Barbatrükk a szociálpolitikában: pénz nélkül lépnek az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2020.02.26. 13:46
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Szociális támogatások, idősgondozás, bérkiegészítés az oktatásban és az egészségügyben – a választási krumpliosztás logikáján túl is van feladatuk a helyhatóságoknak. A fapados segítség is jól tud jönni ott, ahol alig van forrás.
Az elmúlt évtizedben a kormány szűkítette az önkormányzatok jogköreit szociális területen is, az állami szociálpolitikában pedig egy büntető-fegyelmező rezsimet juttatott érvényre – fejtette ki az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Kanász-Nagy Máté szociálpolitikus, Újpest alpolgármestere. Az önkormányzatok ennek ellenére például a pénzbeli ellátások rendszerében vagy a lakáspolitikában kialakíthatnak saját mechanizmusokat. Erre lenne jogkörük, azonban többnyire nincs rá forrásuk. Egyes esetekben be tudnak avatkozni az önkormányzatok, segítve a szociális problémákkal küzdő állampolgárok életét, de rendszerszintű változást akkor sincs módjuk keresztülvinni, ha lenne erre vonatkozó koncepciójuk.
Ám még ebben a helyzetben is mód van elrugaszkodni a megörökölt fapados ellátórendszertől, kitörni a krumpliosztásos szavazatvásárlások logikájából, vagy a lakhatás terén a közösségi lakásszektor logikája felé elmozdulni. Az így előidézhető változás jelentős lehet, még ha távolról sem a szükséges mértékű. Hiszen egy viszonylag jó adottságokkal rendelkező önkormányzat is csak évi harminc-negyven lakás felújítását és szociális célú felhasználást tűzheti ki célul, miközben háromezerre lenne szüksége. Mindeközben az önkormányzatoknak arra is pénzt kell fordítaniuk – ha tudnak –, hogy kiegészítsék a szociális szolgáltatások állami normatíváit az alapműködés biztosítása érdekében, beleértve a szociális, valamint egészségügyi és oktatási dolgozók bérkiegészítését. Történik mindez úgy, hogy a kormány központosította az intézményrendszert, az ezzel kapcsolatos alapvető döntések tehát nem helyben születnek. Az államosított és központosított intézmények működése viszont hatással van a helyiek életére, és a hétköznapokban az önkormányzattal szemben fogalmazódnak meg a lakossági elvárások.   
Érdekes eredményeket hozott az a szavazás, amelyben olvasóinkat kérdeztük: vajon tudnak-e érdemben javítani az önkormányzatok a szociális ellátásokon. A szavazást itt nézheti meg.
Szerző

Kormány a koronavírusról: Kicsi az esélye, hogy megússzuk

Publikálás dátuma
2020.02.26. 13:38
Gulyás Gergely, Láng-Bognár Kinga, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs szóvivője és Kásler Miklós
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Regisztráció a konzulátuson, kézfertőtlenítővel és testhő ellenőrzésre alkalmas eszközökkel felszerelt MÁV- és Volán-járatok, a háziorvosok kialakítása - így készül a kabinet.
Magyarországon továbbra sincs igazolt vírusfertőzés, de kicsi az esélye, hogy el tudjuk kerülni, deklarálta a kormányülés után Gulyás Gergely. Ezért a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint tempósabban folytatják a szervezetek, illetve a közösség felkészítését. A vészhelyzetekre szakosodott operatív törzs egy ügyeleti központot működtet és péntektől koronavirus.hu címmel startol egy tájékoztató honlap, illetve lesz Facebook-oldal is. Az operatív törzset vezető belügyminiszter pedig hatpárti egyeztetést hív össze csütörtökre, valamint a kormány döntésének megfelelően folyamatosan figyeli a koronavírus-fertőzésre vonatkozó, ellenőrzött egészségügyi és járványügyi adatokat, továbbá az aktuális helyzethez igazítja az intézkedési tervet. Gulyás Gergely elmondta: figyelemmel kísérik az európai helyzetet, követik a külföldön megbetegedett, magyarok sorsát. Eddig két ilyen magyarról tudnak, egy Bécsben élő nőről, és a Japán hajón megfertőződött férfiről. Bodnár Kinga őrnagy, az operatív törzs képviselője jelezte, hogy szerda este héttől üzemel az említett ügyeleti központ, munkájában a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Honvédelmi Minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ felelős munkatársai vesznek részt. Az őrnagy azt kérte, hogy mindenki fontolja meg külföldi útját, aki pedig Olaszországba készül, vagy már ott tartózkodik, regisztráljon a konzulátuson. Az állami fenntartású iskolákat pedig felszólította, hogy a koronavírussal fertőzött területekre ne szervezzenek osztálykirándulásokat. Akik pedig Olaszországból érkeztek haza és tüntet észlelnek magukon azonnal forduljanak a háziorvosukhoz, vagy hívják a 24 órában hívható segélyvonalakat ( 06-80-277-455 illetve a 06-80-277-456 számokat), és ne menjenek közösségbe. A hazai szálláshelyek vezetőit arra kérték segítsék a koronavírus fertőzöttek kiszűrést. Jelezte: a Szent László kórházban biztosítják a fertőzött területekről érkezettek ellátását, karanténját, a rendőrség végzi a határok ellenőrzést, a reptereken pedig végzik a testhőmérséklet ellenőrzését azoknál, akik a fertőzött területekről jönnek. A MÁV, Volán járatokat felszerelik kézfertőtlenítőkkel, testhő ellenőrzése alkalmas eszközökkel. Valamint rendkívüli tájékoztatási rendet léptetnek életbe a közmédiában, amint megjelenik a vírus Magyarországon. Újságírói kérdésre Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztere pedig határozottan állította, hogy valamennyi háziorvos megkapta a megfelelő és alapos tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatban, többek között az immár harmadjára módosított cselekvési tervet is. A miniszter azt tanácsolta, hogy a háziorvosoknak, hogy mind a saját, mind a betegeik érdekében olvassák el ezeket a tájékoztató anyagokat.
Szerző
Témák
koronavírus
Frissítve: 2020.02.26. 13:43

Új Demszky-korszaktól rettennek, a hiány pedig valójában pénz - a Fidesz szerint Karácsonynak csak a marketingje jó

Publikálás dátuma
2020.02.26. 13:17

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A merjünk kicsit álmodni elv szellemében készített költségvetést Budapest vezetése a kormánypárt szerint, arra a Fidesz képviselői nem tértek ki, miért fontosabb a kabinetnek egy bicikliverseny, mint a Lánchíd, és arra sem reagáltak, hogy az előző városvezetés miért költött feleannyit utakra és csatornákra, mint kellett volna.
Dübörög a fővárosi közgyűlésben a költségvetés vitája (a városvezetői "felvezetőkről" itt olvashat elmélyülten), a kormánypárt képviselői kevéssé meglepően kevesellték az új beruházásokat, illetve kikérték maguknak az előző városvezetésre és a kormányra vonatkozó bírálatokat. Bagdy Gábor korábbi főpolgármester-helyettes például arra kérte a városvezetést, hogy az 52 milliárdos fedezetlen politikai kötelezettségvállalásról szóló mondást vonják vissza vagy támasszák alá. Kiss Ambrus válaszában emlékeztette arra elődjét, hogy a tavalyi költségvetésben összesen 114 milliárd forintos lyuk tátongott, amelyből 52 milliárdot kereskedelmi banki kölcsönből kívántak fedezni. Bankhitelt azonban csak kormányzati jóváhagyással vehet fel önkormányzat. A főváros azonban nem kapott erre engedélyt, igaz nem is kért. A beruházások csúszása, a közbeszerzési eljárások elhúzódása, a támogatási szerződések késlekedése miatt végül nem kellett felvennie.
Ha jogilag nem is, politikai értelemben mindenképpen fedezet nélküli kötelezettségvállalásról beszélhetünk, hiszen úgy ígértek beruházásokat a budapestieknek, hogy arra nem volt pénz és a városvezetés korántsem lehetett biztos benne, hogy a kormánytól megkapja hozzájárulást – magyarázta Kiss Ambrus.

Bagdy szerint ez azt a célt szolgálta volna, hogy több fejlesztési célt egyszerre valósíthasson meg a város. A felvett hitelekből 38,5 milliárdot nem költöttek el, januárban 200 milliárd forint állt Budapest számláján, tehát nem olyan rossz a helyzet. Éppen ezért fájdalommal veszi tudomásul, hogy a rászoruló nyugdíjasoknak se sikerül megadni az ígért 20 ezer forintos támogatást.   

Lánchíd kontra kerékpáros verseny

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes visszafogottan úgy fogalmazott: nem vádolja szándékos károkozással az előző városvezetést, de ettől még tény, hogy a fővárosi utakra, valamint a víz és csatornahálózatra feleannyit tudnak költeni, mint kellene. Szerencsére az unió új költségvetésében lesz egy fontos elem: megnő a városok szerepe. Éppen ezért Budapestnek elemi érdeke, hogy egy megerősített, hatékony irodával legyen jelen Brüsszelben. Ami pedig a kormányzati hozzáállást illeti, Tüttő Kata azt is furcsállja, hogy a kormány nyolcmilliárdot ad egy kerékpáros versenyre, miközben a Lánchíd felújításához csak 6 milliárddal járulna hozzá.

Demszky-korszakot vizionál

Láng Zsolt Fidesz-frakcióvezetőt nem hatották meg a városvezetés elvei, úgy érezte, nagyon jól megkoreografált előadás látott, nagyon jó volt a marketing, csak éppen nem igazak az állítások. Ez a költségvetés teljesen mást mutat neki, mint amit Karácsonyék kommunikálnak. Például a fideszes politikus szerint lényegében semmilyen fejlesztés nincs benne. Nehezményezte azt is, hogy a frakciója 11 módosító javaslatából egyet sem fogadtak el. Úgy látja, a 2020-as költségvetés a Tarlós-féle logikára épül, csak mindenből visszavesz egy kicsit. Tarlós az első költségvetés ismertetésekor egy tíz évre szóló stratégiát hirdetett, de most semmi ilyen nem történt. Összességében a 120 kampányígéretből 85-nek nyoma sincs, a kulturális, tömegsport, műemlékvédelmi, építészeti értékvédelmi és örökségvédelmi állagmegóvásra fordítható összegeket mind csökkentette az új városvezetés. A kormánypárti politikus szerint a kabinet kontra főváros ellentét állandó probléma, úgyhogy attól tart,  visszatérnek abba a Demszky-korszakba, amikor semmi se épült, csak a kormány szidalmazásából húzott fel politikai légvárat. A kormány pedig igenis súlyos milliárdokat költött Budapestre az elmúlt években, példázza ezt a Várkert Bazár, az Opera, és a stadionok sora. Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester szerint ez a büdzsé a „merjünk kicsik lenni” költségvetése. Mindösszesen 12,1 milliárdot szánnak új fejlesztésre, amelyből 7,5 milliárd útfelújítás. Az ezenfelüli rész a költségvetési fő összeg alig egy százaléka.

BKV-ból ki, Várba be

Horváth Csaba az MSZP fővárosi frakciójának vezetője arra emlékeztette a közgyűlés tagjait, hogy a kormány az elmúlt években 200 milliárd forintot vont ki a BKV költségvetéséből. További 300 milliárdot vontak el a kórházak államosításával, 400 milliárdot a HÉV-ek átadásával, a városligeti rombolás pedig beárazhatatlan veszteség. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánypárti módosítókban 30 milliárd forint elköltésére tettek javaslatot, miközben egy fillért sem hoztak a kabinettől, amellyel azonos párt tagjai. Kovács Péter szerint épp a 100 milliárdos maradvány bizonyítja, hogy sokat elhoztak.  Váradi Naszályi Márta sajnálatosnak tartotta, hogy egy közel 2 millió lakosú város a kormány önkormányzati politikája miatt alig 36 milliárdot tud saját forrásból fejlesztésre költeni. Az I.kerületi polgármester összehasonlításul megemlítette a Pénzügyminisztérium 47 milliárdot felemésztő Várba költözését, további 50 milliárdja van a kormánynak a helyi építési szabályzat 2 emelettel magasabb épület visszaépítésére. Gy. Németh Erzsébet nem büszkélkedne a kormányzati beruházásokkal, bár van köztük jól sikerült is , mint például a Zeneakadémia felújítása. De egy Havanna lakótelepen lakó családnak a hármas metró légkondicionálása sokkal fontosabb. Rámutatott, hogy 2010 után uniós pénzeső hullt a városra, ami az elmúlt két ciklusban végrehajtott beruházásokat a Demszky-érában kezdődött el. A kettes metró és a gödöllői Hév összekötését éppen a Budapest Fejlesztési Központ vezetője, Vitézy Dávid sorolta hátrébb az 5-ös metró előtérbe kerülése miatt, amelynek tenderét már ki is írták. Az előterjesztést végül a 33 fős közgyűlés 18 ellenzéki tagjának szavazatával fogadták el .
Szerző
Frissítve: 2020.02.26. 15:04