Erdogan "a fejünk felett" játszmázik az EU-val

Hiába kedvező a viszony a magyar miniszterelnök és a török elnök között, kormánypárti forrásaink szerint Ankara nem figyelmeztette a hazai kabinetet sem arra, hogy a menekültek átengedésére készül.

A kormánypártok képviselői szerint a szimpatizánsaikat nem zavarja majd az az ellentmondás, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök – miközben Orbán Viktor egyik legnagyobb szövetségese -, válságot idéz elő a Szíriából érkező menekültek átengedésével. - Az sem okozott gondot, amikor a magyar kormányfő másik „barátja”, Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter a kötelező uniós menekültkvóták mellett érvelt. Pedig az ellen igen hevesen tiltakoztunk – mutatott rá egy volt kormánytag.

A magyar kormányfő és a török elnök közötti kedvező kapcsolat ellenére szinte mindenki biztos abban, hogy a hazai kabinet nem tudott arról, mire készül Erdogan. - Bármilyen jóban vannak, be kell látni, hogy ez az egész ügy a fejünk fölött zajlik. Nyilvánvaló, hogy a törökök senkinek sem szóltak előre arról, hogy a menekültek átengedésére készülnek – mondta egy másik kormányzati forrásunk. Azt is megjegyezte, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter azért ment Belgrádba hétfőn, és azért a szerb, valamint az észak-macedón kollégájával egyeztetett, mert Magyarországnak legfeljebb ezeken a területeken van mozgástere. - Itt tudjuk befolyásolni a történteket, a török külügyminiszterrel nem tárgyaltunk – fogalmazott. Belgrádban egyébként információink szerint mindkét külügyminiszter megígérte Szijjártó Péternek, hogy ha a menekültek átjutnak Görögországon, akkor minden tőlük telhetőt megtesznek a migránsok feltartóztatása érdekében. Ebben ráadásul erős politikai kényszer is motiválhatja őket: Horvátország ugyanis az EU soros elnöke, Zágráb pedig – a csatlakozási tárgyalások „zavartalansága” érdekében - feltehetően nyomást gyakorol majd Szerbiára, hogy állítsa meg a menekülteket.

Az EU és Recep Tayyip Erdogan között létrejött megállapodás óta már több mint 4 millió menekült él Törökországban, Ankara pedig további segítséget vár az Uniótól, nem elégszik meg azzal a 6 milliárd euróval, amelyet a közösség öt év alatt küld a menekülthelyzet kezelésére.

Ez persze nem magyarázza azokat a politikai gesztusokat, amelyeket a magyar kormány tett Erdogannak. Ennek oka ugyanis inkább a magyar külpolitika általános hozzáállása lehet, amelyet egy kormánytag korábban úgy összegzett lapunknak: mivel a miniszterelnök is tisztábban van azzal, hogy a magyar gazdaság kicsi, így ezt a hátrányt politikai gesztusokkal kompenzálja. Vagyis: a magyar külpolitika valójában arról szól, hogy igenis merünk kicsik lenni – mondta.

Lapunk megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, hogy megtudjuk, mi a hivatalos álláspontjuk Recep Tayyip Erdogan lépésével kapcsolatban, ám lapzártánkig nem érkezett válasz.

- A koronavírus-járvány idején előidézni egy ilyen menekültáradatot egyértelmű háborús bűn. Fennáll a veszélye, hogy hiába a határkerítés, magyar rendőrök és katonák tömegeit kell esetleg a határra vezényelni, miközben sajnos előfordulhat, hogy a vírus miatt az ország más területein is nagy szükség lenne a jelenlétükre – mondta a Népszavának Harangozó Tamás szocialista parlamenti képviselő. A honvédelmi bizottság tagja úgy vélte, egyértelmű, hogy mindenkinek az lenne a legjobb, ha a menekültek nem indulnának el, a török elnök pedig szerinte zsarolja Európát.

- Ami történik, jól mutatja Orbán Viktor mozgásterét: már csak olyan fél-, vagy valódi diktátorok fogadják el egyenrangú politikai partnernek, akik ha érdekeik úgy kívánják, minden habozás nélkül – akár Magyarországot is érintő - válsághelyzetet idéznek elő – mondta a Népszavának Barkóczi Balázs. A DK szóvivője szerint az EU ugyanakkor mára sokkal hatékonyabban képes megvédeni határait, mint öt évvel ezelőtt, a párt pedig ebben teljes mértékben támogatja a közösség vezetésének törekvéseit. A Törökországnak tett magyar gesztusokat mindig is elítéltük - mondta Barkóczi Balázs.

Ungár Péter, az LMP társelnöke szerint az egész helyzet túlmutat a magyar-török kapcsolatokon, - Az ankarai vezetés valójában az EU-török egyezményt akarja újratárgyalni, ez pedig nem is indokolatlan, elvégre a 2016-os megállapodáshoz képest valóban más a helyzet Törökországban és Európai Unióban is. Görögország például a korábbiakkal ellentétben már aktívan védi a határait. - A cél nyilvánvalóan az, hogy Európa többet fizessen - tette hozzá.