Múzeumi drámák

Bár 2012-ben a múzeumi szakmai szervezetek azt javasolták az Orbán-kabinetnek, kerüljenek a megyei múzeumok a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának felügyelete alá, a kormány nem hallgatott a szakmai észrevételekre: a múzeumokat a megyeszékhelyek vették át, a kisebbeket azok a települések, ahol találhatók. A legtöbb múzeuma a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának volt, s bár a megye székhelye a főváros, e múzeumok nagy többsége 2013-ban Szentendre fenntartásába került. Mindössze két olyan településnek van megyei hatókörű városi múzeuma, ami nem megyeszékhely: Tata és Szentendre. Így több éven át (nem biztos, hogy a szentendrei adófizetők örömére) a Ferenczy Múzeum − 2016 óta Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) – tagintézménye volt a tápiószelei Blaskovich Múzeum, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum, a verőcei Gorka Kerámia Kiállítás, a gödöllői Régészeti Látványraktár és a Pest Megyei Történeti Tár is Budapesten.

A szakmai aggodalmak, miszerint a kisebb települések anyagi okokból bezárhatják múzeumaikat, ha nem is drámaian, de beigazolódtak: 2013-ról 2018-ra 699-ről 669-re csökkent a muzeális intézmények száma a statisztikai hivatal kimutatása szerint. Az igazi dráma most történik Szentendrén: az új, ellenzéki városvezetés jelezte, ha a fideszes előd nem ürítette volna ki a kasszát, a 28 ezres város akkor sem tudja tovább fenntartani a múzeumi centrumot, csak a Művészet Malmot. De ezt már 2013 óta lehetett sejteni: hol a múzeumnak, hol a városvezetésnek kellett plusz forrásért kalapoznia. S bár több szentendrei múzeum megújult, négynek a műszaki színvonala károsodást okozhat a műtárgyakban a távozó főigazgató, Gulyás Gábor szerint. Ám az önkormányzati választás után kiderült, a kormány a múzeumok felújításában szűkmarkú, ha ellenzéki önkormányzatról van szó.