Ahogyan azt hétfő délután hírül adtuk: közösségi oldalán jelentette be a Vas megyei Bana Tibor, hogy kilép a Jobbikból, és független országgyűlési képviselőként folytatja. Szerette volna, ha a párt jobbközép, polgári, európai erőként működik, ehelyett „nihilizmus, populizmus és belső leszámolás” jött, ami számára „teljességgel vállalhatatlan”.
A szöveges bejelentéshez Bana videóüzenetet is mellékelt: ebben azt állította, hogy a Jobbikban jelenleg tisztességtelenség és becstelenség uralkodik, Jakab Péter elnök az „antiszemita botrányairól elhíresült, orosz- és törökbarát Gyöngyösi Mártonnal (az elnökhelyettessel) együtt diktátorként vezeti a pártot”.
Bana Tibor korábban a Jobbik alelnöke volt, a januári tisztújító kongresszuson azonban nem vállalta a jelöltséget. Nem a saját elhatározásából húzódott háttérbe. Több forrásból megerősítették lapunknak, hogy Jakab Péter az értésére adta: elnöki vétót emel vele szemben, ha elindul. Bana megkérdőjelezte ugyanis Jakab alkalmasságát, és ennek híre a pártközpontba is eljutott. (Bana Tibor sem akkor, sem most nem akart nyilatkozni.)
A közelmúltban Bencsik János, a párt budapesti elnöke is kilépett a Jobbikból és a parlamenti frakcióból. Indoklása szerint Jakab Péter és Gyöngyösi Márton "politikai bosszúhadjáratot hirdetett" azok ellen, akik nem őket támogatták. Kilépett a Jobbik egyik alapítója, a belső ellenzékhez sorolt volt országgyűlési képviselő, Szávay István is.
Ahogyan arról beszámoltunk, a távozók között van Szente Béla, a Pest megyei Monorierdő polgármestere is. „Rá kellett jönnöm, hogy semmivel nem vagyunk különbek a többi pártnál” – nyilatkozta a Népszavának.
Egyszerre jelentette be kilépését négy jobbikos kerületi önkormányzati képviselő: Varga Dániel és Zsitnyák János (I. kerület, Budavár), Kovács Dávid Attila (XXI. kerület, Csepel), Staudt Csaba (XXIII. kerület, Soroksár). Úgy érezték, a Jobbikban már nincs lehetőségük „21. századi, konzervatív, jobboldali politikát” folytatni.
A békéscsabai jobbikosok közvetlenül a kongresszus után oszlatták fel a helyi pártszervezetet, később ugyanez lejátszódott Debrecenben is. Előzőleg Jakab Péter és az új elnökség felszólította Kulcsár Gergelyt (azt a jobbikos politikust, aki régebben beleköpött a vészkorszak áldozatainak emléket állító Duna-parti cipőkbe), hogy adja vissza a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésben szerzett mandátumát. Kulcsár erre nem volt hajlandó.
Más konfliktusok is terhelik a Jobbikot. Aligha baráti a viszony például Jakab Péter és Sneider Tamás között. Sneider abban a tudatban köszönt le a pártelnöki posztról, hogy a tizenhat év után távozó Szabó Gábor utódaként a Jobbik pártigazgatója lesz. Kezdetben Jakab támogatta őt, kinevezése helyett az elnökség mégis pályázatot írt ki a pártigazgatói tisztségre – a győztes nem Sneider, hanem Lejer Zoltán, egy Bács-Kiskun megyei politikus lett.
Jakabék a pártalapítvány teljes kuratóriumát is lecserélték. A kongresszus után elbocsátások kezdődtek, a Jobbik egyik volt alkalmazottja „statáriális kirúgásként” értékelte a vele történteket.
Többen feljelentést tettek a rendőrségen, amiért rejtélyes módon kiszivárgott a belső levelezésük, és ezért komoly retorziók érték őket a pártban. A chatcsoportos beszélgetésben résztvevő jobbikosok Jakab Péter volt személyi asszisztenséről fogalmaztak meg negatív véleményeket. Valaki minderről képernyőfotókat készített, és azt elküldte Jakabnak.
Volt, akinek retorzióként megszüntették a munkaviszonyát a pártban. Másokat pénzbüntetésre köteleztek: egy megyei közgyűlési képviselőt például arra, hogy 6 havi tiszteletdíját fizesse be. A lapunkhoz eljutott információ szerint az illető időközben szintén kilépett a Jobbikból.
Jakab Péter február elején egy háttérbeszélgetésen kijelentette, hogy – bár a tisztújító kongresszuson akadtak feszültségek – a Jobbikban már megvalósult a belső stabilitás és egység. Az utóbbi hetek eseményei nem ezt igazolták.
Bana Tibor kilépése után kerestük Jakab Pétert és Gyöngyösi Mártont. A Jobbik sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy a párt elnöksége tudomásul vette Bana döntését: „többször elmondtuk már, hogy jól tudjuk, lesznek olyanok, akik más utat fognak választani”. Mindezek ellenére a legfrissebb adatok szerint Jakab Péter vezetésével a Jobbik már mérhető módon tudta növelni támogatottságát. Az irány és cél ugyanaz, amit Jakab meghirdetett a kongresszuson: „2022-ben megszabadítjuk Magyarországot és a magyar népet az Orbán-rezsimtől”.