Sokan meghaltak a tornádók miatt az Egyesült Államokban

Publikálás dátuma
2020.03.03. 19:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A haláleseteket zömmel épületek összeomlása okozta.
Legkevesebb 19 ember halálát okozták keddre virradó éjjel tornádók az Egyesült Államokban, és komoly épületkárok keletkeztek. A viharok Tennessee államot sújtották, legalább 40 épületet szinte teljesen letaroltak. Nashville városának központját is alaposan megtépázta az időjárás, súlyosak a károk, több száz ember otthona vált lakhatatlanná. Kedd reggel 44 ezer fogyasztónál szünetelt az áramszolgáltatás. A haláleseteket zömmel épületek összeomlása okozta. A károk miatt számos iskola tanítási szünetet rendelt el a „countryzene fővárosának” számító Nashville-ben.
Szerző

Kényszerpályán az EU – Nincs igazi ellenszer a török nyomásgyakorlásra

Publikálás dátuma
2020.03.03. 18:37

Fotó: Dimitris Papamitsos / AFP / Sputnik
Brüsszelnek minden bizonnyal alkut kell kötnie Ankarával.
Valamelyest megnyugodott a helyzet kedd virradóra a görög-török határon – nem történtek összecsapások és a korábbiakhoz képest jóval kevesebben próbáltak átjutni a szögesdrót-kerítésen. Péntek óta Európába vágyó emberek ezrei gyűltek össze a két ország közötti senkiföldjén, miután Törökország közölte, hogy a 2016-os EU török megállapodást semmibe véve nem tartóztatja fel tovább a területén élő menekülteket. A lépéssel azt akarják kierőszakolni, hogy az Unió támogassa erőfeszítéseiket a szíriai polgárháború rendezésben. Ankara állítja, hogy már több mint százezren távoztak Európába, ám Görögország szerint legfeljebb százakról van szó, akiket rendre el is kaptak és ki fognak toloncolni. A görög hatóságok hatékonyságát több nyakon csípett határsértő is elismerte, akik brutális fellépésre is panaszkodtak a nemzetközi sajtónak. Egybehangzó beszámolók szerint a biztonsági erők megverik az elfogott határsértőket, elveszik a pénzüket és mobiltelefonjukat, majd visszatoloncolják őket a határ másik oldalára. Az ilyesfajta túlkapások csak tovább növelik az elrettentést, ami az athéni kormány kifejezett célja. Görögország nagy erőkkel, katonákkal és rohamrendőrökkel százaival erősítette meg a Törökországgal közös szárazföldi határát, hogy világossá tegye a határon összegyűlt tömegnek: semmiképpen nem fogják beengedni őket. A görög határőrök hangszórókkal közvetített arab nyelvű üzenetekkel és a térségbeli mobiltelefonokra elküldött SMS-ekkel is megpróbálták meggyőzni a menekülteket, hogy forduljanak vissza, de egyelőre nem értek célt. Mivel a szárazföldi határon szinte lehetetlen az átjutás, a menekültek egy része ezért zsúfolt gumicsónakokon és lélekvesztőkön indulni el a török partokhoz közeli görög szigetekhez. Most még rosszabb az időjárás, a nagyobb hullámverés miatt csak kevesen kockáztatnak, a nyár közeledtével viszont megszaporodhat a tengeri átkelések száma. A görög szigetekre eddig alig néhány százan érkeztek, de már most feszült a helyzet, a helyiek ellenségesek a menedékkérőkkel és az őket segítő önkéntesekkel szemben. Vasárnap Leszboszon nagyjából két tucatnyian állták át a mólót, ideiglenesen megakadályozva a gumicsónakon érkező menedékkérők kikötését. Egy másik, fiatalokból álló szélsőséges csoport pedig rátámadt egy külföldi újságíróra, akit csak egy helyi nő beavatkozása mentett meg a komolyabb veréstől. Nem mindig volt ilyen idegenellenes a hangulat, az öt évvel ezelőtti migrációs és menekültválság idején Leszbosz a befogadásról volt ismert, amelynek három nagymamakorú asszony vált a jelképévé. Egy híressé vált fotón a 86 éves Marica Mavapidu és hasonlóan szépkorú barátnői cumisüveggel etették egy szír menekült csecsemőjét. A három asszony, más helyiekkel együtt rendszeresen segítette a csónakokkal és lélekvesztőkkel érkező menedékkérőket. Tevékenységük elismeréseként még Nobel-békedíjra is felterjesztették őket. Mavapidu tavaly januárban hunyt el 90 éves korában, a jelenlegi jobboldali miniszterelnök, az akkor még ellenzéki vezérként politizáló Kiriakosz Mitszotakisz közösségi oldalán búcsúztatta őt. Úgy fogalmazott: „szerencsés voltam, hogy találkozhattam Marica Mavropiduval, a leszboszi nagymamák egyikével, aki a görög emberségesség példaképe lett a világban.” Az, hogy 2015 óta ennyire megváltozott a közhangulat Leszboszon és a többi görög szigeten arra vezethető vissza, hogy a válság lecsengése után ezek a területek magukra maradtak, a túlzsúfolt táborokból alig szállították el az embereket, mindez pedig feszültséghez vezetett és a menedékkérők ellen fordította a helyieket. A probléma gyökere, hogy senki sem akarja átvenni őket. A török partokhoz közeli szigetek lakói elégedetlenek az athéni kormánnyal, mert nem viszi el az embereket a befogadóközpontokból a görög szárazföldre. Görögország elégedetlen a többi uniós tagállammal, mert nem hajlandóak átvenni és egymás között szétosztani a menedékkérőket. Törökország pedig elégedetlen az EU egészével, mert a 2016-os megállapodásban nemcsak a menekültek feltartóztatásában egyeztek meg, hanem abban is, hogy az  Unió átveszi egy részüket a török táborokból, de az ígéretekhez képest jóval kevesebb embert fogadtak be. A szigetlakók, az athéni és az ankarai kormány is úgy értelmezheti a helyzetet, hogy cserben hagyták őket és ezért feljogosítva érezhetik magukat, hogy drasztikus eszközökhöz nyúljanak, amelyeknek elsődlegesen éppen a menedékkérők isszák meg a levét. A szigetlakók ezért nem engedik partra szállni a hajón érkezőket, a görög kormány ezért függeszti fel a menedékkérelmek elbírálását, Törökország pedig ezért engedi rá Európára a menekülteket. Az Uniónak azonban meg van kötve a keze. A menedékkérők szétosztása ugyan alkalmas lenne a kedélyek megnyugtatására, de a szolidaritási mechanizmus felvetése rendre feszültséget gerjesztett az EU-n belül, heves ellenállást vált ki egyes tagállamok, köztük Magyarország kormányából. Az uniós intézmények vezetői jobb híján ezért nyilatkozatokkal és a határellenőrzést megerősítő intézkedésekkel fejezhetik ki támogatásukat Görögországnak, ezt pedig teljes erőbedobással meg is teszik. Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel Tanács elnök és David Sassolini, a Parlament elnöke személyesen ellátogatott a görög-török határra, ahol bejelentették, hogy az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex 100 határőrrel és tucatnyi járművel fogja segíteni a görög hatóságok munkáját. A 2015-ös menekülthullám azonban azt bizonyította, hogy a tengeri átkeléseket nem lehet határrendészetileg megakadályozni, legalábbis a török hatóságok segítsége nélkül semmiképpen sem. Orbán Viktor miniszterelnök azóta is arra építi belpolitikai üzeneteit, hogy változatlanul állítja, hogy a határőrizet megerősítésével megoldódnak a problémák. A mostani menekültválság is újból azt igazolja, a megoldás csak közös akarattal és közös erővel lehetséges, az illiberális vezetőkkel, a  Vlagyimir Putyinnal és Recep Tayyip Erdognal kötött külön alkuk és kirakatbarátságok sem a magyar, sem az uniós határt nem fogják megvédeni. Ha az EU nem talál valamilyen – eddig ismeretlen alternatívát – akkor az egyetlen megoldás a krízishelyzet elkerülésére a Törökországgal való uniós szintű újabb kiegyezés. Josep Borrell az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós már Ankarába látogatott, hogy tárgyaljon a görög-török határon kialakult helyzet megoldásáról.

Az uniós vezetők elítélik a török zsarolást

 Az Európai Unió vezetői kiálltak a kemény fellépéséért bírált Görögország mellett., hangsúlyozva, hogy e súlyos helyzetben Athénnak szüksége van az EU és a tagállamok segítségére. A helyszínre látogató Ursula von der Leyen bizottsági elnök elismerte, hogy nehéz helyzetben van Törökország, de szerinte erre nem lehet válasz az, amit most a török vezetés csinál. A 2016 márciusi menekültügyi megállapodást Ankarával tető alá hozó Angela Merkel német kancellár is leszögezte, bár érthető Törökország nehéz helyzete, a menekültek kárára folytatott politizálás elfogadhatatlan. A német kancellár egyben azt is leszögezte, országa nem kívánja befogadni a görög-török határ török oldalán gyülekező menekülteket. 

Szerző

Koronavírus – Több mint 120 iskolát zártak be Franciaországban

Publikálás dátuma
2020.03.03. 16:39
Tájékoztató a franciaországi Auray középiskolájának kapuján
Fotó: DAMIEN MEYER / AFP
Tízmillió egészségügyi maszkot osztottak szét az egészségügyben dolgozók számára.
Franciaországban az egészségügyben dolgozók számára 10 millió egészségügyi maszkot osztottak szét a gyógyszertárakban és további 15-20 millió leszállítása várható az igények szerint az új típusú koronavírus terjedése elleni védekezéshez – közölte kedden Olivier Véran egészségügyi miniszter.
„Tízmillió maszk kamionokkal elindult az ország négy sarkába és minden gyógyszertárat feltöltünk”

– mondta a tárcavezető.

Hozzátette, hogy a 10 millió maszkon kívül 5 millió sebészeti maszkot már megkaptak a megyei egészségügyi központok és az idős emberekkel foglalkozó egészségügyi intézmények. A nem kórházakban dolgozó egészségügyi dolgozók a kijelölt gyógyszertárakban vehetik át a maszkokat. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Franciaországban 191 megbetegedést regisztráltak (a szám egy nap alatt hatvannal emelkedett), hárman közülük meghaltak.
„Több beteg is meggyógyult már, mintegy százan vannak még kórházban, közülük tucatnyian intenzív osztályon”

– mondta a miniszter.

Hozzátette, hogy
„ez még nem járvány, de szembe kell nézni a járványveszéllyel, amely közeledik és megtesszük előre a szükséges lépéseket”.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter kedden jelezte, hogy a csalás elleni hivatal vizsgálatot indított az egészségügyi maszkok és a kézfertőtlenítő gélek árának az elmúlt napokban történt megduplázódása, egyes helyeken háromszorosára emelkedése miatt.
„Nem fogadunk el semmilyen spekulációt a koronavírussal”

– mondta a miniszter.

Hozzátette, hogy a kormány fontolgatja ezen termékek árának befagyasztását, amennyiben folytatódnak a csalások.

„Semmi értelme mindenkit karanténba tenni”

Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter eközben arról tájékoztatott, hogy országszerte mintegy 120 iskolát bezártak, elsősorban abban a két régióban, amelyek az új típusú koronavírus gócpontjai Franciaországban. Az intézkedés 35 ezer diákot érint a Párizstól északra található Oise megyében, és 9 ezret a nyugat-franciaországi Bretagne-ban található Morbihan megyében. A miniszter szerint a következő napokban várhatóan újabb gócpontok alakulnak ki, amelyek további iskolabezárásokat vonhatnak maguk után. Párizs egyik keleti elővárosában, Montreuilben egy húsz fős osztályt zártak be két hétre, miután az egyik tanulónál diagnosztizálták az új koronavírus okozta megbetegedést. A miniszter kizárta azt a lehetőséget, hogy minden iskolát bezárjanak az országban.
„Semmi értelme mindenkit karanténba tenni, lebénítani az országot, az kontra-produktív lenne”

– hangsúlyozta az oktatási miniszter.

A kormány ugyanakkor rendeltet adott ki arról, hogy teljes összegű betegállományra jogosultak azok a munkavállalók, akik a járvány terjedése miatt karanténban kerültek és nem járhatnak be a munkahelyükre, de nem fertőzöttek, illetve azon gyerekek szülei, akiknek az iskoláját a járvány miatt bezárták és ezért otthon kell rájuk vigyázni. Franciaországban egyre inkább érződik a járványt okozó COVID-19 koronavírus hatása a mindennapokban, amióta szombaton lemondtak minden olyan zárt térben tartandó rendezvényt, amelyeken várhatóan 5000 embernél több venne részt, és az iskolák nem szervezhetnek külföldi kirándulásokat. A Louvre múzeumához hasonlóan több vidéki város buszvállalatának dolgozói is úgy döntöttek, hogy hogy élnek azon törvény adta jogukkal, miszerint megtagadhatják a munkát, ha a munkavégzés „súlyos és közvetlen veszélyt jelent az életükre vagy az egészségükre”. Miután az egészségügyi hatóságok nem tartják indokoltnak a döntést, a munkáltatók fizetésmegvonással fenyegetik azokat a sofőröket, akik nem hajlandók felvenni a munkát.