Előfizetés

Megy az üzengetés az MSZP és a DK között

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.03. 12:25

Fotó: Népszava
Gyurcsány Ferenc a szocialisták lelkiállapotáért aggódik. Tóth Bertalan szerint nincs miért.
Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy erős MSZP, karakteres szociáldemokrata mozgalom nélkül sem kormányváltás, sem korszakváltás nem lehetséges - szögezte le Tóth Bertalan Facebook-oldalán. Az MSZP elnöke bejegyzésben reagált Gyurcsány Ferenc legutóbbi nyilatkozataira, bár sem a DK-t, sem a párt elnökét nem említi. 
„Egyelőre nem kívánunk foglalkozni azzal, hogy 2022-ben ki lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, mert ez túl korai és teljességgel amatőr dolog lenne”

- jegyezte meg Tóth Bertalan.

Egyetért azzal, hogy szükség van tárgyalásokra az ellenzéki oldal képviselői között, de nem kívánnak a sajtón keresztül üzengetni és aggódni partnereik lelki állapotáért, bár lenne rá okuk.
A szocialista politikus szerint az MSZP megerősödve került ki az októberi választásokból, és az MSZP-Párbeszéd szövetség ma a legjelentősebb ellenzéki erő a nagyvárosokban, de országos szinten is egyenrangú partnere a többi ellenzéki pártnak. „Politikai hibát követ el, aki alábecsüli ezt az erőt és konkurenciaharcot folytat ellene” - tette hozzá.     Posztját azzal zárta, hogy az erős MSZP, karakteres szociáldemokrata mozgalom nélkül sem kormányváltás, sem korszakváltás nem lehetséges, és kijelentette, hogy a lelkiállapotuk „több mint jó”.
Ez utóbbi megjegyzésével Gyurcsány Ferenc hétfő esti interjújára utalt. A DK elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában kijelentette, hogy folyamatban van három komplett vidéki szervezet csatlakozása a DK-hoz, de ő ezt minden erejével gátolja, mert az MSZP jelenlegi lelkiállapotában ezt nem tudná feldolgozni.
- Nekünk az a jó, ha az MSZP talpon marad és erősödik

– tette hozzá.

Elmondása szerint ő volt a legjobban meglepve, amikor a III. és a XVIII. kerület MSZP-s polgármestere, Kiss László és Szaniszló Sándor közölte vele átlépési szándékát a DK-ba.
A Demokratikus Koalíció egyébként vasárnap tartotta tisztújító kongresszusát, amelyen Gyurcsány Ferenc közölte, hogy az ellenzéki térfél átrendeződött, a korábbi nagyobb, befolyásosabb pártok meggyengültek. Úgy látja, sok jel arra mutat, hogy a DK ma az ellenzék legnagyobb pártja. Megfogalmazása szerint az ország érdeke a koalíciós kormányzás, és a koalíciót most kell megtanulni, hogy az 2022-ben is működjön. A kongresszuson bemutatták a pártba átlépő politikust.
Kiderült az is, hogy Gyurcsány hétfőn együtt ebédelt Horváth Csabával, Zugló MSZP-s polgármesterével, a párt budapesti frakcióvezetőjével a belvárosi És Bisztróban. A 444 fényképet közölt a megbeszélésről, a találkozó tényét később Horváth Csaba megerősítette a portál érdeklődésére. 
Horváth Csaba elmondása szerint a találkozónak nem volt semmi köze az átlépésekhez. Hozzátette, hogy rendszeresen szokott együtt ebédelni Gyurcsány Ferenccel. A szocialista politikus azt mondta, hogy Gyurcsány az ebéden nem csábította őt átlépésre. Sőt, a DK elnöke állítólag elárulta neki, hogy Szaniszló Sándor és Kiss László polgármesterek átlépését sem ő kezdeményezte, hanem az érintettek jelentkeztek a DK-nál.

Tovább nőtt Orbán Ráhel és Mészáros Beatrix befolyása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.03. 11:17
Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István
Fotó: Népszava
A magyar Forbes hatodszor készítette el a Legbefolyásosabb magyar nők listáját.
A Forbes magazin 2020-ban is elkészítette a Legbefolyásosabb magyar nők összesen 50 fős listáját. Az Üzlet kategóriában először szerepel Mészáros Beatrix, Ungár Anna és Walter Katalin. A Közélet szekcióban két helyet lépett előre, így már második Orbán Ráhel. Idén először egy-egy kieső szereplőt is bemutat a lap, amely szerint jól szemlélteti az aktuális légkört, hogy korábban évekig pozícióban lévők neve tűnik el a semmibe hónapok alatt. Ilyen Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap volt igazgatója, aki Andy Vajna halála után nem tudta megőrizni pozícióját. Kieső Handó Tünde is, az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke volt, aki jelenleg alkotmánybíró. A Legbefolyásosabb magyar nők 2020-as, húszfős Üzlet listáját második éve vezeti Hegedüs Éva, a Gránit Bank többségi tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója, akinek bankja jóval gyorsabban növekszik a szektor átlagánál. Nyomában idén is Dávid Ilona, a több mint 19 ezer főt foglalkoztató Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója és Heiszler Gabriella, a több mint 570 üzletet működtető Spar ügyvezető igazgatója van. Új név az üzleti listán Solti Andrea, a Shell Hungary Zrt. igazgatósági elnöke. Hetedik helyen szintén új névként szerepel Mészáros Beatrix, a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc lánya, aki 2017-ben került az Opus Global Nyrt., a családi cégbirodalom legfontosabb vállalatának élére. Mögötte szintén új névként jelent meg Walter Katalin, a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH), vezérigazgatója. A 12. helyre Ungár Anna, Schmidt Mária lánya került fel, aki az apja által létrehozott Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. igazgatótanácsi elnöke és résztulajdonosa.  A közéleti listán a tavalyi első, Bártfai-Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a negyedik helyre került. Az első Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő lett. Novák rakta össze és adja arcát a kormány családtámogatási programjához, és elképzeléseihez óriási pénzeket tud kiharcolni. Emellett a Fidesz külkapcsolatainak felelőseként az Európai Néppárt ügyeiben is ő tárgyal. Két helyet lépett előre Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya jelenleg második a tízfős közéleti listán. A lap több forrása úgy jellemezte őt, hogy „a turizmus- és divatszektor mögötti láthatatlan kéz”. A Magyar Turisztikai Ügynökségnél a következő tíz évre vonatkozóan legalább 300 milliárd forintról dönthetnek majd. Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége jelenleg hatodik a közéleti listán.  A közéleti szekció harmadik helyére került Varga Judit igazságügyi miniszter. Visszatért hetedikként Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, EP-képviselő, Gyurcsány Ferenc felesége. Mögötte új szereplő Tüttő Kata, Budapest városüzemeltetési főpolgármester-helyettese, az MSZP elnökségi tagja. A kultúra területén Havas Ágnes helyére idén Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója került, aki a magyar könyvpiac második legnagyobb cégét vezeti. Kilencedik helyen új szereplő Mécs Mónika, aki többek között a Testről és lélekről, az Oscar tízes listájáig jutott Akik maradtak és a Feleségem története című filmek producere. A Média szekció legbefolyásosabbja idén is Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója lett. A második Halkó Gabriella, a TV2 gazdasági és stratégiai igazgatója, a harmadik D. Tóth Kriszta, a WMN alapító tulajdonosa.

Sokáig tartott a per, de kimondta az uniós bíróság, hogy a magyar ágazati különadók összeegyeztethetők az uniós joggal

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.03.03. 10:28

Fotó: Népszava
A Tesco és a Vodafone indított pert a rájuk kivetett adók miatt.
A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal - állapította meg kedden kiadott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az ügy előzménye, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul Magyarország 2010-ben ágazati különadókat vezetett be, amelyek célja az egyre nehezebben egyensúlyban tartható államháztartás helyzetének stabilizálása volt. Az adót 2013-ban kivezették.       A Tesco-Global Áruházak, valamint a brit Vodafone-csoport tagját képező Vodafone Magyarország vitatják a rájuk kivetett különadó jogosságát. A Tesco - amely a kiskereskedelmi különadóból befolyt mintegy 86 milliárdból nagyjából 35 milliárdot fizetett be - azt sérelmezte, hogy a magyar kiskereskedelmi láncoknak nem, csak a külföldieknek kellett progresszív válságadót fizetniük.       Ítéletében az uniós bíróság rámutatott, hogy az árbevételt progresszív módon terhelő különadók, amelyek elsődlegesen külföldi tulajdonú, a magyar piacokon legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintik, tükrözik a piacok valós gazdasági helyzetét, és nem minősülnek az érintett vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek.