Ahány minisztérium, annyi kis állami pénzosztó hely. Míg a Rogán Antal-féle kabinetiroda a turisztika körül sertepertélő magyar milliárdosokat pumpálja egyénenként több milliárddal, a külgazdasági tárca a külföldi nagy beruházókra koncentrál, de azért jut hazai liebling cégeknek is néhány milliárd, de pénzt oszt pályázati úton az innovációs tárca, és az utóbbi években már a Pénzügyminisztérium (PM) sem tud kimaradni a pénzosztogatásból. Ez utóbbi most hozta nyilvánosságra a novemberi és decemberi támogatási listáját, amiből két dolog derült ki: a legtöbb pénz a magyar milliárdosok cégeinek jutott, ám ezért jó néhány kormánytisztviselőnek túlóráznia kellett, hisz a szerződések többségét 2019. december 23-án, illetve december 31-én írták alá.
A PM támogatási listáját a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. vezeti, amely II. Részalapjának létrehozásra 7 milliárd forintot kapott, így a cég már összesen 20 milliárd forintot fordíthat arra, hogy néhány éven belül tőzsdére vezessen be cégeket. A második legnagyobb támogatás – összesen 4,3 milliárd forint – a szentesi Hungerit Zrt.-nek jutott egy új panírüzem létrehozására.
A Hungerit korábban csak szentesi baromfi-feldolgozó néven futott – a cég 2017-től került Csányi Sándor bankár és mezőgazdasági nagyvállalkozó érdekeltségébe. A cég csak tavaly 49,9 milliárdos árbevételt és 1,26 milliárdos adózás előtti eredményt ért el. Nem a Hungerit az egyetlen Csányi Sándor érdekeltség, amely sikerrel pályázott a Pénzügyminisztériumnál: a Csányi Pincészet Zrt. kapacitásbővítő beruházásának támogatására 1,3 milliárd forintot kapott az adófizetőktől.
Újabb állami finanszírozásról írt alá szerződést a Hell Energy Kft., amely most négy milliárd forintot kapott a PM-től gyártókapacitásának növelésére. A szikszói cég sikeres pályázó, 2016-ban a külügytől 7 milliárdos támogatást kapott. A cég Barabás Ernő és Barabás Irén tulajdonában áll, a családi vállalkozás csak 2018-ban 47,7 milliárd forintos forgalom mellett 5,4 milliárdos adózás előtti eredményt ért el. Az év végi pénzesőből három milliárd forinttal részesedett a Béres Gyógyszergyár Zrt. Ezeket a támogatásokat a PM a nagyvállalati beruházási programjából fizethette ki, bár ez nem derül ki a a nyilvánosságra hozott adatokból. Erre a célra a 2019-es költségvetésben összesen 30 milliárd forintja volt a PM-nek. A kormány ezzel a programmal olyan tőkehiányos magyar cégeket akart forráshoz juttatni, amelyek növekedési és külpiaci terjeszkedési potenciállal rendelkeznek, valamint illeszkednek a kormány újraiparosítási stratégiájába.
December 30-án több kkv kapott pár száz millió forintos támogatást: e körbe bekerült a Fejér-B.Á.L. Zrt. is, az az építőipari cég, amely Mészáros Lőrinc gyermekeinek tulajdonában áll. A Mészáros-gyerekek cégét az adófizetők – a töméntelen állami megrendelésen túl – most 286 millió forinttal segítették ki, a pénzt „termelőberendezések beszerzése építőipari ágazati versenyképesség növelése érdekében” indoklással adta meg a Varga Mihály vezette tárca. Nemcsak a gyerekek, de a milliárdos apa is sikerrel pályázott: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Viresol Kft. 2018. áprilisában 1,5 milliárd forintot kapott a PM-től „Kationos keményítő előállító üzemegység és takarmánykomplexum támogatására”. A Viresolnak már az induláskor szerencséje volt: az első kapavágáshoz a külügy 6,2 milliárd forinttal járult hozzá, így csak ez az egy Mészáros-érdekeltség 7,7 milliárdnyi közpénzt kapott. A Viresol neve az elmúlt időszakban a visontai környezetszennyezés kapcsán került be a sajtóba, az erős szaghatással, rosszulléttel járó szennyezés okait és okozóit mind a mai napig nem tárták fel a hatóságok. Nemcsak milliárdosok, hanem Magyarország egyik legnagyobb tőkeerejű cége is belefért a támogatási listába: az almásfüzitői Mol-Lub Kenőanyaggyártó Kft. „a kenőanyag gyártás szűk keresztmetszeteinek a kapacitás növelését célzó beruházásra” 110 millió forintot kapott. A tavalyi évet a Mol-csoport több mint 223 milliárd forintos nyereséggel zárta, így mégannyira sem érthető a cég százmilliós támogatása, mint NER-közeli milliárdosoké.
