Fura helyekre hullottak a PM milliárdjai

Publikálás dátuma
2020.02.27. 06:35

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az elmúlt év utolsó napjaiban összesen 23 milliárd forintot osztott szét pénzügyi tárca – a legnagyobb nyertesek a magyar milliárdosok lettek.
Ahány minisztérium, annyi kis állami pénzosztó hely. Míg a Rogán Antal-féle kabinetiroda a turisztika körül sertepertélő magyar milliárdosokat pumpálja egyénenként több milliárddal, a külgazdasági tárca a külföldi nagy beruházókra koncentrál, de azért jut hazai liebling cégeknek is néhány milliárd, de pénzt oszt pályázati úton az innovációs tárca, és az utóbbi években már a Pénzügyminisztérium (PM) sem tud kimaradni a pénzosztogatásból. Ez utóbbi most hozta nyilvánosságra a novemberi és decemberi támogatási listáját, amiből két dolog derült ki: a legtöbb pénz a magyar milliárdosok cégeinek jutott, ám ezért jó néhány kormánytisztviselőnek túlóráznia kellett, hisz a szerződések többségét 2019. december 23-án, illetve december 31-én írták alá. A PM támogatási listáját a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. vezeti, amely II. Részalapjának létrehozásra 7 milliárd forintot kapott, így a cég már összesen 20 milliárd forintot fordíthat arra, hogy néhány éven belül tőzsdére vezessen be cégeket. A második legnagyobb támogatás – összesen 4,3 milliárd forint – a szentesi Hungerit Zrt.-nek jutott egy új panírüzem létrehozására. A Hungerit korábban csak szentesi baromfi-feldolgozó néven futott – a cég 2017-től került Csányi Sándor bankár és mezőgazdasági nagyvállalkozó érdekeltségébe. A cég csak tavaly 49,9 milliárdos árbevételt és 1,26 milliárdos adózás előtti eredményt ért el. Nem a Hungerit az egyetlen Csányi Sándor érdekeltség, amely sikerrel pályázott a Pénzügyminisztériumnál: a Csányi Pincészet Zrt. kapacitásbővítő beruházásának támogatására 1,3 milliárd forintot kapott az adófizetőktől. Újabb állami finanszírozásról írt alá szerződést a Hell Energy Kft., amely most négy milliárd forintot kapott a PM-től gyártókapacitásának növelésére. A szikszói cég sikeres pályázó, 2016-ban a külügytől 7 milliárdos támogatást kapott. A cég Barabás Ernő és Barabás Irén tulajdonában áll, a családi vállalkozás csak 2018-ban 47,7 milliárd forintos forgalom mellett 5,4 milliárdos adózás előtti eredményt ért el. Az év végi pénzesőből három milliárd forinttal részesedett a Béres Gyógyszergyár Zrt. Ezeket a támogatásokat a PM a nagyvállalati beruházási programjából fizethette ki, bár ez nem derül ki a a nyilvánosságra hozott adatokból. Erre a célra a 2019-es költségvetésben összesen 30 milliárd forintja volt a PM-nek. A kormány ezzel a programmal olyan tőkehiányos magyar cégeket akart forráshoz juttatni, amelyek növekedési és külpiaci terjeszkedési potenciállal rendelkeznek, valamint illeszkednek a kormány újraiparosítási stratégiájába. December 30-án több kkv kapott pár száz millió forintos támogatást: e körbe bekerült a Fejér-B.Á.L. Zrt. is, az az építőipari cég, amely Mészáros Lőrinc gyermekeinek tulajdonában áll. A Mészáros-gyerekek cégét az adófizetők – a töméntelen állami megrendelésen túl – most 286 millió forinttal segítették ki, a pénzt „termelőberendezések beszerzése építőipari ágazati versenyképesség növelése érdekében” indoklással adta meg a Varga Mihály vezette tárca. Nemcsak a gyerekek, de a milliárdos apa is sikerrel pályázott: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Viresol Kft. 2018. áprilisában 1,5 milliárd forintot kapott a PM-től „Kationos keményítő előállító üzemegység és takarmánykomplexum támogatására”. A Viresolnak már az induláskor szerencséje volt: az első kapavágáshoz a külügy 6,2 milliárd forinttal járult hozzá, így csak ez az egy Mészáros-érdekeltség 7,7 milliárdnyi közpénzt kapott. A Viresol neve az elmúlt időszakban a visontai környezetszennyezés kapcsán került be a sajtóba, az erős szaghatással, rosszulléttel járó szennyezés okait és okozóit mind a mai napig nem tárták fel a hatóságok. Nemcsak milliárdosok, hanem Magyarország egyik legnagyobb tőkeerejű cége is belefért a támogatási listába: az almásfüzitői Mol-Lub Kenőanyaggyártó Kft. „a kenőanyag gyártás szűk keresztmetszeteinek a kapacitás növelését célzó beruházásra” 110 millió forintot kapott. A tavalyi évet a Mol-csoport több mint 223 milliárd forintos nyereséggel zárta, így mégannyira sem érthető a cég százmilliós támogatása, mint NER-közeli milliárdosoké.    

PM céges támogatásai, millió forint

Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 7 000 Hungerit Zrt. 4 352 Hell Energy Kft. 4 002 Béres Gyógyszergyár Zrt 3 040 Csányi Pincészet Zrt. 1 301 Ongropack Kft. 1 266 Gyermelyi Élelmiszeripari Zrt. 506,3 KÜHNE Mezőgazdasági Zrt. 417,3 FEJÉR-B.Á.L. Építő Zrt. 286,6 Kunplast-Karsai Műszaki Műanyagipari Zrt. 258,2 Fenstherm Future Zrt. 228,6 Forrás: PM   

Szerző

Szünetel az e-autó-támogatás

Publikálás dátuma
2020.02.26. 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár azt mondta, hamarosan új kerettel, kissé átszabott feltételekkel, újraindul a program.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium átmenetileg felfüggeszti az új elektromos gépjárművek vásárlásának másfélmilliós támogatását – derült ki (pontosító kérdésünkre) Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár sajtótájékoztatóján. A prózai ok az erre: a 2018-ban elkülönített 3,4 milliárd forintos keret kimerült. A klímavédelmi akcióterv részeként Orbán Viktor már február közepi évértékelőjén megemlítette, hogy támogatják az „olcsó elektromos autókat”. Arról, hogy ez pontosan mit jelentene, tegnap se lebbent fel a fátyol. Kaderják Péter ugyanakkor többször nyomatékosította: néhány héten belül új kerettel, kissé átszabott feltételekkel, újraindul a program. Szavaiból kitűnt, hogy az olcsóbb elektromos autók vásárlási támogatása nőhet, míg a drágábbaké csökkenhet. Ez azért fura, mert a tárca – illetve az azóta megszüntetett fenntarthatósági államtitkárság – két éve még 15 millióról 20 millióra emelte a kedvezményezett ár felső határát. Kaderják Péter beszámolója szerint a támogatás 2018-as megújítása óta 1880 pályázatot fogadtak be. Az államtitkár felhívta a figyelmet a zöld rendszám – így többek között a tisztán elektromos járművek – után biztosított egyéb kedvezményekre, így az ingyenes parkolásra vagy az adó- és illetékmentességre. Emlékeztetett: jelenleg közel 20 ezer zöld rendszámos gépjárművet tartanak nyilván. Dacára annak, hogy amiként jeleztük, ez az előd-tárca által 2020-ra várt legborúlátóbb becslésnél is jóval kevesebb, reményét fejezte ki az iránt, hogy teljesíthető a 2030-as, 450 ezres derűlátó cél is.
Szerző

339,45 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.02.26. 18:06

Fotó: Népszava
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben szerda késő délután a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 339,45 forintra erősödött röviddel 18 óra előtt a reggel nyolc órakor jegyzett 338,75 forintról. Az euró szerdán 338,50 forint és 339,86 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama is emelkedett, 318,97 forintról 319,31 forintra, a dolláré pedig 311,62 forintról 311,87 forintra erősödött. Az euró a reggeli 1,0871 dollár után percekkel 18 óra előtt 1,0885 dolláron állt. 
Szerző
Témák
forint euró dollár