A kormány 2117 milliárd forinttal költött többet az engedélyezettnél

2019-ben jutott pluszpénz az állami cégeknek, sportra és kapott az egészségügy is.

Jó éve volt tavaly a magyar gazdaságnak, hisz harmadik éve tudott jelentős – három százalék meghaladó – gazdasági növekedést produkálni, ennek következtében a költségvetés adóbevételei is megugrottak. A pénzbőséget azonban a kormány nem arra használta, hogy spóroljon a rosszabb időkre – amelyről sejthető volt, hogy egyszer eljön még koronavírus nélkül is –, hanem a növekedést tornázta még feljebb. A pluszbevételek ellenére sikerült túlköltekezni, hisz a tervezetnél is nagyobb lett a hiány. A jelentős többletet a kormány a saját hatáskörében, a költségvetés módosítása nélkül költötte el. A Pénzügyminisztérium hivatalos adatai szerint 2019-ben az államháztartásban 2117 milliárd forinttal költöttek többet, ami az eredeti költségvetésben szerepelő összeg mintegy tíz százaléka.

Tavaly több tucat olyan költségvetési sor is volt, amelyen a parlament által jóváhagyottnál jóval többet költött a kormány. A részletes decemberi adatokból kiderül, hogy két olyan költségvetési tétel van, amely százmilliárddal lett vastagabb a korábban előirányzottnál, de 70-nél a túllépés meghaladta a 10 milliárd forintot, együttes értékük pedig eléri az 1832 milliárd forintot. A több száz „apró” tételre ment el a maradék, csaknem 300 milliárd forint – így jött össze 2117 milliárdos túlköltés.

A képet árnyalja, hogy volt olyan – összesen 200 milliárd forint értékű – kiadási előirányzat, amit végül nem költöttek el. Ennek szűk fele a Puskás-stadion ki nem fizetett 90 milliárd forintos számlájából jött össze. Itt praktikusan annyi történt, hogy tavaly nem fizetett a kormány – így vélhetően a számla kiegyenlítése ez évre csúszott át. Ugyanakkor a stadionbiznisz nem állt le – ugyanis egy másik soron a terven felüli kiadásokra 103 milliárd forintot költöttek, vagyis amit megspóroltak a Puskáson, elköltötték más sportlétesítményekre. A Puskás-stadion mellett még jelentősebb (csaknem 43 milliárdos) megtakarítás keletkezett a Modern Városok programsoron, illetve 30 milliárdot spóroltak Paks2-n. Ezen túl érdemi megtakarításokat értek el az állami cégek béremelésénél, és a tervezettnél kevesebbet költöttek munkanélküliségi ellátásokra is, ez utóbbit a vártnál jobb foglalkoztatási helyzet magyarázza.

A legtöbb pluszpénz (106 milliárd forintnyi) közelebbről nem nevesített kisebb-nagyobb állami cégek feltőkésítésére ment el. Ez az összeg pont ennyivel magasabb a költségvetési törvényben engedélyezett összegnél, ugyanis a büdzsében erre a célra egy fillért sem szavazott meg a parlament. Az államháztartási gazdálkodás számtalan eleme átláthatatlan, ám minden bizonnyal az állami vagyonkezelés dobogós helyet szerezne ezen belül, miután nem lehet tudni, hogy ez a több mint százmilliárd mire is ment el pontosan. Még ezenfelül is jutott pénz az állami cégeknek: az Eximbank tőkeemelésére 25 milliárdot, illetve a trieszti kikötővásárlásra alapított cég feltőkésítésére 10,4 milliárd forintot fordítottak. (A beruházás célszerűsége a mai napig nem tisztázott, ennek ellenére a cég megkapta a pénzt.)

A pluszpénzekből tekintélyes összeg, 71 milliárd forint jutott az egészségügyi intézmények úgynevezett dologi kiadásaira – ide tartozik minden, ami nem bér, felújítás vagy beruházás –, ám ez sem volt elegendő, hisz a kórházak csak tavaly 70 milliárd forintos adósságot halmoztak fel. Jelentősen, 66 milliárddal emelkedtek a büntetés-végrehajtás működési kiadásai is az extra pénzekből, de hogy mire költötték, az csak ősszel, a parlament elé kerülő zárszámadásból derül ki.

Az elfogadott költségvetéshez képest több ágazatban voltak nem betervezett béremelések – az egészségügyi dolgozóknál, az egyetemeken, a rendőröknél –, ezekre azonban a kormány előre külön tartalékot képzett, vagyis ez esetekben a béremelésekről nem ad hoc módon, hanem tervszerűen, parlamenti felhatalmazással döntöttek. Mindez nem mondható el a kormányzati informatikai fejlesztések keretéről, amely év közben 52,3 milliárd forinttal nőtt, így végső soron 113,5 milliárdot költöttek erre a célra. A költések tartalmát, célszerűségét és pláne az összeg duplázódását szintén érdemes lenne vizsgálni.

Nagyon érdekes a Magyar Falu fejlesztési program tavalyi finanszírozása is, amely ugyan a kormány egyik legjelentősebb fejlesztési csomagja, de erről sem döntött a parlament, annak ellenére, hogy a javaslatot vélhetően nem csak a kormánypártok támogatták volna. A kormány így saját hatáskörben 60 milliárd forintot költött erre a célra. A faluprogram idei kiadásaival már más a helyzet, azokat betervezték a 2020-as költségvetésbe.