Éljenek a csajok!

Publikálás dátuma
2020.03.06. 14:57

Novellapályázattal, nőnapi adománygyűjtő akcióval a hajléktalan nők helyzetére és a szociális munkások tevékenységére szeretnék felhívni a figyelmet.
Hajléktalan nők állnak az Éljenek a csajok! kampány középpontjában, amelynek keretében alapvető, ám a fedél nélkül élők körében luxuskategóriába tartozó eszközöket gyűjt a nemzetközi nőnaphoz közeledve a Budapest Bike Maffia (BBM) a Mozinet Kft.-vel, valamint a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeivel (BMSZKI) közös szervezésben. Bár kevesebb hajléktalan nő él Budapesten, fontos rájuk irányítani a figyelmet, olyan igényeik is vannak, amilyenek a férfiaknak nem feltétlenül. Sokan bántalmazás miatt kerülnek az utcára, de az sem biztonságos hely számukra, gyakran újabb bántalmazó kapcsolatba kerülnek, ezért is kell kiemelten figyelnünk rájuk – mondta lapunknak Havasi Zoltán, a BBM alapítója.

Az immár második alkalommal szervezett akció részeként hétvégén (március 8-ig) folyamatosan várják az adományokat – sampont, tusfürdőt, testápolót, arc- és kézrémet, dezodort, hajfestéket, rúzst, körömlakkot vagy akár borotvát – a kijelölt átvevőpontokon: a Kisfecske Presszóban, valamint a BMSZKI Dózsa és Kocsis Átmeneti Szállásain. (A címekről, időintervallumokról érdemes előzetesen tájékozódni).
A projekt keretében péntek este jótékonysági céllal levetítik a Dózsa György úti szálló Gálatermében A láthatatlanok című – a mozikba március 26-tól kerülő – sírós-nevetős vígjátékot, amely négy vagány szociális munkás és klienseik, egy párizsi női nappali melegedő ügyfeleinek hétköznapi küzdelmeit mutatja be. A film érzékenyen ábrázolja, mi minden kell ahhoz, hogy egy hajléktalan újra nőnek érezhesse magát, visszanyerje méltóságát, és képet kapunk arról is, mire képesek ügyfeleikért a szociális munkások. Ebből kiindulva azonos címmel hirdette meg a BBM és a Mozinet, a 168 óra szerkesztőségével együttműködve azt a novellaíró pályázatot is, amelyre szociális munkával foglalkozó nők, és – akár egykor – hajléktalan nők írásait várják.

Fekete Angelika, a Mozinet marketingigazgatója lapunknak elmondta, a francia film kampányának kidolgozásához egyéves kutatást végzett, és több szociális munkások által vezetett blogot is olvasott, ez adta az inspirációt a pályázat elindításához. Arra szeretnék felhívni a figyelmet: lenyűgöző és megrendítő emberi történetek érintik a szociális munkások hétköznapjait, ám szégyen, milyen keveset keresnek (nyolcvan-százhúszezer forintot). Az ő életüket, és a hajléktalanokét is szeretnék egy időre szebbé és könnyebbé tenni. A március 11. éjfélig beérkezett pályaműveket szakmai zsűri – Szalay Krisztina író, színésznő, Herskovits Eszter, a 168 óra kulturális rovatvezetője és Szaniszló Judit Petri György-díjas író – bírálja el, a Budapest Bike Maffia követői dönthetnek majd a Közönség-díj sorsáról. A legjobb írásokat közlik a nyomtatott hetilapban, és a közreműködők online felületein egyaránt.
 
A jótékonysági projektek kapcsán Fekete Angelika hangsúlyozta, a moziközönség részéről lát szándékot arra, hogy segítsenek másokat, s a jelenlegi kampányok során is számos különböző, önkéntes hozzájárulás érkezett. Hasonlóan Havasi Zoltán is megjegyezte: megmozdult valami az elmúlt pár évben az országban: az emberek egyre inkább kezükbe veszik saját sorsukat, és másokért is kezdenek felelősséget vállalni.

Infó:
Az adománygyűjtés és a novellapályázat részleteiről a szervezők Facebook-oldalán tájékozódhatnak.

Nőnap a Hősök terén

„Mit szólnátok, ha a nőnap nem csak arról szólna, hogy virágot kell venni a nőknek? Az idei, 111. nőnap szóljon arról is, amiről a legelső: a nők jogairól! Ezúttal arról a jogukról, hogy ne haljon meg hetente legalább az egyikük a kapcsolati erőszak áldozataként, hogy ne legyen köztünk kétszázezer bántalmazott, hogy ne minden ötödikünk tapasztalja meg a kapcsolati erőszakot élete során” – olvasható a Péterfy-Novák Éva író és Mérő Vera a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene közösség alapítója által szervezett jótékonysági esemény és koncert leírásában. A vasárnap délutánra a Hősök terére meghirdetett rendezvény fővédnöke Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, s biztosan színpadra lép Barkóczi Noémi, Kollár Klemencz László, Kiss Diána Magdolna, Likó Marcell (Vad Fruttik), Menyhárt Jenő, Farkasházi Réka, Lakatos Márk, Závada Péter, Arany Timi, Kárász Eszter, Király Linda, Létay Dóra, Oláh Ibolya, Stephanie Schlesser, Szalay Kriszta, Halász Judit, Lakatos Mónika, Szeder, Balla Eszter, Feyér Zita, Szabó Balázs, Ian O'Sullivan és a Bored Groupies. Az akcióhoz csatlakozóktól – akár Budapesten, akár valamelyik vidéki társrendezvényen – azt kérik, érkezzenek egy szál sárga rózsával, a kapcsolati erőszak elleni küzdelem nemzetközi jelképével, s ha tehetik egy koncertjegy árával támogassák a kampány keretében a PATENT Egyesülettel karöltve indított Nőjogi Perselyt az adjukössze.hu felületén, amellyel a nők elleni erőszak áldozatainak jogi költségeit fedezik. (Több információ a Facebook-eseményben.)

Szerző

Szombaton vesznek végső búcsút Csukás Istvántól

Publikálás dátuma
2020.03.06. 12:51
Csukás István 1936-2020
Fotó: Népszava
A február 24-én, életének 84. évében elhunyt költőt, írót a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában helyezik örök nyugalomra.
Szombaton, március 7-én 10 órakor, a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában helyezik örök nyugalomra Csukás Istvánt, a nemzet művészét – közölte pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel. Mint írják, a február 24-én, életének 84. évében elhunyt költőt, írót családja, barátai és a tisztelői kísérik utolsó útjára. Csukás Istvánt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a közmédia a saját halottjának tekinti. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa volt. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Szerző
Témák
Csukás István

A mese erejével

Publikálás dátuma
2020.03.06. 11:40

Fotó: Hahota Gyermekszínház
Minden gyereknek joga van a szép és színes élethez, emlékekhez, amelyet senki sem vehet el tőlük. Ez a gondolat fogalmazódott meg a „Házhoz visszük a mesét” projekt ötletgazdáiban, akik minél több helyre szeretnék eljuttatni a történetek maradandó élményét. Mint azt Iváncsics Zsolt, „a magyar Forrest Gump”, számos jótékonysági rendezvény szervezője lapunknak elmondta, a napokban debütáló projekt keretében Szabados Melindával, az óvodai beszoktatást segítő Kilincscica mesekönyv írójával, a Hahota Gyermekszínház társulatával, a gólyalábas Kedvcsinálókkal, és egy 1960-ban készült, régi Ikarus busszal repítik el a gyermekeket a mese világába. Egy korábbi jótékonysági rendezvény szervezése során felvetődött ötletből rövid idő alatt körvonalazódott az a program, amellyel – noha kezdetben a balatoni régiót céloznák meg – az ország minden részébe szeretnének eljutni, a legszegényebb falvakba is, ahol a gyerekek ritkán találkozhatnak a mesékkel.
A négy elemből álló produkciót az egyes településekre, iskolákba, különféle rendezvényekre felkérésre viszik el, ám Iváncsics Zsolt elmondása szerint valószínűleg lesz olyan település is, ahová önszántukból, akár a költségektől eltekintve látogatnak majd el. Az összetett program részeiben és egészében is kérhető – ismertette a szervező –, míg van olyan közönség, ahol rövidebb előadásra van igény, másutt a három-négy órás műsor is megállhat a lábán. A buszon animátorok ülnek – jellegzetes magyar mesehősök –, különféle játékokat kínálva a gyerekeknek. Kétszáz forintért lehet rá tantuszt váltani, és az így befolyt összeget a településnek adják jótékonysági célra. A gólyalábasok beöltözve fogadják a közönséget, majd Kilincscica szórakoztatja a gyerekeket és a szülőket, s kinyitja a varázsajtót, amellyel elkezdődik a mesejáték a Hahota Gyermekszínház előadásában. Iváncsics Zsolt elmondta, a „hagyományos” mesék, mint A csizmás kandúr vagy A brémai muzsikusok is szerepelnek a repertoárban, de egy hazánkban egyedülálló kezdeményezéssel is előálltak: a balatoni mondakört szeretnék feleleveníteni. Egy helyi polgármester javaslatára határozták el, hogy a régióban a szokványos történetek helyett az elfeledett, vagy nem is ismert balatoni mondák, regék, legendák világát idézik meg. Terveik szerint májusban a tihanyi visszhang meséjét viszik el Balatonfüredre. A kérdésre, hány éves korig ajánlják az előadásokat, a szervező gondolkodás nélkül felelt: nullától kilencvenkilencig. Amellett, hogy elkötelezetten vallják, az összes gyereknek joga van gyereknek lenni, még ha rossz körülmények között is nő fel, úgy hiszik, mindenkiben ott lakik a gyermeki énje, ezt szeretnék előcsalogatni.
Szerző
Témák
mese
Frissítve: 2020.03.06. 16:01