendszer felújítása, hogy az egész város egy hatalmas időzített bomba: bárhol, bármikor bekövetkezhetnek csőtörések, amiket azonnal javítani kell. A helyzetre jellemző – emlékeztetett Kecskés Károly -, hogy 2017-ben a 92 és félezer kilométeres csőhálózatból összesen 350 kilométernyit tudtak kicserélni, ugyanebben az ütemben 250 évente jutnának el a hálózat minden pontjára. Azóta tovább romlott a helyzet, a kevés pénz miatt sorra mondanak fel a kollégáik.

Ehhez képest a FŐTÁV a béke szigete. A Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. hároméves bérmegállapodást kötött a helyi szakszervezettel, ami most is érvényben van. Az évenkénti 6 százalékos emelés módjáról minden évben megállapodnak – tájékoztatta a Népszavát Lázár Éva, a FŐTÁV Szakszervezetének elnöke. Kiemelte, hogy az utóbbi két évben a nagyon alacsony fizetéseken emeltek többet és ez várhatóan így lesz az idén is.

Szó sincs megegyezésről, csak beletörődés van a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt-nél., ahol a dolgozók kaptak ugyan egy rövid tájékoztatót, mégsem tudják, hogy pontosan mennyit emelnek idén a bérükön. Akkora az elkeseredés, hogy az ottani szakszervezet feloszlatta magát, mert semmit nem tudott elérni a vállalattal szemben. Egy munkatárs arról tájékoztatta lapunkat, hogy sírásót, ravatalozót már alig találnak, hajléktalan szállókon keresnek embereket, mert nettó 130 ezer forintért nem jelentkezik senki. Legalább 30 százalékos a létszámhiány és csak kevéssel jobb a helyzet az adminisztratív dolgozók körében, miközben egy temetés vagyonokba kerül, lenne fedezet a dolgozók szerint a jobb megbecsülésükre. A vállalat írásban jelezte, a „2019-es évhez hasonló béremelést tervez, illetve a Budapest bónusz havi juttatást biztosítja a szellemi és fizikai dolgozók részére 2020. január 1- től visszamenőlegesen az üzleti terv elfogadása után”.

Ezen a héten folytatódik a bértárgyalás a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nél (FKF) – tájékoztatta a Népszavát Király András, a cég szakszervezetének elnöke. A Világgazdaság információi szerint a vállalat 9 százalékos emelésre tett javaslatot, de az érdekvédők 15 százalékot szeretnének elérni. A hírt az érdekvédelmi vezető megerősítette, sőt azt is hozzátette, a szellemi foglalkozású alkalmazottaknak szóló vállalati ajánlat csak 3,5 százalékos emelést tartalmaz, ami óriási felháborodást váltott ki a dolgozók nagyjából 20 százalékát kitevő körben. Most a vezérigazgatóval tárgyalnak, de a HVDSZ 2000 nevű szakszervezet vezetője jelezte, ha nem lesz megállapodás, kénytelenek lesznek egy szinttel feljebb lépni és a Felügyelő Bizottság véleményét kikérni.

Egyedül a Budapesti Közlekedési Vállalatnál született meg eddig az idei bérmegállapodás. Múlt pénteken átlagosan 10 százalékos alapbéremelést, nagyobb cafetéria juttatást és több pótlék emelését is tartalmazó egyezség született a cégnél működő három meghatározó szakszervezet és a vállalat vezetése között.

Eddig a fővárosi cégek jobb helyzetben voltak, mint az állami közszolgáltatók, ahol tárgyalni sem akart a bérkérdésekről a kormány.

Most azonban az érintett szakszervezetek megkapták a meghívót: jövő keddre, március 3-ra összehívták a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumát (KVKF), ahol várhatóan bejelentik az állam béremelési ajánlatát.                                                             

Az intézkedés csaknem 170 ezer pedagógust érint.