Előfizetés

Magyar kutatók rájöttek, miért gyakoribb az Alzheimer-kór a nőknél

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.25. 18:18

Fotó: Leyla Vidal / AFP
Kiderült, a férfiaknál az agy rövidtávú emlékek tárolásáért is felelős hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőknél.
Az ELTE kutatói magyarázatot találtak arra, hogy miért gyakoribb az időskori betegség a nőknél – közölte az egyetem Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága. Fellner Máté mesterszakos és Varga Bálint doktori hallgató Grolmusz Vince professzor vezetésével rájöttek, hogy a férfiak hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőké, ez a felismerés pedig magyarázatot adhat arra, hogy a nőknél miért fordul elő gyakrabban betegség. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a PLOS ONE folyóiratban jelentették meg új cikküket.
A tudósok azt vizsgálták, hogy melyik területekhez kapcsolódik a leggyakrabban a hippokampusz. Megnézték, hogy mely, legfeljebb 4 terület fordul elő legalább 80 százalékos gyakorisággal az alanyok agygráfjában, és ezen szomszédok eloszlását számították ki a férfiak és a nők agygráfjaiban. Azt kapták, hogy a férfiak esetében sokkal több gyakori szomszédhalmaza van a hippokampusznak, mint a nőknél.
Az agy talán legtöbbet vizsgált területe a tengeri csikóhoz hasonló alakú hippokampusz, amely a rövidtávú emlékek tárolásában és a térbeli tájékozódásban is fontos szerepet játszik. Ez a terület annyira fontos, hogy sok agykutató egész tudományos karrierje során csak az aránylag kicsiny hippokampusszal foglalkozik. A neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór is elsőként a hippokampuszt betegíti meg, ezért is az első tünetek egyike a rövidtávú memória zavara.
Az agyi tevékenységek a különböző agyi területek együttműködéséből alakulnak ki, ezért alapvető fontosságú az agyi kapcsolatok tanulmányozása. Az agy egyes idegsejtjei közötti kapcsolatok hálózatát, az emberi konnektomot vagy agygráfot a kutatók még nem tudták teljesen feltérképezni, főleg azért, mert nem áll rendelkezésre olyan módszer, amellyel a 80 milliárd idegsejt kapcsolata felderíthető – áll az összegzésben.

Rengéseket mértek a Mars belsejében

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.25. 16:47

Fotó: AFP
Az InSight, a NASA 2018-ban landolt űrszondájának első eredményei szerint szeizmikus aktivitást mutat a vörös bolygó.
Eddig összesen 450 marsrengést figyeltek meg, amelyek információval szolgálnak a bolygó belsejéről. Ezek közül eddig 174-et értékeltek ki, amelyek a misszió első tíz hónapjában történtek. Az eredmények azt mutatják, "hogy a Mars egy szeizmikusan aktív bolygó, amelynek lemezmozgásai elsősorban a Cerberus Fossae régióra jellemzőek. Ez jól passzol a régióban látható vetődésekhez" – foglalta össze Günter Kargl, az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Űrkutató Intézetének (IWF) munkatársa. "Összességében a Mars aktívabb, mint ahogyan sokan várták, de az adatok egybevágnak a modellek becsléseivel, amelyeket a misszió tervezésekor végeztünk" – tette hozzá.
Az eddig kiértékelt marsrengések közül 24-nek volt 3 és 4 között a magnitúdója – közölte a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH). Ezeknek a rengéseknek a hullámai a Mars köpenye által terjednek szét. A többi 150 rengés kisebb magnitúdójú volt, a rengéseik központja nem volt olyan mélyen, a hullámok pedig magasabb frekvenciájúak voltak, melyek aztán csak a bolygó kérgében terjedtek szét.
"A marsrengések hasonló tulajdonságúak, mint amilyeneket az Apollo-missziók korában a Holdon megfigyeltek. Tíz-húsz percig tartanak, mivel hullámaik a Mars kérgének tulajdonságai miatt erősen szétszóródnak" – mondta el Domenico Giardini, az ETH kutatója.
A szakértő feltételezése szerint a szeizmikus aktivitás a Marson nemcsak a lehűlés és ezzel a bolygó zsugorodásának következménye, hanem tektonikus feszültségek is okozzák. A Marson felszabaduló teljes szeizmikus energia mennyisége a Földre és a Holdra jellemző érték között van.
A misszió SEIS nevet viselő szeizmométere még a HP3 nevű mérőműszer, az InSight robotvakondja kalapálását is rögzítette. Az IWF kutatói ennek a műszernek az adatait értékelték ki. Elemezték a mérési eredmények alapján a talajmechanikai tulajdonságokat is. A közvetlenül a SEIS alatti talajréteg fizikai tulajdonságait sikerült meghatározni. Eszerint az InSight egy vékony, néhány méter mély homokos rétegen landolt, amely egy 20 méter átmérőjű, régi becsapódási kráter közepén található.
Az ETH kutatói szerint nagyobb mélységben a Mars kérgének tulajdonságai a Föld kristályos szerkezetű, úgynevezett alaphegységeinek jellemzőivel egyezhetnek, de a kéreg erősen széttöredezettnek tűnik.

Fejünkre áll az időjárás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.25. 12:44

Fotó: LAURENT/BSIP / AFP
Az elmúlt két hónap legnehezebb napjai előtt állnak az időjárásra érzékenyek, de könnyű senkinek nem lesz.
Kedden bár front nem érkezik, erős délies áramlással az átlagosnál 10-13 fokkal melegebb levegő áramlik fölénk, ami azt jelenti, hogy délután akár 16-18 fokos csúcsértékeket is mérhetünk. A napi melegrekord ugyan nincs veszélyben, de az erős felmelegedés nagyon megterhelő lesz. Az erős melegedés melegfrontot jellemző tünetek eredményez, gyakori lesz a migrén, a fáradékonyság. Csökken a teljesítőképesség, ez jelentősen ronthat a munkahelyi vagy iskolai teljesítményen. A meleg levegőt szállító déli, délnyugati irányú szél megerősödik, ez fokozza a tüneteket, valamint ingerlékenységet és nyugtalanságot okoz. Szerdán északnyugat felől esővel, záporral és zivatarokkal erős hidegfront éri el hazánkat, viharossá fokozódik a szél, a hőmérséklet pedig jelentősen visszaesik – írta Pintér Ferenc meteogyógyász a Facebook-oldalán
Az erős terhelés az egészséges szervezetet is megviseli, az időjárás-érzékenyeket különösen megkínozza. A melegfrontra jellemző tüneteken kívül a markáns hidegfront esetén tapasztalható panaszok is megjelenhetnek. Gyakori lesz a fejfájás és a migrén, fokozódó görcsöket, vérnyomás-ingadozást és szívproblémákat is okoz a markáns front. Ilyen időjárási szituációkban jelentősen megnő a stroke kialakulásának kockázata. A fejfájást némileg enyhítheti a fokozott folyadékfogyasztás és a stresszes helyzetek kerülése. A változékony időben különösen fontos a kímélő étrend, a zsíros és a fűszeres ételek helyett a szárnyasból vagy halból készült, sok zöldséggel készült fogások fogyasztása. Megfelelő vitaminpótlással, gyümölcsfogyasztással az immunrendszert is erősíthetjük.
A napos idő kedvez a szabadtéri tevékenységeknek, érdemes akár hosszabb időt a friss levegőn tölteni. Egy hosszabb séta vagy sportolás jót tehet, hiszen most a légszennyezettség is alacsony szintű. A hő-és komfortérzeten a megerősödő szél ront, de a napsütés jót tesz a hangulatnak. A közlekedést az erős, időnként viharos oldalszél és a csapadék is nehezítheti: csökkenhet a menetstabilitás és csúszóssá válhat az útburkolat, megnövekedhet a féktáv. A fokozott fáradtságérzet és a tompaság az utakon is komoly veszélyt jelent, megnő a reakcióidő, a gyalogosok és a gépjárművezetők is figyelmetlenebbé válnak – olvasható a MeteoKlinika honlapján.