Tovább nőhet a Fidesz befolyása a jugoszláv utódállamokban, miután Orbán Viktor nagy híve, Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke alakíthat kormányt. Borut Pahor szlovén államfő őt bízta meg az új kabinet életre hívásával. A bevándorlásellenes SDS, amely több tekintetben is a magyar kormánypárt politikáját másolja, s médiumait a Fideszhez köthető cégek segítségével építette fel, négy másik tömörüléssel, a Modern Centrum Pártjával (SMC), a kereszténydemokrata Új Szlovéniával, valamint a nyugdíjasok pártjával, a Desus-szal hozhatja létre a kabinetet, amelyről március végéig szavaz a ljubljanai parlament. Ez azonban csak formalitásnak ígérkezik, mivel a négy politikai erő 48 mandátumot mondhat magáénak a kilencven tagú parlamentben. Hogy azonban hány képviselő szavaz bizalmat az új kabinetnek, egyelőre kérdés, mivel az SMC egyik politikusa bejelentette, nem támogatja Jansa csapatát. Kemény tárgyalásokat folytattunk, ám végül sikerült megállapodnunk. A cél az, hogy újra lendületet adjunk Szlovéniának és fejlődési pályára állítsuk” – jelentette ki Anze Logar, aki az SDS részéről vezette a koalíciós megbeszéléseket a potenciális partnerekkel. Mint fogalmazott a legnagyobb feladatok közé tartozik a „nem hatékony” szlovéniai egészségügyi rendszer rendbe tétele, illetve az ország felkészítése a 2021 második felében esedékes soros uniós elnökségre.
A 61 éves Jansa harmadízben lesz az ország miniszterelnöke 2004-2008, illetve 2012-2013 után. Kivételes túlélő ösztönnel rendelkezik, amikor már politikai csillaga igencsak leáldozóban volt, a bevándorlásellenességgel és mértéktelen populizmussal toborozta híveit. Azt is túlélte, hogy 2014-ben két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, mert a politikusok vagyonosodását vizsgáló bizottság azzal vádolta, nem tudta igazolni a bankszámláján felbukkant 210 ezer euró forrását. Jansa azt állította, politikai támadás áldozata lett. Most 15 napja van arra, hogy létrehozza új csapatát.
Abban, hogy a populista Jansa alakíthatott kormányt, oroszlánrésze volt Marjan Sarec még hivatalban lévő miniszterelnöknek. A 2018-as választást ugyan az SDS nyerte meg, de a kisebb pártok, Jansa visszatérésétől tartva, Sarec vezetésével összefogtak. Miután azonban a Balpárt nemrégiben megvonta támogatását a kabinettől, Sarec január végén bejelentette, a parlament feloszlatását és előrehozott választás kiírását kezdeményezi. Ez azonban súlyos hiba volt részéről. Nem számolt ugyanis azzal, hogy a képviselők már nem Jansa kormányra kerülésétől tartanak, hanem attól, hogy kiesnének a következő parlamentből.
Az új kormány létrejöttében szerepe van annak is, hogy a szlovén pártok többsége – ezek közé sorolhatjuk a Desust és az SMC-t – nem létezik igazán kiforrott bal- vagy jobboldali ideológiával. Több párt, így Sarecé is, a semmiből került elő, hirtelen szerzett népszerűséget magának, de ezek a tömörülések amilyen gyorsan jöttek, olyan hamar veszítettek is népszerűségükből. Jansa SDS-e ugyanakkor már az ország függetlenné válása óta létezik, igaz, 2003-ban névváltozáson ment keresztül, de viszonylagos stabilitást jelent a politikai palettán. Ugyanakkor Jansát sem lehet azzal vádolni, hogy mindig hű maradt volna elveihez, sokáig ugyanis szociáldemokratának mondta magát.
A nagy kérdés az, nő-e a Fidesz befolyása Szlovéniában Jansa hatalomra kerülését követően, vagy a koalíciós partnerek kellő ellensúlyt jelentenek-e. Ez utóbbi tekintetében lehetnek bizonyos kétségeink.
