Hétfőtől már nem a gyámhatósághoz, hanem a járásbírósághoz kell fordulni a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok, vagyis a láthatási ügyek végrehajtása miatt. A parlament tavaly decemberben fogadta el az ezzel kapcsolatos törvényt, az indoklás szerint a változtatásra azért volt szükség, mert így hatékonyabb lesz a kapcsolattartási határozatok végrehajtása.
A gyerek és a tőle külön élő szülő kapcsolattartásáról vagy megegyeznek a felek a különváláskor, vagy a bíróság hoz erről végzést. Sokszor előfordul azonban, hogy utóbb mégis sérül a láthatási jog. Eddig ezekben az ügyekben a gyámhatósághoz döntött, változó hatékonysággal.
– Az olyan esetekben, amikor az egyik fél megszegte a láthatással kapcsolatos megegyezést, a jövőben polgári bíró, vagy, mivel nem peres eljárásokról van szó, a titkár foglalkozik majd, de csak a végrehajtásról döntenek – mondta Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője. Az eljárás illetékmentes kérelemre indul, ennek beadására 30 napja lesz az érintetteknek, és a gyerek lakhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróság az illetékes. Ha a gyerek külföldön tartózkodik, akkor a Budai Központi Kerületi Bíróság jár el.
Az eljárás két szakaszból áll, az elsőnél iratok alapján, akár személyes meghallgatás nélkül is dönthet a bíróság. Ha ennek nem tesznek eleget az érintettek, akkor a második szakasz már jogkövetkezményekkel jár.
– A bíró értesítheti a gyámhatóságot, kiszabhat pénzbírságot, rendőri közreműködést kérhet, sőt, akár harmadik személynél is elhelyeztetheti a gyermeket – sorolta Vadócz Attila. – Végső esetben pedig büntetőfeljelentést tehet például kiskorú veszélyeztetése miatt.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró megjegyezte: a jogszabály ugyan nem mondja ki, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, ám mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok gyorsan fognak dönteni ezekben az ügyekben. A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el.
Arról egyelőre az OBH sem tudott nyilatkozni, mekkora pluszterhelést jelent majd a bíróságoknak az új feladat. Információink szerint tavaly bő tízezer gyerek volt érintett, csaknem felük Budapesten és Pest megyében, a legkevesebb pedig Nógrádban. A megindított eljárások száma ugyanakkor akár több tízezer is lehet, egy gyerekhez ugyanis több ügymenet is tartozhat. Ez még úgy is jelentős terhet jelent, hogy az ügyekben nem kell tárgyalást tartani. Igaz, a bíróságok terhelése csökkent a polgári perek indításának tavalyi szigorítása óta.
„Ott álltam gyerekek nélkül, kisemmizve”
Rémálommá változott egy Angliában élő chilei asszony élete, miután magyar férje a három gyerekükkel hazaköltözött, s a kicsikkel azóta is rendkívül korlátozott körülmények között tudja tartani a kapcsolatot.
Történetét előbb az interneten osztotta meg, később telefonon is el tudtuk érni. Elmondta, hogy férjével 2008-ban ismerkedett meg, összeházasodtak, s hamarosan sorban megszülettek a gyerekek. Öt évig éltek Magyarországon, majd elhatározták, hogy Angliában próbálnak szerencsét. Távlati céljuk az volt, hogy a keresetükből összegyűjtött pénzből itthon vesznek majd egy minigazdaságot, s később ebből élnek majd meg, miközben a gyerekeik szabadon, a természet közelében nőhetnek fel.
– A terveink jól alakultak, sikerült venni egy farmot Magyarországon, hogy önálló gazdálkodást folytathassunk, s 2019 elején megbeszéltük, hogy hazaköltözünk. A cukrászképzés miatt még egy ideig Angliában kellett maradnom, de a férjem és a gyermekeink tavaly júniusban előre jöttek, hogy be tudjuk íratni őket iskolába, óvodába. Mindehhez kellett adnom a férjemnek egy meghatalmazást, hogy eljárhasson a nevemben – mondta.
Az asszony tavaly szeptemberig tudta tartani a kapcsolatot a családdal, de októbertől a férje egyre ritkábban vette fel a telefont, és a gyerekektől is teljesen elszigetelte.
– Utolsó beszélgetésünkkor mondtam, hogy karácsony előtt hazamegyek. Így is tettem, de a korábbi lakhelyünkön üres ház fogadott, és senki nem tudott a hollétükről. Próbáltam a férjem családjával felvenni a kapcsolatot, de ez sem sikerült – tette hozzá. Később kiderült az is, hogy az apa az édesanyát kijelentette a közös lakcímükről, az elvileg közösen megvásárolt tanya pedig a férj szüleinek a nevére lett bejegyezve, noha a törlesztőrészleteket az asszony fizetéséből is fedezték.
– Ott álltam gyerekek nélkül, kisemmizve, miközben a férjem már decemberben beadta a válópert és a gyámhivatalnál kezdeményezte, hogy a gyerekeket nála helyezzék el – idézte fel a történteket.
Az asszony a gyámhivatalnál kezdeményezte, hogy kapcsolatot tarthasson a gyerekekkel, s januárban egyszer tudott is találkozni velük. Patthelyzetbe került: megélhetése jelenleg Angliában biztosított, jó állása van, Magyarországon nyelvtudás nélkül, főleg abban a dél-alföldi megyében, ahol férje – akit sikertelenül próbáltunk elérni – a tanyán él a gyerekekkel – biztosan nem találna hasonlót. Elhúzódó válóperre számít, de azt mondja, a gyerekeiért végsőkig harcolni fog, mert a láthatásukhoz, nevelésükhöz ugyanannyi joga van, mint a férjének, aki elszakította tőle a gyerekeket. Esetében azért jelenthet segítséget a törvény hatályba lépése, mert ha március elseje után indít eljárást a láthatásért, akkor az ügyében már a bíróság dönt majd, ez pedig elrettentő hatással lehet a férjére is.
– Doros Judit
