A magyar állami médiában csak előzetes egyeztetéssel szabad foglalkozni olyan témákkal, mint a migráció, az európai terrorizmus, „Brüsszel” vagy az „egyházi ügyek”. Erről a Politico nevű amerikai hírportál európai kiadása számolt be. Az idehaza elsőként a 444.hu által ismertetett írás a Népszava 2019 november 29-én megjelent cikkére is hivatkozik. Ez arról szólt, hogy az állami médiakonglomerátumban ismeretlenek bukkannak fel külföldi tudósítói posztokon, a kényes témákról szóló cikkek rejtélyes utakra indulnak, egyes kifejezéseket le sem szabad írni, illetve nem szabad foglalkozni például az Amnesty International vagy a Human Rights Watch jelentéseivel.
A Politico.eu cikkét Lili Bayer amerikai magyar újságíró jegyzi, aki rendszeresen foglalkozik a demokrácia magyarországi állapotával. A hozzá eljutott belső e-mailek alapján az elvben közszolgálati média szerkesztőinek listájuk van egy fölöttük álló, ismeretlen instancia által kényesnek tekintett témákról. Például előzetes egyeztetést igényel, ha foglalkozni akarnak a tinédzser környezetvédelmi aktivista Greta Thunberggel. Amikor valamiről nem szabad írni, a vezető szerkesztők nem közlik, ki és hol döntött a cenzúráról, az újságíróknak csak annyit mondanak, hogy a téma „elesett”.
A Politico bizonyítékként több belső e-mailre hivatkozik. Ezek Végh Sándortól, Ráthy Sándortól, illetve Pintér Tamástól származnak és egyedül az utóbbi idézi konkrét személy, Bende Balázs utasítását. Érdekesség, hogy a Népszava korábbi cikke után éppen Bende jegyezte az MTVA közleményét, amely „a sánta kutya média botrányos hazugságának” nevezte, ám nem is próbálta cáfolni lapunk állításait.
Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül nevű civil szakmai szervezet brüsszeli irodavezetője a Politicónak nyilatkozva elfogadhatatlannak és rendkívül aggasztónak nevezte a kiszivárgott e-maileket. Szerinte a közszolgálati médiának nem lenne szabad a kormány szócsöveként működnie, helyette semlegesnek és függetlennek kell maradnia. Mint Lili Bayer emlékeztet rá, az amerikai Freedom House tavaly első ízben a csak „részben szabad” kategóriába sorolta a magyarországi médiát, a Szabad Európa Rádió pedig magyar nyelvű tartalomszolgáltatásának felújítását tervezi.
