400 milliót kereshetnek a devizásokon egy meghívásos pályázat nyertes ügyvédi irodái, Varga István is örülhet

Publikálás dátuma
2020.03.10. 07:47

Fotó: Népszava
A volt fideszes képviselő, aki tavaly még a Kesma élén állt, most a Nemzeti Eszközkezelő szerződésein dolgozhat.
Az állam kizárólagos üzlettel tolta meg Varga István volt fideszes országgyűlési képviselő, Pfeifer Tamás és Borsfai Balázs ügyvédi irodáit - írja a 24.hu. Egy közérdekű adatigénylésükre érkezett válaszból kiderült, ők hárman bonyolíthatják le, hogy a korábban bajba jutott devizahiteles családok visszavásárolják ingatlanaikat a Nemzeti Eszközkezelőtől. A portál szerint
az ügyvédek konzorciuma összesen több mint 400 millió forint garantált bevételhez jut azzal, hogy több ezer devizahiteles kizárólag velük készíttetheti el a szükséges formaszerződést.

Ennek előzménye, hogy 2018 végén törvénybe iktatták: azok a devizahitel-károsultak, akik a válság idején eladták az ingatlanjukat, majd évekig visszabérelték azt a kormány által létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től, újra saját tulajdonba vehetik a lakásukat. Noha az egykori adósok azt is választhatták, hogy bérlőként maradnak a lakásban, a túlnyomó többség, több mint 28 ezer család úgy döntött, él a visszavásárlás lehetőségével. Közülük 6400-an nyilatkozták azt, hogy egy összegben fizetnek az ingatlanért. Az ügyvédek feladata az volt, hogy ehhez a 6400 adásvételhez készítsék el a szerződéseket.
Kiderült az is, hogy az ügyvédi irodákat meghívásos pályázaton választották ki a művelet lebonyolításához.

Mint a 24.hu írja, a magyarázat szerint rövid volt a határidő a törvényben megszabott eljárásrend miatt, ezért választották ezt a módszert. Eddig több mint négyezer szerződést készítettek el a jogászok, ezáltal pedig csaknem 250 millió forint ügyvédi munkadíjat vettek fel az eszközkezelőtől.

Közel a tűzhöz

Varga István 2019 elején még a frissen létrehozott kormánypárti médiaóriás, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) kuratóriumi elnöke volt. Februárban tette a következő, emlékezetes kijelentést: "igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok". Miután ennek híre körbeszaladt a független sajtóban, hat órába sem telt, és Varga lemondott. A Nemzeti Eszközkezelő ezt követően kötötte meg vele a százmilliós megállapodást.
A Pfeifer és Endl Ügyvédi Iroda egyik vezetőjének, Pfeifer Tamásnak a 24.hu szerint szakmai karrierje Gulyás Gergelyével együtt indult: 2005-ben közösen hirdették meg a Budapesti Ügyvédi Kamarában az ügyvédjelöltek kamarájának alapítását.
Borsfai Balázs győri ügyvéd korábban főleg közbeszerzési ügyekkel foglalkozott. Az ő irodájában bontották például az Audi Hungária Közalapítvány óvodaépítési projektjére beérkezett ajánlatokat.

Szerző

A lehető leghamarabb hagyja el Olaszországot, akinek nem nagyon muszáj maradnia - kéri a magyar nagykövetség

Publikálás dátuma
2020.03.10. 07:30

Fotó: Pier Marco Tacca / Anadolu Agency
Szigorú büntetésre számíthat az, aki igzán nyomós ok nélkül utcára lép, de a külföldiek hazautazására ez nem vonatkozik.
Az északi régiók után teljes Olaszorszárgra kiterjesztik a járványügyi intézkedéseket  - azaz az egész ország egy hatalmas karantén lesz. A rendelkezések értelmében kizárólag munka- vagy egészségügyi, illetve alapvető szükségletek kielégítésére irányuló nyomós indok miatt lehet elmenni otthonról, elhagni a szálláshelyet. A rendelkezés ugyanakkor nem akadályozza az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárok hazajutását, ezért a római magyar nagykövetség felszólított minden, az országban tartózkodó magyart, hogy ha csak turistáskodik, illetve nyomós munka- vagy egészségügyi szempont nem indokolja az országban maradását, a lehető leghamarabb gondoskodjanak Magyarországra történő hazajutásukról. Az utazás megszervezésében azonban a konzulátus nem tud segítséget nyújtani - teszik hozzá. A gyakori járattörlések és -ritkítások miatt kérjük, hogy tájékozódjanak a légitársaságok honlapján, vagy ügyfélszolgálati elérhetőségein az aktuális helyzetről. Az autópályákon történő közlekedést szintén ellenőrzik a hatóságok, azonban a lakóhely szerinti országba történő hazajutás nem esik korlátozás alá. Egyéb, kellően nem indokolt úticélok irányában való közlekedés esetén pénzbüntetés és elzárás kiszabására is lehetősége van az olasz hatóságoknak - írják a felhívásban.
Szerző

Hivatalból segítik Mészárost

Publikálás dátuma
2020.03.10. 07:00

Fotó: Zagyi Tibor
Természetvédelmi területen nyitna homokbányákat az Orbán-barát oligarcha. Bár ezt a törvények tiltják, az állami szervek azon dolgoznak, hogy mégis megtehesse.
A miniszterelnök nemrég bejelentett klímavédelmi akciótervének egyik pontja szerint a kormány környezetbarát működésre igyekszik sarkallni a Magyarországon tevékenykedő multikat. Egy tiszántúli eset azt bizonyítja, hogy akkor is indokolt lenne a beavatkozás, ha nem a nemzetközi nagyvállalatok, hanem az „nemzeti tőke” cégeinek profitjáról van szó. Amint arról korábban az mfor.hu híre nyomán beszámoltunk, Mészáros Lőrinc konzorciuma – a Mészáros és Mészáros Kft. valamint a nyíregyházi KE-VÍZ 21 Zrt. – az Országos Vízügyi Főigazgatóság megrendelésére, az eredetileg becsült 20 milliárd helyett 25,9 milliárd forintért, árapasztó tározót építhet a Felső-Tisza tiszakóródi szakaszán. Tavaly decemberben az is kiderült, hogy az ehhez szükséges nyersanyagot nem egy távolabbi bányából hozatnák, hanem helyben szeretnék kitermelni, noha a tiszántúli térség sem szűkölködik homokbányákban. Ellenérv viszont bőven akad: a Mészárosék által tervezett bányákat Natura 2000-es, „ökológiai hálózat – magterület” besorolású védett területeken szeretnék megnyitni, ami súlyos környezetpusztítással sem járna. Ebből egyébként – ahogy az ügy miatt a hatóságokkal csatába bocsátkozó független országgyűlési képviselő, Szél Bernadett lapunknak elmondta – a beruházáshoz készített, amúgy sok sebből vérző környezeti hatásvizsgálat sem csinál titkot. Az anyag szerint napi 97 teherautó, 106 decibeles zajterhelés várható a kivitelezési-kitermelési időszakban. A hatástanulmány úgy fogalmaz: „A tervezett munkálatok magasabb rendű növényzetre gyakorolt hatását lokálisan megszüntetőnek ítéljük” (…) „A fészkelési időszakra időzített kivitelezés esetén az érintett területen fészkelő párok fészekaljai nagy valószínűséggel elpusztulnak az előkészítő munkák (a fásszárú növényzet eltávolítása) során”. A politikus hónapok óta próbálja megszerezni az alap-információkat az érintett hatóságoktól (szakminisztériumok, kormányhivatal, nemzeti park), nem is eredménytelenül. A hatóságok a beérkezett válasz tanúsága szerint gondban vannak, mert bár láthatóan nagyon szeretnének az Orbán-közeli cégcsoport kedvére tenni, a hatályos jogszabályok szerint a konzorcium kérelmében szereplő területen nem adhatnak bányászati engedélyt. Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott az egyik válaszlevélben feketén-fehéren meg is írta: „Új bánya nyitása ökológiai hálózat magterületén nem engedélyezhető.” Mészárosék egy darabig a terület átminősítésében reménykedtek, ahhoz viszont törvényt kellett volna módosítani, amit a kormány egyelőre nem vállalt be. Ehelyett megkezdődött a jogászkodás, vagyis a „bánya” és az „anyagnyerő hely” fogalmakkal történő bűvészkedés, amihez az összes érintett hatóság asszisztált. Az anyagnyerő hely kategóriát az Orbán-kormány néhány éve erőltette bele a bányatörvénybe, a módosítást ellenzők szerint kifejezetten azért, hogy megkönnyítse a tiltott helyen történő bányanyitást. A törvényben ugyanakkor az is benne van: „Az anyagnyerő hely létesítése nem engedélyezhető (...) vízbázisok védőterületén és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.” Márpedig a konzorcium kérelmében az szerepel, hogy a tervezett bánya „érinti a Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis védőterületét”. A különböző hatósági dokumentumokban – a hivatal és konzorcium is – aszerint használja a „bánya” vagy az „anyagnyerőhely” megnevezést, hogy éppen melyik lenne előnyösebb az engedélykérőnek, és legutóbb megpróbálkoztak azzal is, hogy odébb tolják a majdani bányatelket, a magterületet helyett alacsonyabb védettségi fokozatú pufferterületre. A pufferterületeken ugyanis elvben lehetséges „sekély, külszíni művelésű” bányát engedélyezni.
A hatóságok, ahelyett, hogy elutasítanák a szerintük is engedélyezhetetlen kérelmet, nemrég hiánypótlásra szólították fel a cégcsoportot; a beruházás környezeti hatásairól is nyilatkozni kellett. A pótbeadványban azt írják, hogy a bánya még használ is a természetnek: „Összességében az üzemelés hatását javítónak ítéljük, hiszen a jelenlegitől sűrűbben, tartósabban és nagyobb mértékben olyan – legalább átmeneti – vízhatás alatt álló élőhelyek alakulhatnak ki, melyek a jelenleginél jelentősebb faj- és egyedszámú táplálkozó és fészkelő madárfaunának nyújthatnak élőhelyet. A hatásértékelést arra alapozzuk, hogy a tervezett haszonanyag kitermelést követően a terület felszíne a jelenlegitől 2-3 méterrel mélyebbre kerül, így belvizes időszakban a jelenlegi állapothoz képest sokkal nagyobb valószínűséggel és tartóssággal borítja majd belvíz. A belvizes szántók önmagukban is időszakosan jobb madár élőhelyek, továbbá az ilyen típusú mezőgazdasági területeken gyakoribb az erdőtelepítések megvalósulása, vagy a művelés felhagyása esetén a spontán erdősülés, illetve egyéb – a jelenlegitől – természetközelibb élőhely kialakulása, amely madártani szempontból kedvezőbb állapot, mint a jelenleg fennálló helyzet.” (Eszerint tehát minden mocsaras-rétes természetvédelmi területen érdemes lenne homokbányát nyitni.) Az egyik legfontosabb kérdésre azonban máig nem kapott választ Szél Bernadett – arra tudniillik, hogy pontosan milyen bányászati megoldással pályázott a Mészáros-konzorcium, amikor elnyerte a 2019 március és december között 6 milliárd forinttal drágult megbízást. Azaz nem tudjuk, eredetileg úgy számolt-e a cégcsoport, hogy máshonnan hozza a homokot, csak utólag rájött, hogy a helyben bányászással még kereshetne néhány százmilliót/milliárdot, vagy eleve biztos volt benne, hogy engedélyezni fogják neki a bányanyitást természetvédelmi területen. Akár így, akár úgy, a kormányközeli magánvállalat állami megsegítésének látszata semmiképpen sem vet jó fényt a hazai hatósági rendszerre. A képviselő mindenesetre bejelentette: amennyiben Mészárosék megkapják az engedélyt a természetvédelmi terület „szétbányászására”, hivatali visszaélés miatt feljelentést fog tenni. Lapzártánkkor érkezett az információ: az illetékes kormányhivatal – olyan gumiszabályokat előírva, mint hogy „tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz”, a fairtás „fészkelési időszakon kívül végezhető, ettől eltérni kizárólag indokolt esetben lehet”, a tevékenységet „úgy kell végezni, hogy talaj valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön” – engedélyezte a bányanyitást a védett területen.