Előfizetés

A kormány 2117 milliárd forinttal költött többet az engedélyezettnél

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.03.07. 06:00
Kikötő Triesztben
Fotó: Simona Dibitonto
2019-ben jutott pluszpénz az állami cégeknek, sportra és kapott az egészségügy is.
Jó éve volt tavaly a magyar gazdaságnak, hisz harmadik éve tudott jelentős – három százalék meghaladó – gazdasági növekedést produkálni, ennek következtében a költségvetés adóbevételei is megugrottak. A pénzbőséget azonban a kormány nem arra használta, hogy spóroljon a rosszabb időkre – amelyről sejthető volt, hogy egyszer eljön még koronavírus nélkül is –, hanem a növekedést tornázta még feljebb. A pluszbevételek ellenére sikerült túlköltekezni, hisz a tervezetnél is nagyobb lett a hiány. A jelentős többletet a kormány a saját hatáskörében, a költségvetés módosítása nélkül költötte el. A Pénzügyminisztérium hivatalos adatai szerint 2019-ben az államháztartásban 2117 milliárd forinttal költöttek többet, ami az eredeti költségvetésben szerepelő összeg mintegy tíz százaléka.  Tavaly több tucat olyan költségvetési sor is volt, amelyen a parlament által jóváhagyottnál jóval többet költött a kormány. A részletes decemberi adatokból kiderül, hogy két olyan költségvetési tétel van, amely százmilliárddal lett vastagabb a korábban előirányzottnál, de 70-nél a túllépés meghaladta a 10 milliárd forintot, együttes értékük pedig eléri az 1832 milliárd forintot. A több száz „apró” tételre ment el a maradék, csaknem 300 milliárd forint – így jött össze 2117 milliárdos túlköltés. A képet árnyalja, hogy volt olyan – összesen 200 milliárd forint értékű – kiadási előirányzat, amit végül nem költöttek el. Ennek szűk fele a Puskás-stadion ki nem fizetett 90 milliárd forintos számlájából jött össze. Itt praktikusan annyi történt, hogy tavaly nem fizetett a kormány – így vélhetően a számla kiegyenlítése ez évre csúszott át. Ugyanakkor a stadionbiznisz nem állt le – ugyanis egy másik soron a terven felüli kiadásokra 103 milliárd forintot költöttek, vagyis amit megspóroltak a Puskáson, elköltötték más sportlétesítményekre. A Puskás-stadion mellett még jelentősebb (csaknem 43 milliárdos) megtakarítás keletkezett a Modern Városok programsoron, illetve 30 milliárdot spóroltak Paks2-n. Ezen túl érdemi megtakarításokat értek el az állami cégek béremelésénél, és a tervezettnél kevesebbet költöttek munkanélküliségi ellátásokra is, ez utóbbit a vártnál jobb foglalkoztatási helyzet magyarázza. A legtöbb pluszpénz (106 milliárd forintnyi) közelebbről nem nevesített kisebb-nagyobb állami cégek feltőkésítésére ment el. Ez az összeg pont ennyivel magasabb a költségvetési törvényben engedélyezett összegnél, ugyanis a büdzsében erre a célra egy fillért sem szavazott meg a parlament. Az államháztartási gazdálkodás számtalan eleme átláthatatlan, ám minden bizonnyal az állami vagyonkezelés dobogós helyet szerezne ezen belül, miután nem lehet tudni, hogy ez a több mint százmilliárd mire is ment el pontosan. Még ezenfelül is jutott pénz az állami cégeknek: az Eximbank tőkeemelésére 25 milliárdot, illetve a trieszti kikötővásárlásra alapított cég feltőkésítésére 10,4 milliárd forintot fordítottak. (A beruházás célszerűsége a mai napig nem tisztázott, ennek ellenére a cég megkapta a pénzt.) A pluszpénzekből tekintélyes összeg, 71 milliárd forint jutott az egészségügyi intézmények úgynevezett dologi kiadásaira – ide tartozik minden, ami nem bér, felújítás vagy beruházás –, ám ez sem volt elegendő, hisz a kórházak csak tavaly 70 milliárd forintos adósságot halmoztak fel. Jelentősen, 66 milliárddal emelkedtek a büntetés-végrehajtás működési kiadásai is az extra pénzekből, de hogy mire költötték, az csak ősszel, a parlament elé kerülő zárszámadásból derül ki. Az elfogadott költségvetéshez képest több ágazatban voltak nem betervezett béremelések – az egészségügyi dolgozóknál, az egyetemeken, a rendőröknél –, ezekre azonban a kormány előre külön tartalékot képzett, vagyis ez esetekben a béremelésekről nem ad hoc módon, hanem tervszerűen, parlamenti felhatalmazással döntöttek. Mindez nem mondható el a kormányzati informatikai fejlesztések keretéről, amely év közben 52,3 milliárd forinttal nőtt, így végső soron 113,5 milliárdot költöttek erre a célra. A költések tartalmát, célszerűségét és pláne az összeg duplázódását szintén érdemes lenne vizsgálni. Nagyon érdekes a Magyar Falu fejlesztési program tavalyi finanszírozása is, amely ugyan a kormány egyik legjelentősebb fejlesztési csomagja, de erről sem döntött a parlament, annak ellenére, hogy a javaslatot vélhetően nem csak a kormánypártok támogatták volna. A kormány így saját hatáskörben 60 milliárd forintot költött erre a célra. A faluprogram idei kiadásaival már más a helyzet, azokat betervezték a 2020-as költségvetésbe.   

Egy évtizeden belül 70 év lesz a nyugdíjkorhatár - vélik magyar cégvezetők

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.06. 22:00

Fotó: Shutterstock
A kutatók szerint azonban a várható élettartamnak is emelkednie kellene.
Nagyon jelentős nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon a hazai vezérigazgatók szerint a következő években - írja a Portfolio a PwC felmérése alapján. A kutatás alapján szinte biztosra veszik a magyarországi cégvezetők, hogy 2030-ra 70 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.
A hazai cégvezetők 89 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár 5 évvel 70 évre emelkedik az évtized végére, de csaknem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a születéskor várható élettartam eléri a 80 évet 2035-re.

A kutatók hasonlóan látják a nyugdíjkorhatár kérdését. Az OECD egyik elemzése szerint a gazdasági növekedés fenntarthatósága szempontjából pozitívum, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár. Álláspontjuk szerint később a korhatárnak is lépést kellene tartania a várható élettartam emelkedésével. Az OECD javasolta is, hogy a jövőben a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kössék. Magyarországon 2018-ban 76 év volt a várható élettartam. Ahhoz, hogy 2035-re elérjük a 80 éves várható élettartamot, jelentős javulásra lenne szükség.

Pénzt kér a Posta

M. I.
Publikálás dátuma
2020.03.06. 21:21

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A tulajdonosi jogokat ellátó, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert az bántja, hogy a 15 millió euró - 5 milliárd forint - feletti állami támogatás brüsszeli engedélyhez kötött.
Méltánytalan, hogy a Magyar Posta a 2017 és 2019 között végrehajtott, mintegy 36 százalékos béremelésével párhuzamosan nem emelhette egyetemes szolgáltatása árait, s emiatt többletterhe folyamatosan nőtt - ismerteti pénteki közleményében az EU-nak írt panaszát Bártfai-Mager Andrea. A tulajdonosi jogokat ellátó, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert az bántja, hogy a 15 millió euró - 5 milliárd forint - feletti állami támogatás brüsszeli engedélyhez kötött. Bártfai-Mager Andrea a Postát kivonná e kötelezvény alól.  A béremelésekhez kapcsolódó költségek növekedése miatt szükségessé vált a szolgáltatáshoz kapcsolódó - uniós irányelvben meghatározott - kompenzációs mechanizmus felülvizsgálata annak érdekében, hogy az egyetemes postai szolgáltatás hosszútávon is fenntartható maradjon - olvasható a miniszteri közleményben. "Álláspontunk szerint a jelenlegi keretszabályok nem biztosítják az egyetemes szolgáltatások folyamatos és kiszámítható ellátását, tekintettel arra is, hogy a 15 millió eurót meghaladó támogatás nyújtása minden esetben csak egyedi eljárás keretében lehetséges. Erre tekintettel szükséges egy olyan új keretszabályozás megteremtése, amely az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül is lehetővé teszi az egyetemes postai szolgáltatók részére a feladatellátáshoz szükséges valós és teljes körű kompenzáció biztosítását" - ír Ezért a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb tegye lehetővé az egyeztetést az irányelv módosításáról és az egyetemes postai szolgáltató finanszírozásához való állami hozzájárulás kiterjesztéséről.