Előfizetés

Elstartolt az azonnali fizetés: az utalás gyors, a visszajelzés döcögős

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.03.02. 11:46

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az eddigi visszajelzések alapján hétfő hajnalban sikeresen átálltak a bankok az azonnali fizetési rendszerre, az egyszerűbb utalások másodperceken belül teljesülnek. Erről azonban nem minden esetben érkezik gyors visszajelzés.
Hétfő hajnalban, nulla óra nulla perckor elindult az azonnali fizetési rendszer: a bankok azóta ezen keresztül vezetik át a 10 millió forintnál kisebb összegű belföldi forintátutalásokat. Az összegeknek a hét bármely napján, a nap 24 órájában 5 másodpercen belül meg kell érkezniük a célszámlára, és úgynevezett másodlagos azonosítók, azaz például e-mail cím vagy mobiltelefonszám alapján is lehet pénzt küldeni. Mindez gyorstesztjeink és a bankoktól kapott visszajelzések alapján eddig így is történik, az utalásokról szóló értesítések megérkezése azonban egyelőre helyenként kissé döcögős. Az utalások gyorsaságát több banknál – CIB, OTP, Gránit, UniCredit – is teszteltük, és az összegek a fogadó félhez valóban meg is érkeztek pár másodpercen belül. Kipróbáltuk az e-mail cím alapján történő utalást is, és az is sikeresnek bizonyult. A másodlagos azonosítóra történő utalás csak akkor lehetséges, ha az ügyfél az e-mailcímét vagy mobilszámát kifejezetten erre a célra regisztrálja a számlavezető bankjánál. Az OTP-nél próbáltuk ki a szolgáltatást, és zökkenőmentesen sikerült is a regisztráció. Az e-bank megfelelő felületén megadott e-mailcímre egy regisztrációs kód is érkezett, amelyet a felületre be kellett írni, vagyis nem lehet véletlenül vagy szándékosan más e-mailcímét megadni, és várni az arra érkező utalásokat. Ezt követően a rögzített másodlagos azonosító alapján a CIB Bankból utaltunk az OTP-be egy kisebb összeget. A tranzakciót a CIB mobilos applikációja azonnal sikeresként vissza is jelezte, ám az OTP nem küldött a megérkezéséről külön értesítést, és a számlatörténetben is csak percek múlva jelent meg a tranzakció. Később egy másik összeget is utaltunk a hagyományos számlaszám alapján, ennek azonban cikkünk írásakor két órája sincs nyoma az OTP-nél a számlatörténetben. Az OTP-től kapott tájékoztatás szerint ez nem azt jelenti, hogy az összeg ne állt volna 5 másodpercen belül a fogadó félnél rendelkezésre – ilyen hibát eddig nem észleltek –, a visszajelzés azonban késhet. Jelenleg a számlaegyenleg összegének változásából lehet látni, hogy az összeg a fogadó fél rendelkezésére áll – közölték. Tapasztalataink ezt megerősítik: a számlán az összeg valóban másodperceken belül rendelkezésre állt, vagyis az egyenleg nőtt az utalt összeggel. Ha viszont a tranzakciónak nincs nyoma a számlatörténetben, nem lehet látni, hogy az összeg kitől is érkezett. Úgy tűnik, ezzel a bankban is tisztában vannak, és azt ígérik: pár napon belül a számlatörténetben is másodpercen belül megjelenik majd az adott tranzakció. Külön sms-t viszont csak akkor kap az ügyfél, ha számlakontroll szolgáltatást igényelt. Az OTP honlapján egy felugró ablakban jelenleg a következő tájékoztatás jelenik meg „Később érkező utalási visszajelzés” címmel: „Jelenleg az azonnali utalások teljesüléséről ügyfeleink egy része csak késve kap értesítést, de az utalás sikeresen végbemegy, az összeg rendelkezésre áll (bejövő utalásnál), a számlaegyenleg megváltozik. A dupla utalás elkerülése érdekében azt kérjük, hogy amíg egyértelműen nem győződött meg a tranzakció kimeneteléről, az utalást ne ismételje meg. A tranzakció teljesüléséről a számlatörténet menüben, vagy a tranzakció ellenőrzése menüben tájékozódhat.” Hogy a visszajelzések várhatóan nem érkeznek majd meg az utalásokhoz hasonló gyorsasággal, azt Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója is említette korábban. Mint mondta: várakozásaik szerint az azonnali utalás rendszerében a tranzakciók jelentős része 5 másodpercen belül végbe megy majd, és ezt az MNB az első időszakban kiemelten monitorozni is fogja. Ha egy tranzakció 20 másodpercen belül nem teljesül, akkor azt vissza kell utasítani, így sikertelen lesz. Ennek oka lehet például a rendszer túlterheltsége is, ilyenkor érdemes újra próbálkozni. Ha viszont például csak a 17. másodpercben teljesül az utalás, akkor az sikeresnek számít majd, a jogszabálynak ugyanakkor nem fog megfelelni. Az ügyfelek a tranzakciók sikeres vagy sikertelen voltáról mindenképpen visszajelzést kapnak, az azonban nem biztos, hogy az szintén ilyen gyorsan érkezik majd meg – fogalmazott. Az MNB a fenti helyzetekről egyébként azt írja honlapján: „amennyiben a tranzakció sikeres volt, arról – a bankok saját rendszerében szokásos módon – kap értesítést, vagy a számlatörténetben tájékozódhat az ügyfél. Ha több mint fél perc eltelt és sem pozitív visszajelzés, sem hibaüzenet nincs, valamint a számlatörténetben sem látjuk egyértelműen a tranzakció teljesítését vagy visszautasítását, akkor javasolt felvenni a kapcsolatot az érintett bank ügyfélszolgálatával. Javasolt ellenőrizni azt is, hogy rendelkezésre állnak-e az értesítéshez szükséges telekommunikációs feltételek, azaz van-e térerő vagy wifi.”      

Pénzbe kerülhet a másodlagos azonosító rögzítése

Az azonnali fizetési rendszer a magyar bankszektor valaha volt legnagyobb egyszeri beruházása, a hozzá kapcsolódó fejlesztésekre a pénzintézetek 30-40 milliárd forintot költöttek. Az utalások díja ennek ellenére nem emelkedik majd. Igaz, nem is csökken, pedig az MNB ezt szeretné elérni. A másodlagos azonosító rögzítéséért ugyanakkor egyes bankok a jövőben pénzt fognak kérni – derül ki a Bank360 összegzéséből. A portál összeszedte, az egyes bankoknál miként lehet rögzíteni a másodlagos azonosítót: • Raiffeisen Bank: csak elektronikus formában regisztrálható másodlagos azonosító. • CIB Bank: személyes ügyintézésre van szükség a regisztrációhoz. • K&H Bank: mobilszám és e-mail cím regisztrációjára online, az adószám/adóazonosító regisztrációjára online és személyesen is lesz lehetőség. • Budapest Bank: március 2-tól egyelőre csak a bankfiókban van lehetőség a másodlagos azonosító regisztrációjára, de dolgoznak rajta, hogy ez a funkció online is elérhető legyen. A Budapest Bank tájékoztatása szerint a másodlagos számlaazonosító regisztrációja és törlése a bevezetést követően 1 évig díjmentes. • UniCredit Bank: a másodlagos azonosító regisztrációja bankfiókban 2000 forint, az eBanking rendszeren keresztül 2020. december 31-ig díjmentes - azután 1000 forintba fog kerülni. • Sberbank: a március 2-tól hatályos kondíciós lista szerint a bankfiókban lesz lehetőség a másodlagos azonosító regisztrációjára, módosítására és törlésére. • Erste Bank: a mobilszám és az e-mail cím a NetBankon és a MobilBankon keresztül regisztrálható, viszont az adóazonosító jel/adószám megadására csak személyesen, a bankfiókban lesz lehetőség. A netbankos ügyintézés ingyen van, viszont a fióki ügyintézés csak 2020. október 31-ig lesz díjmentes. Ezután 1500 forintot kell fizetni az azonosító rögzítéséért. • TakarékBank: a másodlagos azonosító megadására csak bankfiókban van lehetőség. • OTP Bank: a mobilszám és az e-mail cím regisztrációjára másodlagos azonosítóként az internetbankon keresztül van lehetősége a lakossági ügyfeleknek, az adóazonosító jelet pedig személyesen, a bankfiókban lehet regisztrálni. A vállalati ügyfeleknek minden esetben be kell fáradniuk valamelyik fiókba, hogy másodlagos számlaazonosítót rögzítsenek. Az ügyintézés online és személyesen is díjmentes.   

Nem látták előre: a tervezettnél kétmilliárddal drágábban épít vasutat Mészáros cége

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.03.02. 10:35
Képünk illusztráció
Fotó: ROLAND WEIHRAUCH / AFP/dpa
A Kelenföld–Százhalombatta vonal korszerűsítési költségei ugrottak meg, némi pluszmunka miatt.
Előre nem látott okokra hivatkozva emelt árat Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Építő Zrt. a Kelenföldet Százhalombattával összekapcsoló vonal felújítása közben: a projekt összköltsége így 51,3 milliárdról több mint 53,4 milliárdra nőtt, ami 2 milliárdos drágulást jelent az állami beruházó NIF Zrt. számára – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, vagyis a Ted-ből.
A V- Híd Építő több, váratlanul felmerülő pluszfeladatot is említ a 49,66 kilométeres vasúti etap kapcsán: Budafokon egy vasútiműtárgy elhelyezése okozott gondot, rendezni kellett a Bara-patak megállóhoz közeli mederszakaszát; a Barosstelep, Érdliget Érd felső megállóhelyeken a kábelalépítmények és a vízelvezető rendszer állapota adott többletfeladatot, de ki kellett ásni egy nagyobb betontömböt is a felújítandó vasúti területen.

Sínen vannak

A pluszmunka mellett a V-Híd amúgy is el lehet havazva, hiszen csak úgy dőlnek az állami megbízások: ők építik a Debrecenbe tervezett BMW-gyárhoz vezető vasúti síneket, és 9,5 milliárd forintért készítenek vágányt Kőbánya-felsőre. Mindezek mellett a 2 milliárd dolláros, kínaiakkal kötött Budapest-Belgrád vasúti szerződéssel is jól járhatnak, hiszen alvállalkozóként részt vesznek az építkezésben. 
Tegyük hozzá, a kínai vasútépítési projekt ennél jóval többet is hozhat a családi kasszába, hiszen a közös irányítású magyar-kínai konzorciumban a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. tulajdonrésze 51 százalék, a multimilliárdoshoz köthető másik cég, az RM International Zrt fővállalkozóként fele részt vesz majd részt a munkálatokban.

Leállt egy időre a Budapesti Értéktőzsde

B. M.
Publikálás dátuma
2020.03.02. 09:48

Fotó: Népszava
Másfél órás leállás után, a pénteki záróárhoz képest 2,3 százalékos emelkedéssel újraindult a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszere.
Szerkesztőségünk arról értesült, hagy hétfőn a kereskedési rendszer meghibásodása miatt leállt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT).
A BÉT erről a Facebook-oldalán azt írta: „tájékoztatja a piaci szereplőket, hogy a mai (2020.03.02.) tőzsdenapon a tőzsdei kereskedés – a Származékos Szekció Határidős és Opciós Deviza Piac kivételével – a kereskedési rendszer meghibásodása miatt leállításra került. A jelenlegi helyzet a BÉT Általános Üzletszabályzata alapján ún. technikai szünetnek (trading halt) minősül.” A BÉT mindent elkövet annak érdekében, hogy a meghibásodást a lehető legrövidebb időn belül elhárítsa, és a kereskedést megindítsa – tették hozzá.
Másfél órás leállás után, a pénteki záróárhoz képest 2,3 százalékos emelkedéssel újraindult a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszere. A BÉT közölte: „a tőzsdei kereskedés a korábban fennállt technikai probléma elhárítását követően 10:30 perctől (CET) újraindításra került.”
Nem csak a budapesti, hanem a bécsi, a prágai, a ljubjanai és a zágrábi tőzsdén is szünetelt a kereskedés. Ezek a régiós börzék közös informatikai kereskedési rendszert használnak. A hét elejei leállás komoly károkat okoz, mert az elmúlt héten 1100 milliárd forintot esett a a magyar fővárosban kereskedett részvények összesített árfolyamértéke, ebből a mindig legnagyobb forgalmat generáló OTP Nyrt.-é 568,4 milliárd forinttal, a Mol Nyrt.-é 272 milliárd forinttal, a Richter Nyrt.-é 156 milliárd forinttal és a Magyar Telekomé 41 milliárd forinttal.