Aláírták a BKV idei bérmegállapodását

Publikálás dátuma
2020.02.25. 15:09

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A fővárosi közszolgáltató cégeknél ledolgozott évek után pluszpénz jár.
Immár biztos, hogy nem kell Budapest tömegközlekedését megbénító sztrájktól tartani, Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Tüttő Kata és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettesek jelenlétében kedden délután aláírták a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) idei bérmegállapodását. A múlt pénteken lezárult alkuban ugyan csak a három legnagyobb, reprezentatív szakszervezet vett részt, de a bérfejlesztés a cég minden dolgozóját érinti, így összesen 11 szakszervezet vezetője és Bolla Tibor vezérigazgató névjegye szerepel a megállapodáson. A sztrájk előszobájának tartott kollektív munkaügyi vita eredményeként a munkáltató 10 százalékos átlagos alapbéremelést vállalt, vagyis 2 százalékkal megemelte eredeti ajánlatát. Az érdekvédők látszólag többet engedtek, hiszen 15 százalékot követeltek, de az alapbéremelésen felül számtalan további pótlékot is sikerült kiharcolniuk. Elérték, hogy januárra és februárra bruttó 60 ezer forintos egyszeri bérkiegészítést kapjanak a munkatársak, március 1-től pedig a 8 százalékos, de minimum 35 ezer forintos alapbéremelésen túl tíz százalékkal emeljék a távolléti díjat, 200 ezer forintra növekedjen a cafetéria juttatás, magasabb jutalmakat kapjanak a kiemelkedően teljesítő és valamivel gyorsabban lehessen felfelé lépni a bértarifa sávok között. A BKV vállalta, hogy a főiskolai végzettségűek minimális bruttó havi bére nem lehet kevesebb 360 ezer forintnál, az egyetemi diplomával rendelkezőké 400 ezernél, a speciális szakmai tudással rendelkezőknél pedig 420, illetve 460 ezer forint az alapbér legkisebb összege. Bevezetik a „Budapest-pótlékot”, ami minden a cégnél ledolgozott év után a minimális alapbér 0,4 százalékával növeli a dolgozók keresetét. A szakszervezetek szeretnék egy százalékig emelni a keretet a következő években. További ösztönző pótlékokat kapnak a villamos-, a busz- és trolivezetők, a metrónál dolgozók, de pluszpénz jár annak a sofőrnek, aki „első ajtós” járaton jegyellenőrzést is végez, továbbá annak a diszpécsernek is, aki csökkenteni tudja a járatkimaradásokat. Ha pedig mindezek után is marad pénz az egyes igazgatóságok kasszájában, az összeget a szakmunkások és a nélkülözhetetlen „kulcsemberek” megtartására fordíthatják. A megállapodás szerint minden teljes munkaidőben foglalkoztatott BKV alkalmazott ezeken túl 16 100 forintos egyszeri ajándékutalványt kap a decemberi bérkifizetéssel egy időben. A cég vezetése azt is vállalta, hogy folytatják a munkakörülmények javítását, az öltözők, végállomások, munkásszállók felújítását és felszerelését például klímákkal és mikrohullámú melegítőkkel. Cserében a szakszervezetek elfogadták, hogy ebben az évben nem indítanak újabb bérvitát.                                
Frissítve: 2020.02.25. 15:33

Karácsony Gergely: Minden színház fenntartói joga a fővárosnál marad

Publikálás dátuma
2020.02.25. 14:54

Fotó: Béres Márton / Népszava
A főpolgármester bízik abban, hogy nem kell már sokáig együtt élni „ezzel az utálatos törvénnyel”.
Szerdán tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés Budapest idei költségvetését. Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán azt írta, hogy az egyik pont a budapesti színházak finanszírozása lesz. Ebben pedig az az ígérete a kiindulópont, amelyet a decemberi Madách téri tüntetésen tett.
„Azt mondtam ott, megvédjük a színházainkat, amelyeknek egy rossz és káros törvény veszélyezteti a művészi szabadságát. Utálatos helyzet, utálom magam is ezt a törvényt, ezért úgy kellett ebben az ügyben is számolnunk, hogy figyelemmel legyünk arra, nem csak színházakat kell finanszíroznunk ebben a városban. A vállalás betartása tehát nem veszélyeztetheti a város működőképességét”

- jegyezte meg a főpolgármester. Karácsony Gergely az alábbiakban összegezte, hogy főváros milyen irányelveket képviselt a kormánnyal szemben a tárgyalásokon:
  • Nem adunk át egyetlen színházat sem a kormánynak, még ha kérik, akkor se: minden színház fenntartói joga a fővárosnál marad.
  • A művészi szabadságukban veszélyeztette színházakat tisztán önkormányzati finanszírozásba vonjuk, vagyis nem lesz az államnak beleszólása a Katona József Színház, az Örkény Színház, a Radnóti Színház és a Trafó művészeti munkájába.
  • A tisztán önkormányzati finanszírozású színházak mellett lesznek a városban vegyes – vagyis állami és önkormányzati –, és tisztán állami finanszírozási kőszínházak is.
  • Biztosítani kell a független színházak és előadóművészek művészi szabadságát azzal, hogy a támogatásukra eddig biztosított pénzt ezután is megkapják, a fővárosi művészek esetén pedig ennek a támogatásnak az elosztásáról a főváros által jelölt kuratórium dönt elvszerű módon.
  • A fővárosi Szabad-Tér Színházat - amely nevével ellentétben nem klasszikus színház, inkább színpad és rendezvényhelyszín -, a jövőben valós funkciójának megfelelően üzemeltetjük tisztán önkormányzati finanszírozásból. Ezt a színpadot többek között független színházi produkciók befogadására is alkalmas helyszínné tesszük, ehhez igazítjuk a cég jogi státuszát és működtetését.
Karácsony Gergely leszögezte, hogy megvédik a kormányzati befolyástól a színházakat. Bejegyzését azzal zárta, hogy a kialakult helyzetet a kormány kényszerítette a fővárosra, de a városvezetés abban bízik, hogy nem kell már sokáig együtt élni „ezzel az utálatos törvénnyel”. Karácsony Gergely januárban azt nyilatkozta a Népszavának, hogy csak olyan megállapodást fognak aláírni a finanszírozásról, ami kiszámítható és politikai alkuktól független működést biztosít a színházaknak.

Gulyás ultimátumot adott Karácsonynak

A kormány felfüggeszti a színházak finanszírozásáról szóló tárgyalásokat a fővárossal, amennyiben a Fővárosi Közgyűlés szerdán úgy dönt, hogy nem Bán Teodórát, hanem Benkő Nórát választja meg a Szabad Tér Színház ügyvezetőjévé - közölte kedden Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a Fővárosi Közgyűlés szakmai bizottsága egyhangú döntéssel támogatta a Szabad Tér Színház eddigi igazgatója, Bán Teodóra pályázatát, Benkő Nóráét viszont elutasította, Karácsony Gergely főpolgármester ennek ellenére utóbbi jelölt megválasztását javasolta a Fővárosi Közgyűlésnek.

Szerző
Frissítve: 2020.02.25. 16:09

Jogerős az ORÖ elnökét vesztegetés miatt elmarasztaló ítélet

Publikálás dátuma
2020.02.25. 13:45
Balogh János az Országos Roma Önkormányzat 2018 februári közgyűlésén
Fotó: Népszava
Helybenhagyta a Balogh Jánosra, az Országos Roma Önkormányzat elnökére első fokon vesztegetés miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést a Debreceni Ítélőtábla.
Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében azt írta, az első fokon eljáró törvényszék 2019. október 24-én ítélte vesztegetés bűntette miatt egy év – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre B. J. vádlottat. A bíróság által megállapított – a vádirattal lényegében egyező – tényállás szerint az ORÖ a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően az állami költségvetésből 81 millió forintos kampánycélú támogatást kapott. A vádlott 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervezéssel foglalkozó társaság egyik munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy a cég az ORÖ részére megszervezne-e egy rendezvényt, melynek költségéről számlát kellene kiállítani. Amikor a férfi érdeklődött a rendezvény időpontjáról, a vádlott azt mondta, hogy azt nem tartják meg. Egy néhány nappal későbbi találkozón a vádlott arra kérte a tanút, hogy annak cége állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ, mint megrendelő részére egy meg nem tartott eseményről. Az ORÖ elnöke a férfinak azt mondta, hogy a számlán feltüntetett összeget az önkormányzat átutalná a kft.-nek, melyből megtarthat 600 ezer forintot, a többi pénzt azonban vissza kell adni neki. A férfi nem fogadta el az ajánlatot, a beszélgetésről hangfelvételt készített. A tavaly októberi ítélet indoklásában elhangzott, mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe.
Szerző
Témák
ORÖ ítélet