Előfizetés

Eljött a méhecskehotelek ideje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.29. 11:11

Fotó: Orbán Zoltán / MME
Kora tavasztól erkélyen és ablakpárkányon is egyszerűen segíthetjük a magányos, szelíd beporzók szaporodását.
Mindenhol, ahol virágok vannak, élnek méhek és darazsak. Ezek a magányos állatok a családokban élő rokonaikkal szemben, ha nem piszkáljuk őket, teljesen ártalmatlanok – derült ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből. 
Míg a házi méhek akár harminc-, negyvenezres kolóniáinak termetes faodvakra, még inkább az ember által biztosított kaptárakra van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik. A kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. 
Egyszerűen, az erkélyre, ablakpárkányra virágos balkonládák mellé is kihelyezhető bölcsőkamrákkal, azaz méhecskehotellel segíthetünk nekik. Az akár óvodai foglalkozáson is összerakható darázsgarázs elkészítési módját itt lehet megnézni. Ide kattintva pedig be is lehet egy ilyenbe kukkantani, az MME ugyanis néhány éve készített egy látvány-méhecskehotelt.
Az új méhecskehoteleket érdemes február második felében, március elején kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje. A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. A méhecskehotelek márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. Eközben a magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról figyelhetjük meg.

A Metallicáról neveztek el egy fémlakó rákot

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.28. 10:17
Metallica rocks up concert in Shanghai
Fotó: Ding zhenjie / Ding zhenjie - Imaginechina
A heavy metal banda előtt kívánt tisztelegni az új faj felfedezője, aki nagy rajongója az amerikai zenekarnak.
Torben Riehl, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum mélytengeri kutatója a féregszerű rákfajnak a Macrostylis metallicola nevet adta – közölte az intézmény. Riehl elmondta, hogy az amerikai zenekar nagy rajongójaként egész életét végigkísérték a Metallica slágerei és zenéje, ezért akart az új faj elnevezésével a heavy metal banda előtt tisztelegni.
Az új fajra a Csendes-óceán északi részén bukkantak, amikor egy jövőbeli mélytengeri bányászati terület kialakítását megelőzően végeztek környezeti hatástanulmányokat. A legfeljebb 6,5 milliméterre növő rák egy Mexikó és Hawaii közötti területről származik. Tökéletesen alkalmazkodott a 4100-5000 méteres mélységekhez és az ott uralkodó nagy nyomáshoz. A rákfaj szélsőséges körülmények között él, szemek és színpigmentek nélkül, teljes sötétségben.
Az állat élőhelye mangánrögökben gazdag, amelyek évmilliókkal ezelőtt alakultak ki, és fő alkotóelemeik, a mangán és a vas mellett olyan értékes fémeket tartalmaznak, mint a réz, a kobalt és a nikkel, valamint a ritka földfémek. Erre utal az elnevezésben a -cola végződés, amely a tudományos nyelvben „fémlakót” jelent. A tengerfenéken több ezer méteres mélységben megtalálható mangánrögök iránt számos ország érdeklődik a bennük található nyersanyagok miatt. A környezetvédők attól tartanak, hogy a gazdasági kizsákmányolás tönkreteszi ezeket az egyedülálló tengeri ökoszisztémákat és kipusztít egész fajokat.

Felfalják egymást az éhező jegesmedvék

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.28. 09:11

Fotó: Sylvain Cordier/Biosphoto / AFP
Növekszik a jegesmedvék kannibalizmusa az Északi-sarkon, mert egyre kisebb az életterük és kevesebb a táplálékuk, de az is lehet, hogy csak egyre többen jelentik az ilyen eseteket.
„Régóta tudjuk, hogy előfordul kannibalizmus a jegesmedvéknél, aggodalomra az ad okot, hogy míg ez korábban ritka volt, mostanában nagyon gyakran fordul elő” – mondta Ilja Mordvincev jegyesmedveszakértő, a moszkvai Szevercov Ökológiai és Evolúciós Problémák Intézetének kutatója Szentpéterváron. 
Mordvincev szerint vannak olyan évszakok, amikor nincs elegendő élelem, és a nagy hímek rátámadnak a nőstényekre és kölykeikre. A kutató ugyanakkor azt is megjegyezte: az esetszám növekedését az is magyarázhatja, hogy egyre többen dolgoznak az Északi-sarkon és így többen jelentik, ha ilyesmi történik. „Ma már nemcsak a tudósoktól kapunk információkat, hanem az egyre növekedő számú olajmunkástól és védelmi minisztériumi alkalmazottól is” – tette hozzá. Mint mondta, a Barents-tengernek az a vidéke, ahol a jegesmedvék vadászni szoktak, ezen a télen forgalmas útvonala lett a cseppfolyós földgázt szállító (LNG) hajóknak. "Az Ob-öböl mindig is a jegesmedvék vadászterülete volt. De most egész évben fel van törve a jege" – magyarázta.
Oroszország, amely már most is a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázexportőre, lendületesen fejleszti LNG-kitermelését az Északi-sarkvidéken. Jelentősen növelte katonai létesítményeit is a térségben. 
Vlagyimir Szokolov szerint, aki számos expedíciót vezetett már az Északi- és a Déli-sarkra, idén a jegesmedvék viselkedését az extrém időjárás változtatta meg a Spitzbergákon, mivel nagyon kevés hó esett, és eltűntek a jégtáblák.
Az orosz kutatók megfigyelték, hogy egyre több jegesmedve vándorol el hagyományos vadászterületéről, a globális felmelegedés miatt ugyanis elolvadnak a jégtáblák. Szokolov emlékeztetett arra, hogy az elmúlt negyed évszázadban az Északi-sark jege a nyár végére 40 százalékkal csökkent. Úgy vélte: hamarosan a jegesmedvék nem tudnak majd a jégtáblákról vadászni, ezért a partvidékre és a félszigetekre vándorolnak.