Az influenza gyorsan leterít, a nátha fokozatosan dönt ágyba - de mi a helyzet a koronavírussal?

Publikálás dátuma
2020.03.10. 15:15

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Koronavírus, influenza vagy „csak” nátha – megmutatjuk, melyiknek mik a legjellemzőbb tünetei.
A késő ősztől tavaszig tartó időszak általában is a felső légúti megbetegedések szezonja, október és március között van a legtöbb náthás megbetegedés, januártól pedig a szezonális influenzajárvánnyal is szembe kell néznünk, és most megjelent a szintén légúti tünetekkel is járó koronavírus is.  
A felső légúti fertőzések a leggyakoribb betegségek közé tartoznak, a becslések szerint a népesség egyötöde évente legalább egyszer átesik valamelyiken. Az óvodás, kisiskolás gyermekes családok gyakran egyikből a másikba lépnek, mert a gyermekközösségekben még gyorsabban terjednek a kórokozók. A koronavírusról egyelőre kevesebbet tudni, most kezd látszani, milyen a fertőzőképessége, a tünetei és a szövődményei.
Az influenzát, a náthát és a koronavírus okozta megbetegedést is vírus okozza. Az influenzáénak négy (A, B, C és D) altípusa van. A legfertőzőbb és egyben a legsúlyosabb tüneteket az A okozza. A nátháért legalább 200 különböző vírus lehet felelős, a leggyakoribb az úgynevezett rhinovirus, de a Coronaviridae családba tartozó más kórokozók is állhatnak a hátterében – írta az EgészségKalauz.
Arra, hogy éppen melyiktől lettünk betegek, egyértelmű választ csak laboratóriumi vizsgálat tud adni, „ránézésre” nem lehet megállapítani. Ezért szoktak úgy fogalmazni, hogy „influenzaszerű” megbetegedések történtek. A tünetek ugyan árulkodóak lehetnek, de könnyen előfordulhat, hogy valakinél egyik vagy másik hiányzik, erősebben, esetleg enyhébben jelentkezik.
Influenzára utalhat 
  • a magas, akár több napig is tartó láz,
  • az erős ízületi és izomfájdalom,
  • az erős fejfájás,
  • az erős és fájdalmas köhögés,
  • a torokfájás,
  • a gyengeség, elesettség
  • a kevés tüsszögés és az,
  • ha nincs bedugulva az orr és keveset kell orrot fújni.
  • A hányinger, esetleg hányás és hasmenés, valamint
  • az, ha a betegség rövid idő alatt, hirtelen alakul ki és terít le.
Koronavírusra utalhat
  • a magas láz,
  • a száraz köhögés,
  • a légzési nehézségek,
  • a gyengeség és a fáradékonyság.
Náthára utalhat, ha
  • nincs láz vagy csak hőemelkedés, ami néhány nap alatt el is múlik,
  • nincsenek izomfájdalmak,
  • nincs fejfájás
  • enyhe a köhögés, de fáj a torok,
  • tüsszögünk, be van dugulva és erősen folyik az orrunk,
  • ha a betegség hosszabb idő alatt alakul ki; napról napra egyre rosszabbul érezzük magunkat.
Szerző

Fejfájással mutatja meg magát a tavasz

Publikálás dátuma
2020.03.09. 17:25

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Melegedés, szél, frontok – bár tavaszias az időjárás jellege, a változatosság megterheli a szervezetet.
Bekukkant a tavasz; a következő napokban ugyanis erőteljes melegedésnek örülhetünk. Az átlagosnál 12-14 fokkal magasabb hőmérséklet és az átvonuló frontok megterhelik a szervezetet – figyelmeztetett Pintér Ferenc meteogyógyász a Facebook-oldalán
A gyors melegedés következtében az ország egyes részein 19-21 fokot is mérhetünk a délutáni órákban. Az átlagosnál több mint 10 fokkal magasabb hőmérséklet, az erős szél, valamint az érkező hidegfront együttesen rendkívül megterhelő élettani helyzetet eredményez. A meleg- és a hidegfrontot jellemző tünetek egyaránt felerősödnek: melegedés hatására vérnyomás-ingadozás, migrén és fáradékonyság jelentkezhet, az érkező front pedig fokozza a görcsös panaszokat és a szívproblémákat. 
Hétfőn egy hidegfront vonul át felettünk, de az ország nagy részén folytatódik az átlagosnál melegebb idő. A reggeli – helyenként fagyos - időszakban a kopásos eredetű ízületi bántalmak erősödhettek fel, amelyek napközben fokozatosan megszűnnek. A tünetek enyhíti a fájó végtagok melegen tartása és erőltetés nélküli tornáztatása. A front az időjárás változásaira érzékenyeknél görcsös fejfájást, izom-és hasi görcsöket okoz, és vérnyomás-ingadozás és mérsékelt szívpanaszok is felléphetnek. 
Kedden ugyan frontmentes lesz az idő, éjszaka lehűl a levegő, északkeleten és a Duna-Tisza közén akár fagyhat is, ami reggelre ismét felerősíti a kopásos eredetű ízületi fájdalmakat. A hűvös reggelt megint gyors melegedés követi, délutánra több helyen 10 fokot is mérhetünk. Sokak számára a néhol több mint 13-14 fokos hőingás fokozott terhelést jelent, gyakori tünet lehet a vérnyomás-ingadozás, a krónikus betegek és az idősek múló rosszullétet és keringési panaszokat tapasztalhatnak. A melegedés hatására melegfronti jellegű tünetekre is számítani kell; általános lehet a migrén, a fáradékonyság. Az északnyugati irányú szél több helyen megélénkül, helyenként megerősödik, emiatt a fejfájósok panaszi még inkább felerősödnek – olvasható a MeteoKlinika honlapján.
A sok napsütés kedvez a hangulatnak, csupán a megélénkülő szél ront a hő- és komfortérzeten. Ajánlott kihasználni a kellemes időjárást, és javasolt minél több időt a szabadban tölteni. A nagyvárosokban azonban a légszennyezettség kifejezetten magas, ezért a forgalmas csomópontokat viszont jobb elkerülni.
Szerző

„Csak még egyet” – Árthat az agynak a sorozatdarálás

Publikálás dátuma
2020.03.07. 14:14

Fotó: Fabrice Lerouge/Photononstop / AFP
Van, aki beteget is képes jelenteni, hogy megnézhesse a kedvenc sorozata összes részét. A binge watchingnak nevezett jelenség, amely függőséget is képes okozni, hat a szervezet fizikai és mentális állapotára is.
Míg 10-20 évvel ezelőtt legalább egy hetet kellett várni az aktuálisan futó sorozatok új epizódjaira, a filmek Kánaánjának számító streaming-oldalak elterjedésével mára teljesen megváltoztak a sorozatnézési szokások. Világszerte egyre inkább jellemző jelenség a binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt akár évadot. A szolgáltatók rájöttek arra, hogy az előfizetők nem akarnak napokat várni az új részekre, ezért gyakran egész évadokat egyben tesznek elérhetővé. 
A sorozatnézés ma már szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidő kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – ezt film- vagy sorozatnézéssel töltik. A RadioTimes.com felmérése szerint sokan még beteget is képesek jelenteni, hogy egyhuzamban nézhessék meg a kedvencük összes részét, akár 8 órán keresztül is. A sorozatok darálása azonban egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, komoly hatással lehet a szervezet fizikai és mentális állapotára. 
„A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdnek bele a kedvenc sorozatunkba, noha tudják, le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljanak az újabb résznek. Az, hogy a pihenéstől és az alvástól veszik el az időt, krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak annyi időt, mint a kétórás nagyjátékfilmek, de a kipihentség szempontjából sokat számít, hogy éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa. 

Függőséget okoz

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk ugyanúgy dopamint termel, mint minden olyan tevékenységnél, ami kellemes számunkra. Ez egy természetes, belső jutalom, ami arra ingerel, hogy még tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Mivel újabb adagra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe is, így függővé válhatunk, ami hasonló a drog- vagy a szexfüggőséghez, a test ugyanis nem tesz különbséget az élvezet forrásában.
A binge watching kialakulásának oka az is, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban, egy hosszú regény vagy egy sorozat által, az agyunk az ott szerzett élményeket is valós emlékekként rögzíti. Ilyenkor ugyanazok az agyi területek aktiválódnak, mint amelyek a valódi életben átélt élmények hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni a kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben a barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.
A sorozatokat ráadásul úgy készítik, hogy az egyes részek nyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel, úgynevezett cliffhangerekkel záruljanak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni a hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell: elfutni vagy megvédeni magunkat, a sorozatoknál viszont nem tehetünk más, mint, hogy elindítjuk az újabb részt” – tette hozzá a szakember.

Depresszió: ok vagy okozat?

Nem meglepő, ha egy-egy hosszabb sorozat végén gyászhoz hasonló érzéseket élünk át, nehezünkre esik elengedni a kedvenc szereplőket, és úgy érezhetjük, mintha valóban elveszítettünk volna valakit. Aggasztó az amerikai Toledo Egyetem kutatásának eredménye, amely szerint összefüggés van a binge watching és a depresszió között. A tanulmányban 406 olyan felnőttet kérdeztek meg, akiknek meglehetősen nagy aránya, 35 százaléka állította magáról, hogy szokott sorozatokat darálni. A résztvevők mentális problémáira kérdezve kiderült, hogy a sorozatnézők között jóval magasabb a depresszióval küzdők aránya. 
Ez ugyan további vizsgálatokat igényel, mert egyelőre nem tudni, hogy ezek az emberek azért küzdenek depresszióval, szorongásos tünetekkel, mert jellemző rájuk a binge watching, vagy a sorozatmaratonokkal a már meglévő depressziójukat próbálják enyhíteni, elterelni a figyelmüket. Az azonban biztos, hogy a sorozatfüggőség komoly hatással van az agyra, ezért érdemes erősnek lenni és tudatosan törekedni arra, hogy egyszerre csak egy, legfeljebb két részt nézzünk meg, ne pedig egy egész évadot.
Szerző