Előfizetés

Hiába a kilépések, a Jobbik célja ugyanaz: megszabadítani a népet az Orbán-rezsimtől

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.03.03. 07:30

Fotó: Bana Tibor Facebook oldala
A Jobbik nem adja jelét annak, hogy az egyre-másra felszínre törő belső konfliktusok megrendítették volna a pártot.
Ahogyan azt hétfő délután hírül adtuk: közösségi oldalán jelentette be a Vas megyei Bana Tibor, hogy kilép a Jobbikból, és független országgyűlési képviselőként folytatja. Szerette volna, ha a párt jobbközép, polgári, európai erőként működik, ehelyett „nihilizmus, populizmus és belső leszámolás” jött, ami számára „teljességgel vállalhatatlan”. A szöveges bejelentéshez Bana videóüzenetet is mellékelt: ebben azt állította, hogy a Jobbikban jelenleg tisztességtelenség és becstelenség uralkodik, Jakab Péter elnök az „antiszemita botrányairól elhíresült, orosz- és törökbarát Gyöngyösi Mártonnal (az elnökhelyettessel) együtt diktátorként vezeti a pártot”. Bana Tibor korábban a Jobbik alelnöke volt, a januári tisztújító kongresszuson azonban nem vállalta a jelöltséget. Nem a saját elhatározásából húzódott háttérbe. Több forrásból megerősítették lapunknak, hogy Jakab Péter az értésére adta: elnöki vétót emel vele szemben, ha elindul. Bana megkérdőjelezte ugyanis Jakab alkalmasságát, és ennek híre a pártközpontba is eljutott. (Bana Tibor sem akkor, sem most nem akart nyilatkozni.) A közelmúltban Bencsik János, a párt budapesti elnöke is kilépett a Jobbikból és a parlamenti frakcióból. Indoklása szerint Jakab Péter és Gyöngyösi Márton "politikai bosszúhadjáratot hirdetett" azok ellen, akik nem őket támogatták. Kilépett a Jobbik egyik alapítója, a belső ellenzékhez sorolt volt országgyűlési képviselő, Szávay István is. Ahogyan arról beszámoltunk, a távozók között van Szente Béla, a Pest megyei Monorierdő polgármestere is. „Rá kellett jönnöm, hogy semmivel nem vagyunk különbek a többi pártnál” – nyilatkozta a Népszavának. Egyszerre jelentette be kilépését négy jobbikos kerületi önkormányzati képviselő: Varga Dániel és Zsitnyák János (I. kerület, Budavár), Kovács Dávid Attila (XXI. kerület, Csepel), Staudt Csaba (XXIII. kerület, Soroksár). Úgy érezték, a Jobbikban már nincs lehetőségük „21. századi, konzervatív, jobboldali politikát” folytatni. A békéscsabai jobbikosok közvetlenül a kongresszus után oszlatták fel a helyi pártszervezetet, később ugyanez lejátszódott Debrecenben is. Előzőleg Jakab Péter és az új elnökség felszólította Kulcsár Gergelyt (azt a jobbikos politikust, aki régebben beleköpött a vészkorszak áldozatainak emléket állító Duna-parti cipőkbe), hogy adja vissza a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésben szerzett mandátumát. Kulcsár erre nem volt hajlandó. Más konfliktusok is terhelik a Jobbikot. Aligha baráti a viszony például Jakab Péter és Sneider Tamás között. Sneider abban a tudatban köszönt le a pártelnöki posztról, hogy a tizenhat év után távozó Szabó Gábor utódaként a Jobbik pártigazgatója lesz. Kezdetben Jakab támogatta őt, kinevezése helyett az elnökség mégis pályázatot írt ki a pártigazgatói tisztségre – a győztes nem Sneider, hanem Lejer Zoltán, egy Bács-Kiskun megyei politikus lett. Jakabék a pártalapítvány teljes kuratóriumát is lecserélték. A kongresszus után elbocsátások kezdődtek, a Jobbik egyik volt alkalmazottja „statáriális kirúgásként” értékelte a vele történteket. Többen feljelentést tettek a rendőrségen, amiért rejtélyes módon kiszivárgott a belső levelezésük, és ezért komoly retorziók érték őket a pártban. A chatcsoportos beszélgetésben résztvevő jobbikosok Jakab Péter volt személyi asszisztenséről fogalmaztak meg negatív véleményeket. Valaki minderről képernyőfotókat készített, és azt elküldte Jakabnak. Volt, akinek retorzióként megszüntették a munkaviszonyát a pártban. Másokat pénzbüntetésre köteleztek: egy megyei közgyűlési képviselőt például arra, hogy 6 havi tiszteletdíját fizesse be. A lapunkhoz eljutott információ szerint az illető időközben szintén kilépett a Jobbikból. Jakab Péter február elején egy háttérbeszélgetésen kijelentette, hogy – bár a tisztújító kongresszuson akadtak feszültségek – a Jobbikban már megvalósult a belső stabilitás és egység. Az utóbbi hetek eseményei nem ezt igazolták. Bana Tibor kilépése után kerestük Jakab Pétert és Gyöngyösi Mártont. A Jobbik sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy a párt elnöksége tudomásul vette Bana döntését: „többször elmondtuk már, hogy jól tudjuk, lesznek olyanok, akik más utat fognak választani”. Mindezek ellenére a legfrissebb adatok szerint Jakab Péter vezetésével a Jobbik már mérhető módon tudta növelni támogatottságát. Az irány és cél ugyanaz, amit Jakab meghirdetett a kongresszuson: „2022-ben megszabadítjuk Magyarországot és a magyar népet az Orbán-rezsimtől”.

Mentő megy a háziorvos helyett a koronavírus gyanúja esetén

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.03.03. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Nem várják el a családorvosoktól, hogy ők végezzék el az első járványügyi intézkedéseket.
Már nem kell a háziorvosnak házhoz mennie a koronavírus fertőzés gyanú esetén – derült ki az Országos Tisztifőorvos hétfői tájékoztatóján. A hétvégén ugyanis ismét átírták az alapellátókra vonatkozó eljárásrendet. Már nem várják el a családorvosoktól, hogy ők végezzék el az első járványügyi intézkedéseket, így amikor a beteg fölhívja a rendelőt, akkor egy alapos kikérdezés után - és ha a kockázat indokolja - elég lesz értesíteniük a mentőszolgálatot. A gyanús betegeket a területileg illetékes kórház infektológiai osztályára szállítják, s ott elkülönítik. A gyanú megerősítésére a kórházakban vesznek torokváladék-mintát, s ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumába küldik vizsgálatra. Ha igazolódik a fertőzés, akkor a beteget átszállítják a Dél-pesti Centrumkórház tartozó Szent László kórházba. A háziorvosok egyéb segítséget is kapnak az államtól, így például a továbbiakban már nem kell „vadászniuk” védőfelszerelésre. A jövőben mentőállomásokon létesítenek olyan ideiglenes raktárakat, ahonnan az alapellátók igényelhetnek egyszer használatos védőruhákat, maszkokat. Ezzel lényegében orvosolták azon problémák egy részét, amelyekről a háziorvosok a Népszavának is panaszkodtak. A néhány nappal korábbi eljárásrend szerint a gyanús eseteket a háziorvosoknak kellett volna az érintettek lakásán kivizsgálniuk, és dönteni az érintett páciens sorsáról. Mint arról szombaton beszámoltunk: a múlt héten utasították a hazai kórházakat, hogy egy esetleges járvány esetére már most hozzanak létre elkülönítő helyiségeket. Úgy tudjuk: kórházanként változó, hogy hol, mennyit tudtak kialakítani. A nagy sürgősségi ellátóknak a fogadóhelyek közelében is nyitniuk kellett elkülönítőt. A recepción valamennyi lázas, illetve gyanús tünetekkel érkező maszkot kap, és ők az elkülönítőben várnak az orvosra. Oda a vizsgálatukra érkező egészségügyiek is már védőruhába lépnek be, s ha úgy ítélik meg, hívják a mentőt. Kásler Miklós miniszter szerint az ország 29 fertőző osztályán összesen mintegy 800 ágyon tudnak „koronagyanús” beteget ellátni. Az eddigi megbetegedési és halálozási statisztikák szerint a fertőzöttek 80 százaléka viszonylag „könnyen átvészeli” a kórt, 20 százalékuk szorulhat kórházi ellátásra, és ez utóbbi húsz százalék 7-8 százalékának lehet szüksége gépi lélegeztetésre. Lapunknak egy intenzív osztályon dolgozó orvos azt is elmondta, hogy a koronavírus miatt lélegeztetésre szorulóknál a veseműködés gépi támogatására is szükség van. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a most működő 42 ezer kórházi ágyból mintegy 1099 az intenzívágy. Elvben valamennyi intenzív ágyhoz tartozik lélegeztető gép. Ezen ágyak kihasználtsága „békeidőben” alig több mint hatvanszázalékos, azaz elvben vannak szabad helyek. Ám, hogy ez a kapacitás elegendő-e, az attól függ, hogy mekkora járvány alakul ki Magyarországon. Lapunk több kórházat is megkérdezett, de sehol sem aggódtak a betegellátás kapacitásai miatt. A kórházi vezetők szerint a krízist sokkal inkább a szakemberhiány és az eladósodás hozhatja.

Európában nőnek a számok

Európa 31 országát érinti már a koronavírus okozta fertőzés, 2180 igazolt megbetegedés találtak és 37 haláleset történt. Németországban 53-ról 157-re emelkedett péntektől hétfőig az új koronavírussal bizonyítottan fertőzöttek száma. Magyarországon továbbra sincs diagnosztizált koronavírusos beteg, az NNK  eddiig 137 ember mintáját vizsgálta meg, egyetlen pozitív esetet sem találtak.

Láthatatlan távcsőbeszerzés a rendőrségnél

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.03.03. 06:30
Orbán Viktor és Hende Csaba
Fotó: ATTILA KISBENEDEK /
"Nemzetbiztonsági érdek" miatt hallgat a rendőrség arról, milyen messzelátókat vásároltak. Valójában alighanem inkább az árat igyekeznek eltitkolni.
Túlárazva vásárolt éjszakai távcsöveket a hazai rendvédelem – erről jelent meg egy poszt a rendőrségi ügyekkel foglalkozó Zsaruellátó Facebook-csoportban. A jól értesültnek tűnő posztoló szerint a rendőrség „Steiner Nighthunter 8X56” típusú távcsövet szerzett be nagy tételben, darabonként 788 ezer forint plusz áfáért a Milipol Zrt.-től, miközben szerinte harmadennyiért is kapható ilyen eszköz. 

Nemzetbiztonsági érdek, hogy hallgassanak róla

 Az ügyben elrendelt hírzárlat és a piaci árak alapján valóban kérdéseket vet fel a beszerzés. Megkerestük a rendőrséget, hogy megtudjuk, vásároltak-e a közelmúltban Steiner Nighthunter távcsöveket, és ha igen, akkor kitől, hányat, mennyiért. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egy hét után azt közölte: „A távcsőbeszerzéssel kapcsolatban” nem tud tájékoztatást adni „nemzetbiztonsági érdek” miatt. Vagyis a rendőrség, amely részletesen beszámolt például arról, hogy milyen pisztolyokat szerzett be, azt titkolja, hány távcsövet vásárolt.  Megkerestük a Milipol Zrt.-t is, amelytől – legalábbis a posztoló szerint – a rendőrség beszerezte a távcsöveket. A rendőrségi és hadügyi tenderek ismert, sokat nyerő szereplőjének számító cég illetékesei nem cáfolták, hogy eladtak távcsöveket a rendőrségnek, és ugyanúgy a jogszabályokra hivatkozva tagadták meg a válaszadást, mint az ORFK. Kérdésekkel fordultunk a távcsövet gyártó német Steiner-Optik Gmbh-hoz is – hiszen a Milipol jó eséllyel tőlük szerezte be a rendőrségnek szánt készletet – de itt sem válaszoltak.  

"Alkalmazásba vett szakanyag"

Noha a rendőrség, a gyártó és a Milipol Zrt. sem nyilatkozott, a kormány.hu oldalon fellelhető egy irat, aminek az a címe: „Belügyi szerv vezetője által alkalmazásba vett szakanyagok listája.” Ebben pedig ott szerepel a „Steiner Nighthunter8x56 típusú éjszakai távcső”. Az irat szerint a rendőrség mellett a „terrorizmust elhárító szerv”, a „belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv”, valamint a katasztrófavédelem használja a távcsöveket. Az eszköz melletti iktatószám a jelek szerint 2020-as. 
Mindezek után lapunk is utánajárt annak, hogy mennyiért lehet beszerezni ezt a távcsövet. Az automata fókusszal működő, nyolcszoros nagyítású Steiner Nighthunter 8X56 ára sehol sem lépett a 400 ezres szint felé. Saját oldalán maga a német gyártó, a Steiner-Optik is „csak” 1149 euróért, azaz mintegy 361 ezer forintért kínálta a polgári felhasználású éjszakai keresőtávcsövet. Vagyis, ha valóban 788 ezer forint plusz áfa áron vásárolta a rendőrség ugyanezt az eszközt, akkor az gyanúsan drága volt. 

Ha polgári modell, akkor túlárazhatták

A nagy távcsőbeszerzési ügyletről nem tudtak részleteket az eszközt árusító hazai kereskedők sem. Az egyik, névtelenséget kérő üzlet vezetője mindenesetre egyértelműen túlzónak nevezte a 788 ezer forintos árat. „A Steiner megbízható középkategóriás terméknek számít, de ennyibe inkább a kategória csúcsának számító Svarowski EL- típusok szoktak kerülni” – fogalmazott. A 788 ezer forintos darabárat meglepően drágának tartaná Szűcs Ákos, a Magnum Vadász és Hajós Kft. vezérigazgatója is, már ha az ár a polgári piacra készült Nighthunter 8x56-os távcsőre vonatkozik. Mint a Szűcs a Népszavának elmondta, a Steinernek vannak ugyan 2 ezer euró – mintegy 680 ezer forintba – kerülő, polgári felhasználásra készített távcsövei, de azokat lézeres távolságmérővel látták el. A kérdéses Nighthunter 8x56 távcső ajánlott fogyasztói ára nálunk 379.990 forint – mondta cégvezető. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Milipol Zrt. főként katonai beszállítóként dolgozik, és ő maga nem ismeri Milipol és a rendőrség közötti szerződés részleteit, kitételeit sem; ha pedig katonai modellről van szó, annak ára bizony tényleg elérheti a 778 ezer forintos egységárat. Kérdésünkre, hogy a bűvös „katonai” jelző hogyan növelheti meg ennyivel egy távcső értékét, Szűcs megjegyezte, a katonai modellek teljesen más minőségi normák szerint készülnek, teljesen más technikai elvárásoknak kell megfelelniük, mint a vadászatra is használt hobbieszközöknek.

Ismert szereplő örülhet a rendőrségi bevásárlásnak

A Milipol visszatérő szereplője és nyertes a hadügyi- rendőrségi közbeszerzéseknek, amik nem mindig ennyire titkosak. A cég korábban 225 millióért szállított le gépfegyverre szerelhető irányzékokat a honvédelmi tárcához tartozó Védelemgazdasági Hivatalnak, darabonként akár 20 millióért is adtak el bombaruhákat a Készenléti Rendőrségnek, de tetőtől talpig felöltöztették már Kövér László házőrségét is, potom 385 millió forintért. K. T.