Elveszítheti magyar akkreditációját a Cambridge nyelvvizsga

Publikálás dátuma
2020.03.11. 09:10

Fotó: https://www.britishcouncil.hu/
Veszélybe került a magyar nyelvtanulók körében is népszerű, nemzetközi elismertségű Cambridge Assessment nyelvvizsgák hazai akkreditációja, miután az Oktatási Hivatal (OH) szerint a vizsgákat szervező British Council Hungary (BCH) nyelvvizsgaközpont nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak. A hivatal múlt pénteki közleménye szerint a BCH emiatt három hónapig, június 14. és szeptember 12. között nem hirdethet akkreditált nyelvvizsgát. Hétfőn kerestük az OH-t, hogy megtudjuk, pontosan milyen jogszabályokat sértett meg a nyelvvizsgaközpont, s ha júniusig sikerül rendezni a helyzetet, a három hónapos felfüggesztés visszavonható-e? Kérdéseinket az állami hírügynökségnek válaszolták meg: az MTI hétfő délután megjelent híradása szerint a hivatal a felfüggesztést azzal indokolta, hogy a BCH nem biztosítja előírt módon a vizsgázók számára az értékelt vizsgák megtekintését és meghallgatását. Ha a jogsértés megszűnik, és erről az OH hitelt érdemlően meggyőződik, a felfüggesztés visszavonható. A BCH vizsgaközpontjának vezetője szerint félreértés, hogy az említett három hónapos időszakban semmilyen nyelvvizsgát nem hirdethetnek majd. Sipos Kinga lapunk megkeresésére közölte: a június 14-től esedékes felfüggesztés kizárólag a Cambridge Assessment English First, Advanced és Proficiency nyelvvizsgákra vonatkozik, és ezek esetében is mindössze a vizsgák magyarországi akkreditált státuszát érinti. A vizsgákat továbbra is megszervezik majd, annyi változtatással, hogy a felfüggesztés idején megszerzett nemzetközi bizonyítványokat az OH-nál honosíttatniuk kell majd a vizsgázóknak. Emellett további nagy presztízsű,  nemzetközileg elismert nyelvvizsgákat is szerveznek, mint az IELTS vagy a Young Learners nyelvvizsgák. Az értékelt vizsgák megtekintésével kapcsolatban azt mondta: a Cambridge Assessment English azért nem tud teljes körűen eleget tenni a betekintést előíró jogszabályoknak, mert olyan mértékű adatszolgáltatást kellene biztosítani, ami vizsgabiztonsági kockázatot jelent. Meg kellene mutatniuk például az értékelési útmutatókat és megoldókulcsokat is, amelyeket így bárki lemásolhatna. Ezért erre a Cambridge Assessment English semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. – A Cambridge Assessment English nyelvvizsgák biztonsága fontosabb a magyar akkreditációnál – fogalmazott Sipos Kinga. Hangsúlyozta: a Cambridge Assessment English a világon mindenhol – Magyarországon már mintegy húsz éve – ugyanilyen feltételekkel működik, és eddig sehol nem volt probléma. Újból kerestük az OH-t, hogy megtudjuk, miért csak most tűnt fel számukra a BCH jogsértőnek titulált gyakorlata, de kérdésünkre cikkünk írásáig az MTI-n keresztül sem kaptunk választ.
Szerző
Témák
nyelvvizsga

Koronavírus miatt csak monitoron nézheti a sajtó a Hableányt legázoló ukrán hajóskapitány perét

Publikálás dátuma
2020.03.11. 08:45

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyelőre egy előkészítő tárgyalás zajlik.
Elkezdődött a Hableányt tavaly májusban eltaposó Viking Sigyn ukrán hajóskapitányának perének előkészítő tárgyalása, Jurij C.-t halálos baleset okozásával és segítségnyújtás elmulasztásával vádolják. A Fővárosi Törvényszéken még a tárgyalás előtt tájékoztatták a nagy számban megjelent sajtómunkásokat, hogy csak a tárgyalás elején (öt percig) tartózkodhatnak a teremben, majd utána egy másik bírósági helyiségből, monitorról nézhetik a tárgyalás menetét. Mint azt a Fővárosi Törvényszék munkatársai elmondták: erre a koronavírus veszélye miatt van szükség.
Az előkészítő tárgyalás során felajánlják a vádlottnak, hogy amennyiben elismeri a bűnösségét, úgy gyors verdikt születik, és bírói mérlegelés függvényében az ügyészség által megajánlott büntetési tétel felső határáig ítélhetik el. Amennyiben nem él a lehetőséggel, úgy meghatározzák az eljárás menetét, ismertetik a vádiratot. Ezt követően a bíróság kitűzi a tényleges büntetőper első tárgyalási napját. Emlékeztetőül: tavaly május 29-én az esti órákban a Margit Híd pillérje alatt a Jurij C. által vezetett, több ezer tonnás Viking Sigyn szállodahajó ütközött a kicsi 50 tonnás Hableánnyal, rajta 33 Dél-koreai utassal és két fős legénységgel. A balesetet heten élték túl, 28-an életüket veszítették, közülük egy főt még keresnek a hatóságok.

A koronavírus miatt a koreai sértettek sem jöttek el

A fertőzésveszély miatt távol maradtak Magyarországtól a Hableány kiemeléséig Magyarországon nagy számban jelen lévő dél-koreai sajtómunkatársak, illetve a koreai sértettek és az elhunytak hozzátartozói sem jöttek el. Mint a bíróságon elhangzott a koreai sértetteket értesítették a tárgyalásról, őket egy hazai ügyvédi iroda képviseli. A magyar sértettek közül az elhunyt P. János matróz két hozzátartozója jött el. A bíróság a sértetti hozzátartozókat közvetlenül Jurij C. hajóskapitány mögé ültette. Jurij C. felvétel készítéséhez nem járult hozzá, erről a bíróság figyelmezteti a sajtót. A kapitány arca rezzenéstelen, kifejezéstelen, ám tekintetéből időnként kivillan a belső feszültség.

Vádirat: észre sem vette

A kapitány az ügyészség szerint nem észlelte a Hableányt, és nem nyújtott segítséget sem. Majd az összes, az adott helyzetre vonatkozó jogszabályt megszegte - ez vezetett a súlyos, 28 ember életét követelő tömegtragédiához.
Pedig Igazi, tapasztalt hajós volt Jurij C: 1975 óta hajózik a Dunán,1989 óta hajóskapitány és 2000 óta alkalmazta őt a svájci Viking hajóstársaság. Jurij C-nek rádiókezelői és radarkezelői képesítése is van. Éves szinten 30 alkalommal vezetett a Dunán, így a magyar fővárosi Duna szakaszon is, amelyet rendkívül alaposan ismert.

Éppen ezért érthetetlen a viselkedése. Többek között nem tartotta be a biztonságos előzés szabályait, a manőver során legalább öt percig nem is figyelte a hajónautikai eszközöket, így nem is látta a Hableányt, magáról az ütközésről csak a lökéshullámból és az utasok kiabálásából értesült. A baleset után pedig nem megfelelő csatornán, nem érthető módon értesítette a parti hatóságokat, illetve egyáltalán nem figyelmeztette a többi, Dunán hajózó kollégáját a balesetről, továbbá, bár számos mentési gyakorlaton részt vett egyáltalán nem adott parancsot a legénységének a mentés azonnali megkezdésére. A Viking Sigyn magyar matrózai a kapitány parancsa nélkül, saját megítélésük alapján kezdtek bele a túlélők mentésére. Az ügyészség elmondta: mennyiben Jurij C-re elismeri mind a 36 vádpontban a bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról, úgy a bíróság a vádlottat halmazati büntetésül 9 év börtönre ítélje és szintén kilenc évre tiltsa el vízi járművek vezetésétől. A vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt számítsa be. A kétharmad részt le is kell töltenie a vádlottnak.

Nem akar vallomást tenni

"Nem szeretnék élni ezzel a jogommal" - mondta kissé rekedtes hangján az ukrán hajóskapitány, azaz visszautasítja az ügyészség ajánlatát. Így a bíróság lefolytatja a bizonyítási tárgyalást, azaz az ügyészség által ajánlott 9 évnél nagyobb börtönbüntetést is kiszabhat Jurij C.-re. "Jelen pillanatban nem készültem arra, hogy vallomást tegyek" - jelezte azt is az ukrán kapitány, hogy ma nem beszél. A személyi körülményeit firtató bírósági kérdésére a  Jurij C. csak annyit mond el, hogy veseproblémái vannak. Mivel márciusra visszahívták orvosi vizsgálatokra, így erre hivatkozva a vádlott ügyvédei kérik, hogy a bűnügyi felügyeletet oldják fel. A bíróság kérte az orvosi adatokat, ennek fényében dönti el, hogy feloldja-e Jurij C-vel szemben átmenetileg a felügyeletet. 

A kérdés az, hány esetben kellett volna segítséget nyújtani

A balesetben elhunytak szemléjét végző orvosszakértők meghallgatását is kérte a bizonyítási eljáráshoz Jurij C. védője, Tóth M. Gábor (a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke). A kissé nehezen érthető megfogalmazás szerint arra kíváncsiak, hogy az orvosszakértők értékelése szerint a baleset után a kapitánynak minden utassal szemben fennállt-e a segítségnyújtás kötelezettsége, illetve lehetősége. (Ez a formális logika szerint azt jelentheti, hogy a már halott utasok esetében nem vádolható a segítségnyújtás elmulasztásával). Emellett a védelem több tucat, zömében külföldi tanú meghallgatását kérte. Továbbá beszerezné az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) szakvéleményét arról is, hogy pontosan milyen időjárás volt aznap este. Mint az ügyészség reakciójában megjegyezte: a védelem által beidéztetni kívánt tanúk között olyan sértetti hozzátartozó szerepelt (az egyik elhunyt hajós rokonát) aki ott sem volt a balesetnél. A bíróság az indítványokról 30 napon belül dönt.

A hozzátartozókat nem akarják bíróság elé citálni

A sértettek ügyvédei a hozzátartozók meghallgatásának az elutasítását kérik a bíróságtól. "A sértettek hozzátartozói annyit érzékeltek az ügyből, hogy az édesapjuk elment otthonról dolgozni és utána nem jött haza" - így replikázott az egyik, halott magyar hajós családjának a képviselője annak kapcsán, hogy a védelem meghallgatná a balesetben elhunyt hajós gyermekeit. Hasonlóan nyilatkozott Magyar György a másik elhunyt hajós rokonságát képviselő ügyvéd. A védelem ugyanis a másik elhunyt hajós hozzátartozóját is becitálná a bíróságra.   
 Április 30-án Jurij C. meghallgatásával kezdődik a tényleges a tárgyalás, majd május végén és június végén lesz egy-egy tárgyalási nap. Az ülést berekesztik.

A vádirat

A vádirat fő megállapításai: dacára, hogy tapasztalt kapitány volt, ám rendkívül hanyagul járt el, a baleset előtt öt percig nem irányította a hajót.  A Viking Sigynt 2018-ban gyártották és 2019 februárjában bocsátották vízre. 190 utas befogadására alkalmas hajót négy hajtómű és négy sugárkormány irányította. A hajó kormányállása az orrésztől 40 méterre volt. A hajóvezető előtt félkörívben láthatóak és elérhetőek voltak a nautikai eszközök így a navigációs radarberendezés is. Az ügyészség megállapította: több térképes megjelenítő berendezés, a hajók közötti kommunikációs eszközök is elérhetőek voltak. Azaz: Jurij C-nek minden lehetősége megvolt arra, hogy megfelelően tájékozódjon. A vádlott 2019 május 28-án kötött ki az Akadémia utcánál a Sigynnel. Másnap, május 29-én, 20.47 perckor indult el Akadémia előtti hajóállomásról Passau felé. Ekkor 46 fős személyzet, 184 utas volt a hajón. Jurij C. mellett T. Mihály másodkapitány és zömében magyar legénység volt. Jurij C. az indulásnál az összes szükséges ellenőrzést végrehajtotta. A vádlott a VHS 10-es csatorna (a hajók közötti kommunikációs csatorna) és a veszélyhívó csatorna helyett a 22-es a NAV info tájékoztatására szolgáló csatornát kapcsolta be. A radarberendezést úgy állította be, hogy előre 400, jobbra 250 méteres távolságot fogott át a radar. A magas vízállás miatt a kormányállást 1 méterrel leengedték, ám az ügyészség szerint Jurij C. még az esti, esős körülmények között is 1000 méterre láthatott el. A vádlott elindulását követően előbb 5,9 km órás sebességre kapcsolt, hegymenetbe és így a Duna Parlament közeli partjához közeledett. 20.57-perckor a Dunán kötelező német nyelven tájékoztatta a Navinfót az indulásról, az és úticéljáról. Eközben a Dunán hegymenetben az 1647-es folyamkilométerhez közeledett a Hableány a parthoz közel, a Duna sodorvonalában. A hajón L. László hajókapitány és P. János matróz teljesített szolgálatot, 33 utassal. A kapitány és a matróz megfelelő képesítéssel rendelkezett. A hajón nem volt radar, de az előírások szerint nem volt rá szükség radarra, a hajó AIS helymeghatározó rendszerrel és két rádiótelefonnal rendelkezett. Mint az ügyészség megállapította: L. László kapitány annak ellenére megkezdte az utat, hogy a hajózási hatóság korábban plusz egy fő matróz alkalmazására kötelezte a hajót. Ugyanakkor az ügyészség leszögezte: ez a gondatlanság nem játszott szerepet a baleset kialakulásában. A Hableány hegymenetben, 7-8 kilométeres sebességgel haladva balról megelőzte a Viking Sigynt, majd a hajó jobb oldalán haladt a Margit híd felé. L. János szándéka az volt, hogy az áthaladásra engedélyezett második hídnyílásban áthajózva később a majd a pesti oldalon a Jászai térnél kössön ki. Időközben a Jurij C. is áthaladásra készült: 4,4 kilométer per órás sebességről 10-11 kilométeresre gyorsított, úgy, hogy követte a 7-8 kilométeres sebességgel haladó Hableányt. Jurij C. a második hídnyílásban való áthajózásra készült, ami ebben az esetben a sebessége mellett a Hableány megelőzését jelentette volna. Jurij C-nek azt is látnia kellett volna, ha változatlan sebességgel vezet, akkor veszélyes közelségbe kerül a Hableányhoz. A vádlott ezt azonban nem vette figyelembe. Úgy kezdett bele az előzésbe, hogy a biztonságos előzéshez szükséges, 12 méteres oldaltávolságot sem tartotta be, és annak ellenére sem csökkentette a sebességét, hogy az erős sodrásban haladó Hableány az árral szemben már nem tudott gyorsítani. Az ügyészség szerint előzés csak úgy lett volna végrehajtható, ha a Viking Sigyn lelassít 8 kilométer per órára, majd biztos távolságot megtartva, a Hableányt balról, a híd után előzi meg. Az ügyészség szerint „a vádlott legalább öt percig nem a hajóvezetésre koncentrált, ezért nem győződött meg a Hableány elsőbbségi helyzetéből fakadó pozíciójával.” Azt ugyanakkor az ügyészség nem közölte, hogy Jurij C. mit csinált ez az öt perc alatt, miért nem nézte a hajónavigációs berendezéseit, L Lászlót sem figyelmeztette az előzési szándékáról. A Viking Sigyn végül 21.05-kor a Margit híd alatt, a hajó jobb oldali részével első részével neki ütközött a Hableánynak. A Viking Sigyn egy darabig maga előtt tolta a Hableányt, majd maga alá forgatta. A Hableány 30 másodperc alatt elsüllyedt, majd a Viking a víz alatt rézsútosan süllyedt le a 9-10 méter mély mederbe. Jurij C. vészlassítást sem alkalmazott, a Vádlott csak a ütközés lökéshullámából és az utasok kiabálásából észlelte, hogy baleset történt. „Hajó, hajó megállni” kiabálták angolul a Viking Sigyn utasai. A vádlott ekkor lassított, majd a második híd nyílásban megállt, 40 másodperccel a Hableány elsüllyedése után. Bár az ilyen baleseti esetekre, a mentéshez kidolgozott protokoll volt, ám ezt Jurij C. nem alkalmazta. Így nem riadóztatta saját, nautikai személyzetet, nem indította el a vízből való mentést. A vádlott a „mayday” kifejezés használatával a vészjelzésre használatos 16-os csatornán sem kért segítséget és elmulasztott közleményt kiadni a többi hajó felé. A vádlott csak 2 perc múlva, 21.08-kor tett bejelentést a Navinfón, ám nem a kötelező német nyelven, hanem egy mondatban „három nyelven” tette meg a bejelentését. A vádlott végül csak a mögötte haladó Viking Idun kapitányát tájékoztatta megfelelően a Hableány elsüllyedése után négy perccel. A vádlott több mint 40 év tapasztalattal sem tett eleget a segítségnyújtásnak, dacára, hogy erre vonatkozó képzésre részt vett, így több mentési gyakorlatot vezetett le. A Viking Sigyn-en szolgálatot teljesítő Ferenci Sándor matróz észlelte, hogy ember van a vízben. Ő és Csizi János, a Sigyn hajógépésze kezdte meg a mentést a Viking Sigynről, végül több szerencsétlenül jártat mentettek ki. A közelben lévő hajók egymástól értesültek a balesetről és szintén megkezdték a mentést. Közülük hét túlélőt mentették ki a Dunából. Közöttük volt aki súlyos, volt aki könnyű sérülést szenvedett.

Frissítve: 2020.03.11. 11:50

Zöld ellenforradalom után zöld pólus

Publikálás dátuma
2020.03.11. 08:35

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ha a Párbeszéd három legismertebb arca – Karácsony Gergely, Szabó Tímea és Jávor Benedek – Szél Bernadett-tel együtt ül egy pódiumon, és a magyar belpolitika új zöld pólusáról beszélgetnek, abból lehet ugyan az LMP és a Párbeszéd közeledésére következtetni – ahogyan a sajtó egy része meg is tette –, de csak jelentős képzelőerővel. Karácsonyék nyolc éve távoztak az LMP-ből, de már Szél Bernadett kilépése óta is eltelt két esztendő, vagyis az egyetlen hazai párt, amely hivatalosan is tagja az európai zöld pártok szövetségének, formálisan nem volt jelen a vasárnapi összejövetelen. Amúgy viszont - igaz, a közönség soraiban - nagyon is jelen volt Kendernay János LMP-társelnök, és Ungár Péter, a párt parlamenti képviselője is. (Az összeesküvéselmélet-hívők kedvéért: az MSZP-s Tóth Bertalan mellett ültek.) Kendernay János az eseményt követő sajtónyilatkozataiban egyértelműen arra célzott, hogy nem egyszerű nézőként tartózkodott a teremben: szerinte indokolatlan a „zöld pártpolitikai tér” megosztottsága. És mondott még valamit, ami talán közel visz a fórum jelentőségének megfejtéséhez: azon dolgoznak, hogy az európai zöld hullám végre Magyarországra is megérkezzen. Tény, hogy ha az idei európai választások szolgáltak egyértelmű tanulsággal, az a zöldek megerősödése volt. Ausztriában kormányzás vár rájuk, Németországban utolérték népszerűségben a kormányzó jobboldalt, és a kontinens összes olyan zöld pártja föl tudott ülni a Kendernay által említett hullámra, amelyet a trend kedvező egészségi állapotban talált. Az is valószínűnek tűnik, hogy a magyar helyzet – az LMP-Párbeszéd szakadás, illetve az LMP húzóneveinek elvándorlása – jelentősen hátráltatja idehaza a zöld áttörést. Pedig igény minden bizonnyal lenne rá: különösen a 30-on aluli választók preferenciasorrendjében került látványosan előre a fenntarthatóság, a klímatudatosság. Szél Bernadett célzott is rá, hogy furcsa helyzet van a politikában: zöld értékrendű szavazók sokasága keresi a hiteles válaszokat, de a regnáló eliteknél hiába – azaz a kereslet nincs lefedve politikai kínálattal. Szél egyenesen Orbánék zöld ellenforradalmáról beszélt, aminek a mindenfelé sikeres európai zöldpolitika épp az ellentéte. Jávor Benedek részleteiben is kibontotta, mit jelent a zöld hullám Finnországtól Franciaországig, és amellett érvelt, hogy mostanra a zöldpolitika vált a legfontosabb igazodási ponttá a kontinensen. Szabó Tímea azt világította meg: a fenntarthatóságnak van rengeteg olyan társadalmi, gazdasági, szolidaritási aspektusa, ami egyszerűen kizárja, hogy az orbáni politika valaha is fenntartható irányba forduljon. Karácsony Gergely pedig azt fejtegette, hogy a valódi zöldüléshez nem csupán az elmúlt 10, hanem az elmúlt 30 év hibáival kell szembenézni. Minderről vasárnapi tudósításunkban röviden már beszámoltunk, arról viszont nem esett szó, mi lehet egy zöld pólus létrejöttének realitása, illetve hozadéka. A jelek szerint – ezt a fórum összes résztvevője egyértelművé tette – a magyar belpolitikában van egy pártokon átívelő zöld platform: nem az összes ellenzéki párt zöld, de vannak ellenzéki szereplők – elsősorban a Párbeszédben, az LMP-ben és a jelenlegi függetlenek között –, akik értik és beszélik a Greta Thunberg-i nyelvet, helyesen használják annak kifejezéskészletét, és nem csak a problémákat, hanem a lehetséges válaszokat tekintve is konszenzus van köztük. Ráadásul az egyetértés túlmutat a szűkebben értelmezett környezeti fenntarthatóság témakörén; kiterjed például az előválasztás szükségességére, a civil társadalom megerősítésére, a szociális biztonság építésére, illetve egy gazdasági zöldfordulat indokoltságára is. E pillanatban arra is van némi esély, hogy mindebből valamilyen, a Fidesz ellenzékébe betagozódó valós politikai alternatíva legyen. Méghozzá úgy, hogy nem a jelenlegi párttáborokat kannibalizálják. Szintén európai tanulság ugyanis, hogy azokat a választói csoportokat, amelyek az adott kínálatban korábban nem találtak maguknak pártot – a magyar választók 30-40 százalékáról van szó – igen hatékonyan tudják megszólítani azok a politikusok, akiknek a szavazók elhiszik, hogy valóban akarnak és tudnak is valamit kezdeni a környezeti és klímakrízissel.