Bloomberg kiszállt, nem kampányol tovább az amerikai elnökjelöltségért

Publikálás dátuma
2020.03.04. 17:33

Fotó: EVA MARIE UZCATEGUI / AFP
Elizabeth Warren massachusettsi szenátor is fontolgathatja visszalépését.
Michael Bloomberg New York-i milliárdos szerdán bejelentette, hogy befejezi a demokraták elnökjelöltségéért folytatott küzdelmét. A bejelentést a szuperkeddi előválasztásokon való sikertelen szereplése előzte meg. Döntését azzal indokolta, hogy a legesélyesebb jelöltet kell támogatni Donald Trump jelenlegi elnök leváltásához. Bloomberg, aki több mint 500 millió dollárt költött a kampányra a saját vagyonából, közölte azt is, hogy Joe Bident, az Obama-kormányzat egykori alelnökét támogatja.
A keddi előválasztásokon, amikor 14 tagállamban és az Egyesült Államok egyik tengerentúli területén járultak urnákhoz az amerikaiak, Bloombergnek csak a tengerentúli területen, Amerikai Szamoán sikerült győzelmet aratnia. Joe Biden ezzel szemben kilenc tagállamban szerezte meg a választók többségének - egyes államokban az elsöprő többségének - a bizalmát, míg Bernie Sanders vermonti szenátor négy államban, köztük a párt nyári elnökjelölt-állító országos konvenciójára a legtöbb delegátust küldő Kaliforniában aratott győzelmet.
A CNN televízió hírmagyarázója Bloomberg közleménye után megjegyezte: a milliárdosnak ezek után nem kell feltárnia teljes vagyoni helyzetét.
Sajtóértesülések szerint Elizabeth Warren massachusettsi szenátor is fontolgatja visszalépését.

Greta: ég a ház, a döntéshozók mégis alszanak

Publikálás dátuma
2020.03.04. 16:50

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
2050-re biztosítaná Európa klímasemlegességét, vagyis szüntetné meg a kontinensen a károsanyag-kibocsátás az Európai Bizottság szerdán közzétett éghajlat-politikai terve.
A jogszabályi javaslat a környezetvédelmi, energiahatékonysági és emissziócsökkentési vállalásokat tartalmazó európai zöld megállapodás központi eleme. A klímasemlegesség megteremtésére tavaly decemberben — a lengyel kormányfő kivételével — már rábólintottak az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozójukon. A rendelettervezet ennek a politikai kötelezettségvállalásnak a jogi formába öntése. Elfogadásával a közösség és tagjai köteleznék magukat a szennyezés zéróra csökkentésére az évszázad közepéig. „A mai napon a szavakat tettekre váltjuk, és megmutatjuk az európai polgároknak: komolyan gondoljuk, hogy 2050-re elérjük a nulla nettó üvegházhatású gáz-kibocsátást” — fogalmazott Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke. Az Európai Unió jelenleg érvényes vállalása értelmében a huszonhetek az évtized végére 40 százalékkal csökkentik a szennyező anyagok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ursula von der Leyen bizottsági elnök korábban bejelentette, hogy a 2030-ra szóló célt 50-55 százalékra emelik, ám ennek nincs nyoma az asztalra tett javaslatban. A brüsszeli testület magyarázata szerint több időre — egyebek között hatásvizsgálatokra és tudományos elemzésekre — van szükség a kötelezettségvállalás kőbe vésésére. Frans Timmermans és csapata szeptemberre ígéri a friss számot. Az Európai Bizottság szándéka, hogy 2030-tól kezdődően ötévenként újabb és újabb kibocsátás-csökkentési célokat határozzon meg a tagállamok számára, amelyeket azok csak nehezen tudnának megtorpedózni. Ezzel szerinte lehetővé válna az évszázad közepéig felvázolt pálya szükség szerinti kiigazítása, ám a brüsszeli szándék szinte bizonyosan a kormányok ellenállásába fog ütközni. A jogszabályt a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek közösen kell jóváhagyniuk. A közzétett rendelet-tervezetet máris többen bírálják, amiért elodázza a sürgős döntéseket. Közéjük tartozik Greta Thunberg svéd klíma aktivista, aki szerdán az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának rendkívüli ülésén kemény szavakkal ostorozta az uniós törvényhozókat, amiért “továbbra is fosszilis erőműveket finanszíroznak, miközben a klímaváltozás elleni harc élcsapatának tartják magukat”. Thunberg szerint nem elég 2030-ra szóló célokat kitűzni, mostantól kezdve minden évre meg kell határozni a kötelezettségvállalások szintjét. “Ég a ház, de Önök nem hívják ki a tűzoltóságot, hanem visszamennek a házba, megnézik az esti filmet, és lefekszenek” — fogalmazott. Frans Timmermans később reagált az aktivista felvetéseire, aki az Európai Bizottság délelőtti ülésén is kifejtette a nézeteit. Az alelnök kifejtette: a brüsszeli testület más megközelítést alkalmaz, mint Greta Thunberg és derűlátóbban ítéli meg a kibocsátás-csökkenést felgyorsító technológiai fejlődést. Az ellenvélemények dacára “Greta Thunberg és az általa mozgósított fiatalok nélkül ma nem lenne Európának zöld megállapodása” — méltatta Timmermans a brüsszeli vendéget.      
Témák
Greta Thunberg

Megszavazta a parlament az ukrán miniszterelnök menesztését

Publikálás dátuma
2020.03.04. 16:48
A leköszönő Honcsarukot (középen) üdvözlik a parlamentben
Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Vele együtt távozik az egész kormány, emiatt több miniszteri poszton váltás lesz. Zelenszkij szerint ez volt eddig a legjobb kormánya, de ez nem dicséret.
Jóváhagyta szerdán a parlament Olekszij Honcsaruk ukrán miniszterelnök távozását posztjáról. A határozatot 353 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban, ellenszavazat nem volt, 49-en tartózkodtak, 9-en pedig nem szavaztak. A határozathozatalkor 441 képviselő tartózkodott az ülésteremben.
Honcsaruk tavaly augusztus 29-e óta töltötte be a kormányfői tisztet. Leváltását az tette lehetővé, hogy maga nyújtotta be lemondását, az ukrán alkotmány értelmében ugyanis kinevezése után egy évig még nem meneszthette volna őt a törvényhozás. A miniszterelnök menesztésével együtt távozik az egész kormány, emiatt több miniszteri poszton váltás lesz.
A mostani az első olyan kabinet volt, amelyben nem volt jelen magas tisztségviselői szinten a korrupció.

- kommentálta a helyzetet Volodimir Zelenszkij. Szerdán a parlament előtt mondott beszédében Honcsaruk kormányát az eddigi legjobbnak nevezte, hozzátéve, hogy ez azonban nem a mostani kabinet erénye, hanem a korábbi kormányok szégyene. Megjegyezte, hogy pusztán "nem lopni sem nagy teljesítmény".
Honcsaruk beszédében úgy vélte, a hivatalában töltött hat hónap túl rövid idő volt ahhoz, hogy megítéljék kormánya tevékenységét.
Miután a parlament szavazott Honcsaruk menesztéséről, a képviselők áttértek az új miniszterelnök és az új kormány kinevezésének tárgyalására. Zelenszkij javasolta a parlamentnek, hogy támogassa Denisz Smihal eddigi miniszterelnök-helyettes kormányfővé történő kinevezését.
Témák
Ukrajna
Frissítve: 2020.03.04. 17:53