Koronavírus – Több mint 120 iskolát zártak be Franciaországban

Publikálás dátuma
2020.03.03. 16:39
Tájékoztató a franciaországi Auray középiskolájának kapuján
Fotó: DAMIEN MEYER / AFP
Tízmillió egészségügyi maszkot osztottak szét az egészségügyben dolgozók számára.
Franciaországban az egészségügyben dolgozók számára 10 millió egészségügyi maszkot osztottak szét a gyógyszertárakban és további 15-20 millió leszállítása várható az igények szerint az új típusú koronavírus terjedése elleni védekezéshez – közölte kedden Olivier Véran egészségügyi miniszter.
„Tízmillió maszk kamionokkal elindult az ország négy sarkába és minden gyógyszertárat feltöltünk”

– mondta a tárcavezető.

Hozzátette, hogy a 10 millió maszkon kívül 5 millió sebészeti maszkot már megkaptak a megyei egészségügyi központok és az idős emberekkel foglalkozó egészségügyi intézmények. A nem kórházakban dolgozó egészségügyi dolgozók a kijelölt gyógyszertárakban vehetik át a maszkokat. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Franciaországban 191 megbetegedést regisztráltak (a szám egy nap alatt hatvannal emelkedett), hárman közülük meghaltak.
„Több beteg is meggyógyult már, mintegy százan vannak még kórházban, közülük tucatnyian intenzív osztályon”

– mondta a miniszter.

Hozzátette, hogy
„ez még nem járvány, de szembe kell nézni a járványveszéllyel, amely közeledik és megtesszük előre a szükséges lépéseket”.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter kedden jelezte, hogy a csalás elleni hivatal vizsgálatot indított az egészségügyi maszkok és a kézfertőtlenítő gélek árának az elmúlt napokban történt megduplázódása, egyes helyeken háromszorosára emelkedése miatt.
„Nem fogadunk el semmilyen spekulációt a koronavírussal”

– mondta a miniszter.

Hozzátette, hogy a kormány fontolgatja ezen termékek árának befagyasztását, amennyiben folytatódnak a csalások.

„Semmi értelme mindenkit karanténba tenni”

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter eközben arról tájékoztatott, hogy országszerte mintegy 120 iskolát bezártak, elsősorban abban a két régióban, amelyek az új típusú koronavírus gócpontjai Franciaországban. Az intézkedés 35 ezer diákot érint a Párizstól északra található Oise megyében, és 9 ezret a nyugat-franciaországi Bretagne-ban található Morbihan megyében. A miniszter szerint a következő napokban várhatóan újabb gócpontok alakulnak ki, amelyek további iskolabezárásokat vonhatnak maguk után. Párizs egyik keleti elővárosában, Montreuilben egy húsz fős osztályt zártak be két hétre, miután az egyik tanulónál diagnosztizálták az új koronavírus okozta megbetegedést. A miniszter kizárta azt a lehetőséget, hogy minden iskolát bezárjanak az országban.
„Semmi értelme mindenkit karanténba tenni, lebénítani az országot, az kontra-produktív lenne”

– hangsúlyozta az oktatási miniszter.

A kormány ugyanakkor rendeltet adott ki arról, hogy teljes összegű betegállományra jogosultak azok a munkavállalók, akik a járvány terjedése miatt karanténban kerültek és nem járhatnak be a munkahelyükre, de nem fertőzöttek, illetve azon gyerekek szülei, akiknek az iskoláját a járvány miatt bezárták és ezért otthon kell rájuk vigyázni. Franciaországban egyre inkább érződik a járványt okozó COVID-19 koronavírus hatása a mindennapokban, amióta szombaton lemondtak minden olyan zárt térben tartandó rendezvényt, amelyeken várhatóan 5000 embernél több venne részt, és az iskolák nem szervezhetnek külföldi kirándulásokat. A Louvre múzeumához hasonlóan több vidéki város buszvállalatának dolgozói is úgy döntöttek, hogy hogy élnek azon törvény adta jogukkal, miszerint megtagadhatják a munkát, ha a munkavégzés „súlyos és közvetlen veszélyt jelent az életükre vagy az egészségükre”. Miután az egészségügyi hatóságok nem tartják indokoltnak a döntést, a munkáltatók fizetésmegvonással fenyegetik azokat a sofőröket, akik nem hajlandók felvenni a munkát.

Nem lesz könnyű dolga Matovicnak

Publikálás dátuma
2020.03.03. 16:20
Igor Matovic
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Bár még meg sem kezdődtek a hivatalos kormányalakítási tárgyalások Szlovákiában, már most körvonalazódnak az ideológiai különbségek a potenciális koalíciós partnerek között.
A szombati választáson a legtöbb mandátumot szerzett OLaNO elnöke, Igor Matovic leendő miniszterelnök négypárti koalíciót szeretne, hogy alkotmányozó többségre tegyen szert, ám Andrej Kiska volt köztársasági elnök, a Za Ludi első embere kijelentette, olyan kabinetben kíván részt venni, amelynek nem tagja a jobboldali populista Sme Rodina nevű politikai erő. Utóbbi tömörülés elnöke, Boris Kollár szívesen mutatkozik olyan szélsőséges politikusok társaságában, mint Matteo Salvini vagy Marine Le Pen. A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) viszont együttműködne Kollárral. Matovic azt közölte, támogatja, hogy Boris Kollár legyen a parlament következő elnöke. Kiskának ugyanakkor az egészségügyi tárca irányítását adná. Matovic nyolc minisztériumot szán saját pártjának, hármat a Sme Rodinának, kettőt-kettőt a SaS-nak és a Za ludínak.
Szerző

Citromból limonádé – Úgy tűnik, maradt a patthelyzet Izraelben

Publikálás dátuma
2020.03.03. 15:50

Fotó: Artur Widak / AFP/NurPhoto
„Bibi, Izrael királya”, így köszöntötték a Likud hívek az exit poll eredmények ismeretében győzelmesen megjelenő Benjamin Netanjahut hétfőn este. A királyság azonban változatlanul Libermanntól függ.
Két kudarcba fulladt kormányalakítási kísérlet után hétfőn a harmadik előrehozott választást rendezték meg Izraelben, annak reményében, hogy sikerül pontot tenni az immár több mint egy éve zajló belpolitikai válságnak és béna kacsa ügyvezető kormányzásnak. Bár több téren tévedtek az elemzők, úgy tűnik, abban nem, hogy maradt a patthelyzet a zsidó államban. A lakossági érdektelenségre és letargiára hivatkozva általános vélemény volt a kampányban, hogy csökkenő részvétellel kell számolni, ám végül a koronavírus járvány és a két sikertelen választás miatti kiábrándultság ellenére a 6453255 választópolgár 71 százaléka adta le voksát, közel 2 százalékkal többen, mint a szeptemberi szavazáskor. Tévesnek bizonyult az is, hogy a Netanjahu vezette Likud és a Beni Gánc nevével fémjelzett Kék-Fehér balközép koalíció között minimális különbség várható a Likud javára. Netanjahu élete győzelmét aratta a hétfői voksoláson, a Likud legjobb eredménye az elért 36 mandátum, miközben a Kék-Fehér csak 32 képviselői székre számíthat a 120 tagú Kneszetben. Szeptemberben még ez az arány 33-31 volt Gáncék javára, és sokáig minden jel arra mutatott, hogy megtörhető Netanjahu 14 éve tartó kormányzása. Erre emlékeztetett győzelmi beszédében Netanjahu is, aki úgy fogalmazott, „már temettek minket. Az ellenfeleink azt mondták: »A Netanjahu-kornak vége«. De együtt megfordítottuk az eseményeket. Limonádét csináltunk a citromból”.
Az ügyvivő miniszterelnök korrupciós pere március 17-én kezdődik, nehéz volt elképzelni, hogy egy háromszorosan megvádolt politikust válasszanak újra miniszterelnöknek. Ám az Izraelben csak Bibiként emlegetett miniszterelnök a véghajrában egyszerre kapta meg Donald Trump és Vlagyimir Putyin nagylelkű támogatását – Trumptól a béketervet, Putyintól meg a kábítószerbirtoklásért Oroszországban bebörtönzött fiatal lány szabadon bocsátását, akit személyesen vihetett haza moszkvai látogatása után. A béketervvel megtámogatva Netanjahu azonnal újra megígérte győzelme esetén a ciszjordániai telepek és a Jordán-völgy annektálását, megerősítve azt a képet, hogy ő Izrael biztonságának garanciája. Emellett kampánya arra alapozott, hogy a 14 éves folyamatos Netanjahu-kormányzás stabilitást és gazdasági prosperitást hozott, arról természetesen mélyen hallgatva, hogy a gazdasági válság évei után a világon mindenhol meglódult a gazdasági teljesítmény. A béketerv és a felvetett területbővítés elterelte a kampány irányát, a Netanjahu-éra demokrácia és jogállamiság deficitje, akárcsak a miniszterelnök korrupciós botrányai eltörpültek mellette és meghozták a Likud történelmi győzelmét.    Ám ennek ellenére sem biztos még, hogy kormányt is tud alakítani Netanjahu. Hivatalos végeredmények csak jövő hétfőre várhatók, a szavazatok összeszámolását nehezítik a biztonsági intézkedések és a koronavírussal kapcsolatos félelmek miatt bevezetett óvintézkedések, 90 százalékos feldolgozottság mellett azonban az már biztosnak tűnik, hogy továbbra sincs abszolút többsége egyik tábornak sem. Az eredmények igen szorosak, így akár döntő jelentőségűvé válhat a katonák, bebörtönzöttek, külföldön szolgáló diplomaták, illetve a koronavírus fertőzés miatt a betegséggel bármilyen módon kapcsolatba kerülteknek, a speciálisan erre kialakított körzetekben leadott voksa. Amennyiben ez sem változtat a felálláson, akkor a  jobboldali koalíció 59 mandátumot szerzett, kettővel kevesebbet, mint a kormányalakításhoz szükséges 61. Ez a két mandátum azonban nem jelenik meg automatikusan a baloldalon. A balközép pártok összességében 39 mandátumot szereztek, a Közös Arab Lista 15-t, míg a jobboldali radikális Jiszráel Beitenu 7 mandátummal rendelkezik. Avigdor Libermann ezúttal is eldönthetné a helyzetet, akárcsak tavaly áprilisban az első előrehozott választás után, ám ő kedden jelezte, pártja, a Jiszráel Beitenu csak a hivatalos eredmények fényében foglal majd állást. Annyit azonban hozzátett, nem szeretne negyedik előrehozott választást. Leszögezte, nem tartoznak egyik táborhoz sem, ők nemzeti liberálisok és a nemzet érdekeit szem előtt tartva hozzák meg a végső döntést. Csakhogy Libermann esetében nehéz eldönteni, mi is az elsődleges szempont számára a nemzeti érdek tekintetében. A kampányban ugyanis azt is leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó újabb miniszterelnöki mandátumhoz juttatni a korrupciós vádakkal bírósági tárgyalás elé néző ügyvezető kormányfőt, ugyanakkor azt is egyértelművé tette, nem támogatna olyan koalíciót sem, amelynek az arab pártok listája is tagja. Márpedig pillanatnyilag harmadik lehetőség nincs, a választási részeredmények szerint vagy Netanjahu alakít kormányt Libermann segítségével, vagy Beni Gánc, amennyiben megkapja mind az arab pártok, mind a Jiszráel Beitenu támogatását.

Mindenki történelmet írt

A hétfői választás nemcsak a részvétel és a Likud eredménye miatt volt történelmi, az arab pártok is történelmi eredményt értek el, első alkalommal szerezve 15 mandátumot. 2015-ben indultak először közösen az izraeli arab pártok. A koalíció az arab-zsidó Hadash, illetve a három arab párt, a Ta'al, a Balad és az Egyesült Arab Lista összefogásával abból a félelemből jött létre, hogy 2 százalékról 3,25-re nőtt a parlamenti bejutási küszöb. Addig a lakosság több mint 20 százalékát kitevő arabokat a megosztottság miatt minimális mandátummal és annak megfelelő erővel képviselték kis pártjaik, de a közös lista immár az ország harmadik politikai ereje és megkerülhetetlen politikai tényezőjévé vált.

Szerző