A terápia adott, mégis ezrek halnak meg

Mindennap csaknem 100 ember veszti életét daganatos megbetegedés miatt az országban, nálunk a legrosszabb a helyzet ezen a téren az egész unióban. Mégis, a kormány továbbra sem fordít kellő figyelmet a szűrőprogramokra, a vastagbélrák esetében például 3 évet csúszott az indulás, míg tüdőrákszűrés nincs is. Miközben a kormány fényévekkel van lemaradva a helyzet kezelésében, a kutatók egyre ígéretesebb eredményeket érnek el. A napokban már génszerkesztéssel állították meg egy igen agresszív mellrák terjedését.

„Tavaly 125 féle célzott és immunterápiás kezelés volt elérhető az onkológiai ellátásban, szinte havonta jön ki egy új terápia, a kérdés már csak az, hogy melyik a legjobb az adott betegnek” – mondja Peták István kutatóorvos, molekuláris farmakológus. Annak ellenére azonban, hogy ilyen sokféle terápia áll rendelkezésre, még mindig nálunk a legmagasabb a daganat miatti halálozások száma az egész unióban. Ennek egyik oka, hogy a szűrési és népegészségügyi programokra nem költ eleget a kormány, erre már az Európai Bizottság legfrissebb, hazánkra vonatkozó egészségügyi országprofiljában is felhívták a figyelmet. Mint írják, az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén.

Pedig a nemzetközi mutatók szerint a daganatos betegek körülbelül fele meggyógyul, az esélyek azonban függnek attól is, hogy mennyire korán fedezték fel a tumort. Az emlő- és a méhnyakrák esetében a magyar szűrési arányok a legalacsonyabbak között vannak az egész EU-ban. 2017-ben az 50–69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett részt emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az unió egészére jellemző 61 százalékkal. A méhnyakrák-szűrési arányok még ennél is alacsonyabbak, a 20–69 éves nők mindössze egyharmada vett részt vizsgálaton 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele.

De nem csak az unióhoz képest erős a hátrányunk.

Az Egyesült Államokban 25-30 százalékkal csökkent a daganat miatti halálozás az utóbbi években, ettől beláthatatlanul messze vagyunk. „A tengerentúli javulás egyrészt az új gyógyszerek miatt van, de az okok között megtalálható, hogy sokkal kevesebb a dohányos és az emberek is gyakrabban járnak szűrésekre. Nálunk is érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani például a vastagbélrákszűrésre, hiszen ha időben észreveszik, eredményesen gyógyítható, megelőzhető a betegség. Sajnos Magyarországon gyakran most is csak lassan jutunk el az első tünetektől a kezelés megkezdéséig. Míg külföldön akár 2 hét alatt megcsinálnak egy tükrözést, PET CT-t, összeül az orvosi team és döntés születik arról is, hogy a beteget hogyan kellene kezelni, addig ez nálunk messze nem ilyen gördülékeny. Pedig nem lenne szabad várni, főleg, hogy mindennap közel 100 ember hal meg rákban, és szinte minden családban van érintett” – figyelmeztet Peták István.

Ignácz Magdolnának egy rutin szűrés mentette meg az életét. Az asszony rendszeresen fut, túrázik, síel, aktív életet él. Négy éve, 65 éves korában kezdte azt érezni, fáradtabb, mint korábban, valami nincs rendben. „Azt hittem az öregedés miatt van, ezért aktívabban kezdtem sportolni. Végül a rendszeres mammográfiai szűrés után kiderült, a rák az oka, hogy nincs annyi energiám, mint korábban. Semmi előjele nem volt a betegségnek, nem kitapintható melldaganatom volt. Végül a sugár- és kemoterápia mellett szükség volt a mellem és a nyirokrendszer eltávolítására is” – meséli Magdolna.

Négy éve műtötték, a hormongátló gyógyszereket most is szedi, de mint mondja, egyébként jól érzi magát. Most a sorstársainak igyekszik segíteni, olyanokat támogat lelkileg, akik most indultak ezen az úton. Önkéntesként segíti az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesületet, és egy Mellrák-sorstársak-segítők csoportot is létrehozott. A célja, hogy felhívja a figyelmet arra: a betegséget igenis túl lehet élni, a diagnózis még nem egy halálos ítélet. „Az onkológusoknak nincs idejük válaszolni a beteg összes kérdésére, ezért annyira fontosak az olyan csoportok, ahol egymást segítik az érintettek és megoszthatják a saját tapasztalataikat. Kicsit egymásban is tartjuk a lelket” – mondja Magdolna.

Elhanyagoljuk magunkat

A szűrés mellett a mellrák esetében az önvizsgálat is fontos volna. A 26 éves Berczi Nikcsó Nikolettnek tavaly nyáron diagnosztizáltak nyirokáttétes mellrákot. Egy véletlen oda nyúlásnál derült ki, hogy baj van. „Nem tudom, hogy nem vettem észre, pedig egy nagy, kemény csomó volt. Nem csináltam önvizsgálatot soha, azt hittem, nekem nem lehet bajom” – emlékszik vissza Nikolett. Fél évig kezelték kemoterápiával, de közben nőtt a daganat. Mégis, hosszú időbe telt, mire eljutott a műtétig. „Én már 1-2 hónappal a kezelés után szóltam, hogy valami nincs rendben és szerintem növekszik a daganat, ezt érezni is lehet, de konkrét jelzést arra, hogy akkor megműtenek, nem kaptam. Pedig képalkotó nélkül is látszott, hogy több centivel nőtt a tumor. Rosszul érintett, hogy ennyit kellett várni a műtétig” – meséli. Beszélgetésünkkor már otthon lábadozott, mivel a napokban operálták, most várja a szövettan eredményét. A daganat miatt a 26 éves nőnél maszektómára volt szükség és még a mellkasizomból is vágni kellett, de mint mondja, nem szeretne plasztikát.

Mivel a rákos esetek 40 százaléka megelőzhető okokra vezethető vissza, ezért volna olyan fontos az emberek tájékoztatása. „Sokan nem foglalkoznak a panaszaikkal. Ha valakinek a hasa puffad, az egy elfogadott dolog, pedig lehet, hogy emögött épp daganat áll. Fontos lenne, hogy legyen együttműködés a térségi betegszervezetekkel és edukálják a fiatalokat is. Nem egy országosan egységes programra van szükség, hanem arra, hogy a tájékoztatást az adott régió igényeire szabják. Auditált applikációkra lenne szükség, amelyekben mindenki úgy tudná összerakni az étrendjét, amire van pénze” – mondja lapunknak egy neve elhallgatását kérő onkológus.