Szabad szemmel: őszre kidolgozhatják az új rendszert a jogállami normák ellenőrzésére

Publikálás dátuma
2020.02.25. 06:56

Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 25.
Die Presse Az unió illetékes biztosa úgy gondolja, hogy őszre már kidolgozhatják az új rendszert a jogállami normák ellenőrzésére. Reynders Bécsben fejtette ki véleményét, hozzátéve, hogy ehhez felmérik mind a 27 tagállamot és valamennyinek megfelelő ajánlásokat tesznek le az asztalra. A cél az, hogy egyetlen kormány se érezhesse úgy: tisztességtelenül járnak el vele szemben. De azt csak nehezen tudja elképzelni, hogy érdemi párbeszéd alakulhat ki azokkal az országokkal, ahol módszeresen megsértik a demokratikus szabályokat. Itt név szerint meg is említette Magyarországot és Lengyelországot, noha mindkettő vezetése arra hivatkozik, hogy a rendszer elemeit más tagállamoktól vették át. Ezzel együtt bízik abban, hogy az új módszer segítségével erősödik a nyomás azokra a kormányokra, amelyek esetében gond van a jogállamiság betartásával. Pl. sokat segíthet, hogy ha a külföldi cégek felszámolják befektetéseiket a jogi hiányosságok miatt. De annak is nagy hatása lehet, ha a polgárok megvonják támogatásukat az érintett pártoktól, már ha nem számíthatnak többé független és hozzáértő bírákra. Rámutatott ugyanakkor, hogy itt nem az EU és egyes országok viszályáról van szó. Mindenkit érint, mert a veszélybe kerülő bíróságok elvileg az európai jogot alkalmazzák. A politikus különösen nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a következő hosszú távú költségvetésben a jogállam tiszteletben tartásától tegyék függővé a közösségi támogatásokat. Ám ennek jóváhagyása roppant nehéz, hiszen egyhangú döntés kell hozzá. Mégis alighanem a pénz a legjobb eszköz, ha valakit meg kell győzni arról, hogy ne szegje meg a játékszabályokat.
Der Standard „Válságban van a jogállamiság”. Ezt a lapnak adott interjúban fejtette ki Didier Reynders. Az igazságügyért és a demokráciáért felelős biztos ezt azzal magyarázta, hogy egynémely tagországban pár év alatt háttérbe szorult a bíróságok függetlensége, a korrupció elleni harc, illetve a média sokszínűsége. Igen aggasztónak nevezte ezzel kapcsolatban a lengyel állapotokat, ám mint megjegyezte, egyértelművé kell tenni, hogy itt nem nemzeti, hanem összeurópai gondról van szó. Mert az egész EU-ra kihat, ha valahol veszélybe kerül a bírák autonómiája. A támogatások esetleges leállításánál nagy dilemmának nevezte, hogy milyen többséggel lehet majd ezt az intézkedést elrendelni. Itt azonban vita van a Bizottság és az Európai Tanács elnöke között. Emellett fontosnak nevezte, hogy létrejöjjön az új jogállami mechanizmus, amelynek alapján évről évre értékelik a jogállamiság helyzetét az egyes tagoknál, mégpedig egységes szempontok alapján. Így nem mondhatja senki sem, hogy nem egyenlő mércével mérik. Tehát pl. hogy folyton csak a magyarokat és a lengyeleket pécézik ki. Emellett új vitakultúrára is szükség van, mivel meg kell magyarázni a polgároknak, mekkora jelentősége van a független bíróságoknak és a korrupció elleni küzdelemnek. Fontos tényező lesz az Európai Ügyészség, amikor igyekeznek meggátolni, hogy egyes kormányok uniós pénzeket sikkasszanak el. Mellesleg éppen az indította be a vitát a jogállamiság és az uniós pénzek összekapcsolásáról, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni a testülethez.
EUobserver Lengyelországban közelít ahhoz a ponthoz az igazságügy reformja, ahonnan már nem lehet visszacsinálni a dolgokat, miközben a PiS a magyar módszert koppintja. Erre figyelmeztet az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének két munkatársa. Duda elnök ugyanis már aláírta a jogszabályt, amely megakadályozná, hogy a lengyel bírák az európai jogot alkalmazzák, és amely korlátozná az Európai Bíróság joghatályát az országban. A fékeket és ellensúlyokat elsőként Orbán Viktor építette le. Magyarországon egy évtized alatt a földrészen szokásos alkotmányos rend helyét az illiberális demokrácia vette át, noha ez a fogalom önmagában ellentmondás. De a lengyel kormány is igyekszik egybeolvasztani a kormánypártot és az államot. llyesmi korábban csak a szovjet típusú egypártrendszerekben fordult elő. A végrehajtó hatalom ott vetette alá saját szeszélyeinek az igazságszolgáltatást, de a jelenség azóta idáig ismeretlen volt a kontinensen. Ám a lengyeleknél a Legfelsőbb Bíróság, a kormány és az Alkotmánybíróság nyíltan nekiment a bíróságoknak. Így most megkérdőjeleződik, hogy az ország mennyire illeszkedik még bele az EU jogrendjébe. Ennélfogva alighanem az eddigi legnagyobb kihívás éri az unió normatív alapjait. Nem csupán a jogállam került veszélybe, hanem az emberi jogok tiszteletben tartása is, hiszen az emberek és civil szervezetek a jövőben hiába fordulnak az igazságszolgáltatáshoz, ha megsértik jogaikat. Itt már nincs helye a puhaságnak, határozottan és sürgősen közbe kell lépni. Részben pl. a 7-es paragrafus alapján, részben pedig új eszközöket igénybe véve. Az eddigi próbálkozások kudarcot vallottak, tehát hogy a magyarokat és a lengyeleket visszatereljék a nyájba, mert nem volt meg hozzá a kellő politikai akarat, noha a válság egyre mélyül. A határozatlanság láttán Budapest és Varsó folytatja a demokratikus intézmények lebontását és a folyamat már veszedelmes szintet ért el. Ezért a Tanácsnak szembe kell néznie a baj tényleges fokával és el kell érnie az azonnali irányváltást. Tovább nem lehet várni, mert a tekintélyelvűség rákos szövetei egyre jobban terjednek és már az egész európai tervet fenyegetik.
BBC Egyre nagyobb az ellenállás Magyarországon a kormány módosított nemzeti kerettanterve ellen, amely a nemzeti büszkeséget igyekszik belecsepegtetni a diákokba. A bírálók, köztük iskolák, pedagógus szervezetek, párhuzamot vonnak a szocialista időkkel, amikor a párt saját ideológiáját kényszerítette mindenkire. A liberalizmus elleni kulturkampf egyik kulcsfigurája Demeter Szilárd, akinek az íróasztalán ott van a Herczeg Ferenc 80. születésnapjára kiadott esszékötet, még 1943-ból, benne Horthy meleg szavú ajánlásával. Az író és több más nacionalista szerző a 30-as évekből éppen most lett kötelező irodalom. A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója azt mondja, hogy őt nem kérdezték meg a tantervről, de nagyjából egyetért azzal. Merthogy az oktatás szerinte arról szól, hogy átadjuk örökségünket a következő nemzedéknek. Mivel ha pontosan tudjuk, mint jelent a család, a tisztelet, a munka, a hazaszeretet, akkor ezt közvetíteni kell a generációk között. Ugyanezt fejtegeti, csak nem ennyire költőien Kovács Zoltán szóvivő is. Szerinte nincs olyan, hogy semleges tanítás, az oktatási rendszerek a társadalmi értékekről szólnak. A tiltakozás egyik fő szervezője Miklósi László, a Történelem Tanárok Egyesületének elnöke ezzel szemben úgy gondolja, hogy a tanterv készítői, de a megbízóik is dicsőíteni akarták a múltat. Kiszínezni, ám ez valójában a történelem eltorzítása. Mások azt sürgetik, hogy haladéktalanul írják át az egész elképzelést, mert az árt a nemzeti egységnek és kultúrának, a diákoknak és oktatóknak, megmérgezi a közgondolkodást. Orbán az évértekelőben a nemzeti büszkeséget állította a középpontba.
Yahoo/Bloomberg Nagy Márton, az MNB alelnöke ősszel meg azt fejtegette, hogy az infláció halott, mert maradnak a nulla közeli hitelkamatok, ma viszont azzal szembesül, hogy a magyarországi áremelkedés üteme példátlanul magas az EU-n belül. Ennélfogva a Nemzeti Bank hozzálátott, hogy emelje a bankközi kamatokat, de a térségen belül másutt már hozzányúltak az alapkamathoz is. A Goldman Sachs szerint azonban ha a lépések nem a magasabb kamatok felé mutatnak, akkor a forint ismét gyengülni fog. De nem csupán Nagy Márton fogott mellé, amikor lebecsülte az infláció szintjét, a lengyel jegybank ugyanebbe a hibába esett. A magyar eset azonban szolgáljon figyelmeztetésül mások számára. Egy londoni alapkezelő azt tartja megszívlelendő tanulságnak, hogy a nyugati világban az áremelkedés inkább tetszhalott állapotba kerül, semmint hogy jobblétre szenderül.
Szerző

Halálos áldozatai is vannak a tüntetésnek, ami Delhiben várta Trumpot

Publikálás dátuma
2020.02.24. 21:35

Fotó: Debajyoti Chakraborty / AFP / NurPhoto
Legalább három civil és egy rendőr vesztette életét hétfőn az indiai fővárosban.
Miközben valóságos örömünneppé kívánták varázsolni Donald Trump amerikai elnök indiai látogatását, véres összecsapás is kísérte azt a fővárosban, Delhiben. Mint a BBC írja, legalább három civil és egy rendőr vesztette életét hétfőn. A demonstráció még napokkal korábban kezdődött, az állampolgársági törvény módosítása ellen. Vasárnap egy kormánypárti politikus, Kapil Mishra szervezte megmozdulás után hindu ellentüntetők támadtak az addig békés, jellemzően muszlim demonstrálókra, majd másnap, az amerikai elnök látogatásának napján is folytatódott az erőszak.
Hétfőn közel 50-en sérültek meg, közülük 37-en rendőrök, írja az Al Jazeera. A Reuters arról számol be, az erőszak egyértelműen etnikai-vallási törésvonalak mentén folyt: tudósítójuk több ízben is azt látta, hogy hinduk botokkal és vascsövekkel vernek muszlimokat, illetve muszlim nevű üzleteket fosztanak ki és autókat gyújtanak fel. A rendőrök kevesen voltak és nem avatkoztak közbe, részletezik, egy-egy egyenruhás még bátorította is a köveket hajigáló támadókat. A tüntetők és ellentüntetők számáról nem bocsátkozik becslésekbe a hírügynökség, de megjegyzik, legalább egy kilométer hosszú kiterjedésen folyt az erőszak.
"India egy olyan ország, ami büszkén bátorítja a szabadságot, az egyéni jogokat, a törvény uralmát és minden ember méltóságát" - dicsérte a nap során Donald Trump az indiai miniszterelnök, Narendra Modi munkásságát. A Delhiben az erőszakos ellentüntetőket vezető politikus, Mishra hétfőn arról nyilatkozott, Trump látogatásának három napja alatt "csendben lesznek", a város rendőrségének ennyi ideje van "megtisztítani az utcákat".

Kirekesztéstől félnek

A kérdéses jogszabály lehetőséget biztosít a 2015 előtt illegálisan Indiába érkezett afganisztáni, bangladesi és pakisztáni vallási kisebbségek tagjainak az állampolgárság megszerzésére. Ám az kizárólag a három szomszédos országból menekült kisebbségek tagjainak biztosít lehetőséget, a térség üldözött muszlimjainak nem. Nem biztosít hasonló lehetőséget továbbá a Mianmarban hatóságilag üldözött, főként muszlim rohingyáknak, a Kínából menekült tibeti buddhistáknak, sem a Srí Lankából érkezett hindu tamiloknak.
Még az ENSZ is „alapvetően diszkriminatívnak” tartja ezt a fajta kivételezést. Az indiai iszlám vallási csoportoknak pedig tovább erősítette aggodalmait, hogy a kormányzó, hindu nacionalista Indiai Néppárt (BJP) az ország csaknem hetedét adó muszlim kisebbség kirekesztésére törekszik. Az elmúlt években több intézkedés is ebbe az irányba mutatott: a kormány az iszlám vallásra utaló helységneveket cserélt le, a történelemkönyvekben igyekezett háttérbe szorítani az indiai muszlim uralkodókat, 2019 augusztusában felfüggesztette az egyetlen muszlim többségű tartomány, a vitatott hovatartozású Kasmír autonómiáját.
Narendra Modi miniszterelnök ezeket az értelmezéseket elutasítja. Szerinte az új törvény az Indiára évszázadok óta jellemző testvériesség és az elfogadás kultúráját testesíti meg.

Szerző

Bűnösnek találta az esküdtszék Harvey Weinsteint - akár 25 évet is kaphat

Publikálás dátuma
2020.02.24. 18:46

Fotó: ANGELA WEISS / AFP
Bűnösnek mondta ki hétfőn egy New York-i bíróság esküdtszéke Harvey Weinstein bukott hollywoodi filmmogult nemi erőszak és szexuális támadás vádjában, ám felmentette őt a legsúlyosabb vádpont, a szexuális ragadozóként elkövetett erőszak vádja alól.
Az esküdtszék bűnösnek nyilvánította Weinsteint az egykori munkatársa, Mimi Haleyi elleni szexuális támadásban és Jessica Mann színésznőjelölt megerőszakolásában 2013-ban. Hollywood egykori nagyhatalmú producerére 25 év börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. Ha bűnösnek találták volna a szexuális ragadozóként elkövetett erőszak vádjában, akár életfogytiglant is kaphatott volna. A hét férfiből és öt nőből álló esküdtszék öt nap alatt hozta meg döntését. A bejelentés után az eddig szabadlábon védekező Weinsteint a bíró utasítására megbilincselték, és azonnal a fogdába szállították. A bíróság március 11-én hirdeti ki, hogy milyen büntetést szab ki a vádlottra. A tárgyalás alatt Weinstein gyakran tűnt gyengének, a tárgyalóterembe járókerettel lépett be, előfordult, hogy ügyvédjére támaszkodott. Egyik áldozata, Rose McGowan színésznő szerint azonban csak színészkedett. A bukott filmmogult több mint 80 nő, köztük ismert színésznők vádolták meg szexuális visszaéléssel, ő azonban tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy szexuális együttlétei mindig kölcsönös beleegyezésen alapultak. A tárgyalás alatt az ügyészek Weinsteint szexuális ragadozóként mutatták be, aki sorozatosan követte el a szexuális bűncselekményeket. A nőket azzal manipulálta, hogy hollywoodi karriert ígért nekik, felcsalogatta őket szállodai szobájába vagy szállására, és hatalmával és erejével visszaélve erőszakkal kényszerítette őket szexuális együttlétre. "Az itt ülő férfi nemcsak egy hollywoodi titán volt, hanem egy erőszaktevő is" - hangsúlyozta a vádat képviselő manhattani helyettes ügyész, Meghan Hast a tárgyaláson. A tárgyalás hetei alatt a bíróság számos tanúvallomást meghallgatott, Haleyi is részletesen felidézte, hogyan kényszerítette szexuális együttlétre Weinstein, Mann szintén felidézte, hogyan erőszakolta meg a producer 2013-ban. Mann kétarcú, Jekyll és Hyde-személyiségként írta le a producert, aki a nyilvánosság előtt kedvesnek mutatkozott, de amikor kettesben maradtak, gyakran félemlítette meg dühkitöréseivel. Weinstein nem tanúskodott a saját védelmében, bár korábban újságíróknak azt mondta, hogy szándékában áll. Ügyvédje, Donna Rotunno záróbeszédében arról beszélt az esküdteknek, hogy a vádak eltúlzottak voltak, és a Weinstein ellen tanúskodó "nők voltak a felelősek a választásaikért, amelyeket a jövőbeli karrierjükért meghoztak". Az ügyészek cáfolták, hogy a Weinsteint megvádoló tanúk nem szavahihetőek, és azt is, hogy ők volnának a felelősek az őket ért szexuális támadásokért. A 67 éves Weinsteinnek még Kaliforniában is bíróság elé kell állnia szexuális zaklatási ügyei miatt. A queensi munkáscsaládból származó Weinstein két sikeres hollywoodi stúdiót is létrehozott fivérével, Bobbal: a Miramaxot (amelyet szüleik, Miriam és Max után neveztek el) és a Weinstein Co. vállalatot. A Weinstein Co. csődbement Wienstein bukása után. Tavaly sikerült megállapodniuk Weinstein áldozataival a kártérítések kifizetésében. Mintegy 25 millió dollárt kapnak az áldozatok, amit a stúdió biztosítása fedez. Harvey Weinstein szexuális zaklatási botránya 2017-ben robbant ki. A befolyásos hollywoodi producer bukása indította el a MeToo mozgalmat, amelynek során nyilvánosságra került a szórakoztatóiparban, az üzleti életben, a médiában, a politikai életben vagy más területen befolyásos több száz ember ügye, akik szexuális zaklatást követtek el.
Szerző
Frissítve: 2020.02.24. 21:53