„A növényi alapú étrendek nem divatdiéták”

Általában egészségesek a már környezetvédelmi okokból is egyre gyakrabban követett növényi alapú étrendek, de lehetnek kockázataik, ezért az összeállításukhoz érdemes szakember tanácsát kérni.

"A növényi alapú étrendek nem divatdiéták" – jelentette ki Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa. Előbbiek hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza és a XX. század vége óta a tudományos kutatások célkeresztjébe is kerültek. Gyakran fehérje-, vas- vagy B12-vitamin hiányt társítanak hozzájuk, de a tudatosan és megfelelően összeállított, növényi nyersanyagokból álló étrend pozitív hatást gyakorolhat az egészségi állapotra, és szerepelhet egyes betegségek étkezési terápiájában is – mondta a szakember a Népszavának.

Általában etikai, vallási, ökológiai, azaz állat- és környezetvédelmi, illetve egyre inkább fenntarthatósági és egészségügyi megfontolások miatt szokás növényi alapú, azaz összefoglaló néven vegetáriánus étrendre váltani. Ezek közös jellemzője a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása, amely eltérő mértékben egészülhet ki állati eredetű alapanyagokkal.

Jótékony

A vegetáriánus étrendet folytatók sokszor törekednek arra, hogy minél több feldolgozatlan nyersanyagot fogyasszanak, valamint kímélő ételkészítési eljárásokat alkalmazzanak, például kerülik a magas hőmérsékleten, hosszú ideig tartó sütést, főzést, illetve mérséklik az adalékanyagok használatát, így alapvetően egészségesebb a táplálkozásuk – jegyezte meg a szakember.

Mivel a növényi alapú étrendek zöldségeket, gyümölcsöket, teljes értékű gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat tartalmaznak, csökkentik számos, nem fertőző, krónikus betegség kialakulásának kockázatát. Kutatások szerint a vegetáriánusok körében kisebb a túlsúly, az elhízás, a cukorbetegség előfordulása, de a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének kockázata is. Stroke esetén azonban nem egyértelműek az adatok – tette hozzá a dietetikus. A daganatok kialakulásának általános kockázata is némileg kisebb a vegyes étrendet folytatókhoz képest. Ennek hátterében az a már régen igazolt tény állhat, hogy a jelentős zöldség- és gyümölcsbevitel, a sok rostfogyasztás pozitív élettani hatású. A telített zsírsavak alacsony beviteli aránya is csökkenti a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, a daganatképződést, valamint a túlsúly és az elhízás kialakulását. A magas élelmi rost- és a vitamin-, valamint a magas ásványianyag-bevitel is jótékonyan hat a szervezetre, ahogy az antioxidánsok, polifenolok, flavonoidok is.

Veszélyei is vannak

Kockázati tényezői is vannak azonban a több teljes értékű gabona- és a zöldségfogyasztásnak: a gombatoxinok, az úgynevezett antitápanyagok, illetve a különböző növényvédőszer-maradványok, a rovarirtó szerek és egyéb anyagok negatív hatással lehetnek az egészségre, ezért fontos odafigyelni az ételek beszerzési helyére.

A növényi étrend egyik kritikus pontjának a nem megfelelő fehérjebevitelt tartják. Ezek az emberi szervezet nélkülözhetetlen építőkövei, szükség esetén akár energiaforrások is lehetnek. Aminosavakból épülnek fel, kilenc olyan van, amelyeket a szervezet nem képes előállítani, ezért ezeket, az úgynevezett esszenciális aminosavakat kívülről kell bevinni. Az állati eredetű élelmiszereket azért hívják komplett fehérjeforrásnak, mert az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen összes aminosavat tartalmazzák. A növényekben is vannak ilyenek, de nem mind egyszerre.

Gondot okozhat a B12-vitamin, a vas, a cink, a D3-vitamin, a jód és az omega-3 zsírsavak elégtelen bevitele is. Megfelelő nyersanyag-válogatással azonban teljes értékűvé lehet tenni a „vega” étrendet is. Ahhoz, hogy megtanuljuk, mit mivel érdemes együtt fogyasztani, célszerű szakember segítségét igénybe venni, de fontos a tudatosság is.