Szabad szemmel: Szlovákia az európai úton marad, nem követi Magyarország és Lengyelország példáját

Publikálás dátuma
2020.03.02. 06:39

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 2.
Deutsche Welle A szlovákoknak elegük van a korrupcióból és a politikába benyomuló szervezett bűnözésből, ezért sokan közülük nehezen kiszámítható jobboldali protesztpártokra voksoltak két napja. Ám az ország alighanem ingatag jövő felé tart, mert a győztesek nem egykönnyen tudnak működőképes koalíciót összehozni, és ez kihat majd egész Európára. Viszont hoppon maradt a szélsőjobb, ám a mérsékelt, liberális-konzervatív politikai középről csupán egyetlen párt jutott be a parlamentbe. Mindenesetre az eredményben nagy düh és sok remény tükröződött, a kettős újságíró gyilkosság utóhatásaként. A győztes az ideológiailag nehezen besorolható Egyszerű Emberek Pártja, az OLANO lett. Vezetője, a vállalkozó Matovics a korrupció elleni harc, illetve a több jogállam kérlelhetetlen harcosának mutatja magát, viszont sok kérdésben jobboldali-populista, illetve jobboldali-konzervatív nézeteket vall. A Smert ugyanakkor megbüntették, bár a 18 %-kal a várakozásokon felül szerepelt. Kotleba újfasisztái valamivel kevesebb szavazatot kaptak, mint 4 éve. A rendszerváltás óta most először fordul elő, hogy a magyar kisebbségnek nem lesz képviselete a pozsonyi törvényhozásban. A kép igencsak megosztott Szlovákiát mutat. A választók ugyan egyértelműen változást akarnak a több jogállam, átláthatóság, a fenntartható kormányzás és a jobb szociálpolitika érdekében, csak éppen a többség ezt a feladatot elitellenes pártokra bízná. Azoknál meg kérdéses, hogy mennyire képesek megfelelni ennek a célnak. A győztes párt elnöke jó ideje szinte minden más tömörüléssel viszálykodik, de még saját párttársaival is. Nem lesz könnyű, hogy partnereket találjon, és össze tudja fésülni velük a teljesen eltérő álláspontokat. Ily módon most sokan borúlátóan ítélik meg a kilátásokat. Egy szlovák politikai elemző a populista politikus mintapéldányának nevezte Matkovicsot, hozzátéve: lehetséges, hogy az pirruszi győzelmet aratott.
Bloomberg A választás eredményeként Szlovákia az európai úton marad, vagyis elhárult a veszély, hogy Pozsony követi a lázongó Magyarország és Lengyelország példáját. Egyúttal kizárt, hogy a szélsőjobb bekerüljön a kormányba. A győztesek a csaknem kétharmados többség birtokában mindenesetre azt ígérik, hogy gyorsan létrehozzák a kabinetet. Azt is kilátásba helyezték, hogy átvizsgálják a bírákat, mert az EU-ban sehol sem olyan alacsony a bizalom az igazságszolgáltatás iránt, mint éppen a szlovákoknál. Matkovics szerint az embereknek tudniuk kell, hogy az adott bíróság nem korrupt, ha netán valamilyen ügyük a testület elé kerül. A politikust időnként Beppe Grillohoz, az olasz 5Csillag alapítójához hasonlítják. Sokat civakodott ellenzéki kollégáival is, ezért bizonytalan, hogy képes lesz-e stabil kormányt életre hívni. Egy ízben felvetette, hogy tartsanak véleménynyilvánító népszavazásokat, ez nagyjából az, amit Orbán Viktor már megcsinált, de a lehetséges szövetséges gyorsan elvetette az ötletet.
Süddeutsche Zeitung Szlovákiában a gonosz veszített: leváltották a korrupt kormányt, amely nagy valószínűséggel védte az újságíró gyilkosság értelmi szerzőjét. Ez az egyik jó hír a szombati választás után. A másik, hogy a fasiszta párt lényegesen kevesebb voksot kapott, mint ahogyan attól sokan féltek. A 3., hogy magas volt a részvétel. A rossz hír ugyanakkor az, hogy be sem került a törvényhozásba Caputová elnök pártja, pedig toleráns felfogása és tárgyszerű fellépése folytán fontos partner lett volna az EU, azon belül is főleg a németek és franciák számára. A hatalmat a populista Matovics gyakorolja majd, olyan pártokkal, amelyek keltik a félelmet a migránsokkal szemben, és nem sokra becsülik a kisebbségeket. A „liberálist” szitokszónak használják. Az OLANO elnöke ugyanakkor le akar válni Magyarországról és Lengyelországról, de a menekültek befogadása kapcsán pont olyan elutasító, mint a másik kettő. Vagyis a gonosz veszített, dehogy tényleg a jó nyert-e, nos, az majd elválik.
Independent Trump és a többi populista saját politikai céljaira használja ki a koronavírust, de ennek még valamennyien meg fogjuk inni a levét. Abban persze nincs semmiféle meglepő, hogy az elnök igyekszik bagatellizálni a fertőzés veszélyét, hiszen a járvány lenyomja a tőzsdéket, miközben kezdődik az amerikai választási kampány. Ám ahogy átpolitizálja a kérdést, az pontosan mutatja, milyen veszélyt jelentenek a világra az ilyesfajta fickók. Az USA alig két hete akarta csökkenteni az egészségügyi kutatásra, illetve a közegészségügyre szánt kereteket, de kezdeményezte azt is, hogy az ország adjon kevesebb pénzt a WHO-nak. A tekintélyelvű rendszerek, amelyek alig-alig átláthatóak, illetve felelősségteljesek, nemigen képesek kezelni a helyzetet, ha ott bizalomra és alapos szakmai hozzáértésre van szükség. De ugyanez vonatkozik a demokráciákra is, ha azokat olyan cinikus populisták uralják, mint Trump és Johnson. Kaphatóak arra, hogy válság idején politikai haszonszerzésből kifordítsák az igazságot, még akkor is, ha ez emberéleteket követel. Erre példa, hogy a tengerentúlon a szolgalelkű Pence alelnök lett a koronavírussal összefüggő ügyek felelőse. Semmit nem ért hozzá, az egyetlen értékelhető tulajdonsága, hogy megingathatatlanul lojális a főnökéhez. Ily módon igencsak emlékeztet a kínai apparátcsikokra, illetve az iráni államfő mögé tömörült vallási vezetőkre, miközben az Egyesült Államok mindkét országot bírálja, mondván, azok politikai okokból nem jól kezelik a válsághelyzetet. A tudomány elutasításával párhuzamosan Trump és a hasonszőrű jobboldaliak, mint Orbán Viktor is, már meglovagolták a fertőzést, hogy alátámasszák, miért utasítják el a bevándorlást. Közben pedig azt olyan rasszista kifejezésekkel illetik, hogy az már a 20. század legsötétebb időszakát idézi. Lehet, hogy az amerikai elnök és Johnson szórakoztatóbbak és több nézőt vonzanak, mint pl. Merkel. Ám hogy ilyen ideológiát képviselő emberek ennyire magas posztot tölthetnek be, annak az ára rengeteg felesleges szenvedés és haláleset.
Reuters „Magyarország megnyugtatta Ausztriát, hogy a lehető legjobban megvédi Ausztria, valamint Horvátország határait, ám ha nem sikerül feltartóztatni a migránsokat Görögországban, illetve a Balkánon, vagy legkésőbb a magyar, illetve horvát határnál, akkor az osztrák hatóságok hiúsítanak meg bármiféle illegális határátlépési kísérletet”. Ezt az osztrák belügyminiszter közölte, miután a görög rendőrség már a 2. napja könnygázzal tartja távol a török határon az Európába igyekvő több száz szír menedékkérőt, mivel Erdogan a lovak közé dobta a gyeplőt. A helyzet a négy évvel ezelőtti válságra emlékeztet, amikor Ausztria folyosóként szolgált több százezer, Németországba tartó menekült számára, de közben annyi embert fogadott be, hogy az a végén meghaladta összlakossága 1 %-át. Kurz kancellár élesen elutasítja a bevándorlást és ő maga is kemény ellenintézkedéseket helyezett kilátásba veszélyhelyzet esetére. Annak idején ő hangolta össze a határok lezárását a Nyugat-Balkánon, és a napokban jelezte, hogy erre napjainkban is kész.
Deutsche Welle Hirtelen ismét Európa nyakán a válság, miután Törökország immár maga viszi a menekülteket a görög és a bolgár határra, azaz látnivaló, hogy Ankara nélkül a földrész teljesen tehetetlen, ám közben régi viszályok törnek újból a felszínre. Az autokrata Erdogan beváltotta fenyegetését és négy év után felmondta az EU-val kötött egyezményt. Hogy mit akar vele elérni, az persze nem teljesen világos, de az biztos, hogy az ország 3,6 millió szír menedékkérőt fogadott be. Ám mivel Idlib tartományból a harcok miatt további százezrek várhatóak, bőven elképzelhető, hogy több segítségre pályázik, illetve szeretné, ha enyhülne a migrációs nyomás. Az unió most sürgős tanácskozásokat akar, de ez képmutatás, mert pontosan tudta, mennyire átmeneti és ingatag megoldás a törökökkel aláírt egyezség. A Bizottság többször nekifutott, hogy jobb menedékrendszert dolgozzon ki és elossza a migránsokat. Ám ez folyton meghiúsult, és nem csupán olyan kormányok mondtak nemet, mint a magyar, a lengyel, az osztrák és az olasz. Sok tagállamban jobboldali, jobboldali-populista ellenállás alakult ki a menekültek átvétele ellen. Az EU-nak most nincs B-terve. Hosszabb távon reménytelen próbálkozás, hogy leeresztik a sorompót a görög és bolgár határon. Ráadásul az érkező tömegeknek jogukban áll, hogy menedékért folyamodjanak. Akkor most mi lesz? A kerítések után immár falat emelnek, vagy lezárják a belső határokat is? Vagy netán kiszállnak az ENSZ vonatkozó egyezményéből? Félő, hogy a többség a kemény politika mellett van, és a felelősséget a peremállamokra hárítja át, beleértve Magyarországot is. Ennyit az európai szolidaritásról, a nemzetközi jogról és az irgalomról.
Szerző

Prágában több ezren tüntették azért, hogy Csehországból ne legyen Magyarország vagy Lengyelország

Publikálás dátuma
2020.03.01. 21:57

Fotó: Lukas Kabon / 2020 Anadolu Agency
A szervezők szerint ha a civil társadalom nem akadályozza meg a közintézmények, a közmédia rombolását, akkor Csehországban is megtörténik az, ami már megtörtént Magyarországon és Lengyelországban.
Néhány ezer ember tüntetett a csehországi demokratikus közintézmények és a közmédia elleni politikai támadások, azok felbomlasztása és szétzüllesztése ellen vasárnap este Prágában. A tüntetést a Millió pillanat a demokráciáért elnevezésű civil szervezet a Védjük meg demokratikus intézményeinket - Nem akarunk Magyarország és Lengyelország útjára térni jelszó alatt hívta össze annak kapcsán, hogy a parlament alsóháza Stanislav Krecek volt szociáldemokrata képviselőt választotta meg az új cseh emberi jogi biztosnak. A civil szervezet úgy véli, Krecek nem alkalmas erre a posztra, mert a prágai sajtó szerint Milos Zeman államfő és Andrej Babis kormányfő politikájának híve.
- A tüntetés nem Krecek személye ellen irányul, hanem az ellen, hogy Zeman és Babis igyekeznek ellenőrzésük alá vonni a közmédiát, a bíróságokat, ügyészségeket és más demokratikus intézményeket, amelyeknek azonban nem a politikusokat, hanem az egész társadalmat, az állampolgárokat kell szolgálniuk

- jelentette ki Mikulás Minár, a Millió pillanat elnöke a tüntetésen elhangzott beszédében. Minár szerint, ha a civil társadalom nem akadályozza meg a közintézmények, a közmédia rombolását, akkor Csehországban is megtörténik az, ami már megtörtént Magyarországon és Lengyelországban, ahol a kormánypolitika ellenőrzése alatt tartja a közmédiát és a demokratikus intézményeket, és ezzel veszélybe sodorta a demokráciát.
A tüntetők plakátjai többnyire a kormányfőt és az államfőt bírálták, míg az egyiken „Az Európai Unió, nem pedig Orbán és Kaczynski útján akarunk járni” mondat volt olvasható.

A Millió pillanat úgy véli, hogy a csehországi demokratikus intézmények ellen „az ANO mozgalom, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, a Hradzsin (elnöki hivatal) és a Cseh Szociáldemokrata Párt egy része” folytat szervezett támadásokat. A civil szervezet az elmúlt évben azzal vált ismertté Csehországban, hogy több százezres tüntetéseket szervezett Andrej Babis kormányfő ellen, amelyeket a jobboldali ellenzék erőteljesen támogatott. A mostani tüntetést azonban az ellenzéki politikusok már nem támogatták, hanem bírálták, és a lakossági részvétel is jóval alatta maradt a korábbi prágai tüntetésekétől.
„A Visegrád elleni támadással ezek a civilek nálam eljátszották hitelüket, amelyet Babis kormányfő és Milos Zeman államfő elleni tüntetéseikkel szereztek” - írta Alexander Vondra, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) alelnöke Facebook-oldalán. Az EP-képviselő, aki a szocialista rendszerben a Charta 77 emberi jogi mozgalom egyik vezetője volt, elfogadhatatlannak minősítette Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski bírálatát. Rámutatott, hogy mindkét politikus aktívan küzdött a kommunista rendszer ellen, és ma demokratikus pártok élén áll.
„Populista, sőt antiszemita vagy fasiszta jelzővel illetni őket, nem helyénvaló”

- szögezte le a politikus.

A cseh ellenzéki pártok vezetői a vasárnapi prágai tüntetésen nem jelentek meg.
Szerző

Három zónára osztották fel Olaszországot a fertőzés elterjedésétől függően

Publikálás dátuma
2020.03.01. 20:25

Fotó: Andrea Ronchini, Ronchini / Andrea Ronchini/NurPhoto
Már 34 ember halt meg az országban a vírus következtében.
Országos szintű kormányrendelet váltja fel az eddigi helyi óvintézkedéseket az olasz kormány vasárnap esti bejelentése szerint, ennek alapján három zónára osztották fel Olaszországot a koronavírus-fertőzés elterjedésétől függően.
  • Az úgynevezett vörös zónába tartoznak Lombardia és Veneto tartomány egy hete vesztegzár alá helyezett, a járvány által leginkább érintett térségei.
  • A sárga zóna Lombardia, Veneto többi részét és Emilia Romagna tartomány érinti. Itt március 8-ig meghosszabbították az oktatási intézmények zárva tartását, felfüggesztették a tömegrendezvényeket, az éttermekben is egy méteres távolságot kell betartani.
  • Olaszország zöld zónához tartozó maradék részén fertőtlenítik az iskolákat, hivatalokat, tömegközlekedési eszközöket.
Az új koronavírussal megfertőződöttek száma Olaszországban vasárnap már átlépte az 1600-t, a betegek közül 34-en haltak meg.
Szerző