Körkörös koronavírus-védelem, jókora résekkel a pajzson

Publikálás dátuma
2020.03.13. 06:00

Fotó: Varga György / MTI
A kamara után a sürgősségi orvosok szakmai kollégiuma is úgy tapasztalja, hogy nincs elég védőfelszerelése az egészségügy dolgozóknak – tudta meg lapunk.
Megvan az első itthoni gyógyult koronavírusos, de az első olyan beteg is, aki annak ellenére kapta el a kórt, hogy korábban nem járt kritikus területen, nem találkozott fertőzöttel – derült ki az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján. Egy iráni diák az, aki már gyógyultnak számít, miután több tesztje is negatív lett. A friss beteg egy olyan asszony, aki nem járt külföldön, nem érintkezett kockázati csoporthoz tartozó személlyel, mégis pozitív lett a koronavírus tesztje. Ő maga jelentkezett a Szent László kórházban a tünetekkel. A nőt előtte több napig kezelték a Szent János kórházban is. Az országos tisztifőorvos arra a kérdésre, hogy az őt kezelő egészségügyi személyzet tagjai viseltek-e védőruhát, megbetegedtek-e, azt mondta: ez ügyben a vizsgálat még tart, az első tesztjük negatív lett. Közben egyre hevesebb vita dúl arról, van-e elég védőfelszerelése az orvosoknak, szakdolgozóknak. Ezt állította előbb, még szerdán a Magyar Orvosi Kamara, amit a humántárca hevesen cáfolt. Egy a lapunk birtokába került dokumentum szerint csütörtökön a sürgősségi orvosok szakmai kollégiumának tagozata kérte levélben a kórházfenntartót, hogy biztosítsa a sürgősségi osztályokon dolgozók védelmét.  A sürgősségi orvosok szakmai kollégiuma saját felmérése szerint az érintett osztályokon a napi betegellátáshoz sincs elég FFP2, FFP3 maszk, valamint egyszer használatos védőruha. Mint írták, ezeken az ellátóhelyeken naponta legalább 1000 gumikesztyűre, 100 darab speciális és 100 darab műtéti maszkra, 50 zárt szemüvegre, 50 vízlepergető overálra és legalább 500 lábzsákra lenne szükségük. 
Ami az új fertőzötteket illeti: a már említett asszonyon kívül még további két koronavírusos esetre derül fény tegnap. Egy már karanténban lévő iráni diák tesztje lett pozitív, és egy olyan magyar fiatalember, aki Izraelben járt és valószínűleg ott találkozott már fertőzött személlyel. Az Izraelben járt férfi az UPC egyik munkatársa, ezt Müller Cecília országos tisztifőorvos megerősítette, és megköszönte, hogy az érintett cég gyorsan intézkedett. Az irodaházat, ahol a férfi dolgozott, csütörtökön lezárták, fertőtlenítik, valószínűleg csak a jövő héten nyitják meg újra. Az új esetekkel a betegek száma tegnap estig 16-ra nőtt Magyarországon. Tegnap estig 730 tesztek végeztek el, de Müller Cecília állította: ahogy nő az ismert esetek száma, úgy szaporodnak majd a vizsgálatok is. Ennek érdekébe már megkezdték azoknak a laboratóriumoknak az ellenőrzését, amelyeket bevonhatják a tesztelésbe bevonható. Azt vizsgálják, hogy megvannak-e mindenütt a feltételek a vizsgálatokra. Közben a korábbi terveknek megfelelően csütörtökre virradó szigorították a határellenőrzést. Ideiglenesen visszaállították például a határellenőrzést a magyar-szlovén, valamint magyar-osztrák határon. Életbe lépett az az előírás, hogy a járvány gócpontjának számító országokból nem léphetnek be a nem magyar állampolgároknak. Két román állampolgártól már meg is tagadták a belépést, mert Olaszországból érkeztek. Egy vonaton érkező dél-koreai turistát Hegyeshalomnál állítottak meg, és küldtek vissza Ausztriába. Egy olasz légitársaság gépe engedély kapott ugyan leszállásra Ferihegyen, de ezzel a járattal csak a Budapesten maradt olaszokat szállították el, a személyzet nem is hagyhatta el a repülőt. Közúti határról négy hazatérő magyart házi karanténba küldtek. Ennek kapcsán Müller Cecília elmondta: ez 14 napos otthoni elzárást jelent, amire a hatóságok kötelezik a fertőzészónából visszatérőket, ennek megtagadása pedig bűncselekmény. A karanténba küldöttek nem betegek, még csak nem is számítanak gyanús esetnek, ez óvintézkedés a megelőzést szolgálja – tette hozzá. Aki ilyen státuszba kerül, az két héten át nem hagyhatja el otthonát, az ingatlant pedig felcédulázzák a hatóságok – matrica jelzi, hogy az ott élőt tilos látogatni. A házikarantén szabályainak betartását a rendőrség ellenőrzi, de azt, hogy pontosan miként, milyen gyakorisággal, azt csak most határozzák meg. A megfigyelés alá vett emberek családtagjai otthon maradhatnak, az ő feladatuk az elzárt hozzátartozó ellátása is. A tiszti főorvos javasolja, ha van rá mód használjon külön fürdőszobát az, akit karanténba zártak. Az ő edényeit alapos mosogatás után célszerű néhány százalékos hipó oldattal is átmosni, ugyanis a vírus érzékeny a klórra. A mosogatógépet használóknak erre nincsen szükségük, mert a magas hőfokon a vírus biztosan elpusztul. A karanténban lévő háztartási szemetét dupla szemetes zsákba kell a kukába dobni.
Az operatív törzs tájékoztatóján elhangzott, hogy az egyedül élő személyekről az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk, segíteniük kell nekik a vásárlásban, gyógyszerek beszerzésében. Lapunk kérdésére, hogy a helyhatóságok kapnak-e a többletfeladathoz forrásokat, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: most az emberi életek védelme az első, minden egyéb csak ezután következik. Azt viszont közölte: a kormány az idősek védelmében kampányt indít, kisfilmekkel, plakátokkal, online médiafelületekkel tájékoztatják ezt a korosztályt arról, hogyan kerülhetik el a fertőzést. Az államtitkár arra kérte a családokat, hogy mindenki legyen aktív és lehetőleg ne engedje idős rokonát zsúfolt, zárt terekbe. A tájékoztatón több újságíró is firtatta, hogy nem volna-e mégis szükség az iskolák bezárására, hiszen a diákok hordozhatják és teríthetik családjukban a vírust, ám rendre csak az volt a válasz: az operatív törzs kockázatbecslése szerint jelenleg erre még nincs szükség.
Szerző
Témák
koronavírus
Frissítve: 2020.03.13. 06:07

Ég az arcunk: meghőmérőzték Orbán Viktort a ferihegyi reptéren

Publikálás dátuma
2020.03.12. 22:13
Orbán Viktor miniszterelnök meglepődik a reptéri hőmérőzésen
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
Mindenkivel csinálják ezt, aki repülővel jön, ez a szabály? – lepődött meg látványosan a Moldovából hazatérő miniszterelnök.
Vészhelyzet idején, feleségével repült Moldovába Orbán Viktor, hogy ott gazdasági együttműködésről tárgyaljon kollégájával, Ion Chicuval. Csütörtök este már haza is tértek, a Liszt Ferenc Nemzetközi Reptéren pedig védőmaszkos mentősök, na és egy stáb fogadta a házaspárt. A láthatóan megkomponált eseménysort érdemes jelenetről jelenetre szemlélni: egy halk szavú mentősnő arról tájékoztatja Orbánt, hogy a koronavírus-járvány miatt bizony meg kell mérni a testhőmérsékletét. „Először az asszonyt” - viccelődik a politikus, aztán karjánál húzva maga elé tereli a feszengő, de kicsit sem lázas Lévai Anikót.   Ezután Orbán Viktor kerül sorra.  
„Mindenkivel csinálják ezt, aki repülővel jön, ez a szabály?”

 - kérdezi meg nagy szemekkel a miniszterelnök, akit szintén láztalannak bizonyul. Orbán arra is rákérdez „és mekkora a forgalom, egy nap mennyien jövünk?” - majd nyugtázza, hogy visszaesett a beérkező reptéri forgalom.
Nézzük bármilyen szempontból is, a videó mindenképpen kínos: az operatív törzs ülésein résztvevő, az a járványügyi és azzal összefüggő idegenforgalmi-gazdasági adatokról rendszeresen tájékozódó
Orbán eljátssza, hogy semmit nem tud a kormánya által bevezetett biztonsági protokollról.

Azt is pontosan tudnia kell, hogy visszaesett a reptéri forgalom, de ártatatlanul rákérdez: az utca emberét játssza, vagy inkább azt, akit ő az utca emberének gondolhat – Jóskapistát, akinek minden intézkedés új, és azt sem tudja, merre hány méter – mindez azért, hogy demonstrálhassa, milyen jól működik az általa jóváhagyott szűrőrendszer.
A bemutatóban pedig jogász végzettségű, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot megalapító felesége is részt vesz – akit mint rongybabát, karon fogva húz be a kamerák és a hőmérő elé.
Szerző

Hatalmi túlsúlyon alapuló nyomás

Publikálás dátuma
2020.03.12. 21:26

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Központi Nyomozó Főügyészség a közelmúltban elutasította Horváth Aladár feljelentését, amit Orbán Viktor kormányfő ellen tett a gyöngyöspatai kártérítés ügyében. A polgárjogi politikus azonban nem hagyja annyiban: panasszal élt az elutasító határozattal szemben. Ahogyan arról beszámoltunk, a Magyarországi Roma Parlament Egyesület nevében fellépő Horváth Aladár szerint a „sértő, rágalmazó és gyűlöletre uszító” miniszterelnöki kijelentések megalapozzák a hivatali visszaélés és a becsületsértés gyanúját. A Központi Nyomozó Főügyészség nem így látta. A hivatali visszaélés bűntettén túlmenően az ügyészség – eltérve a Horváth Aladár által hivatkozott minősítéstől – a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának keretein belül bírálta el a feljelentést. Az elutasító határozat szerint a miniszterelnöki közlések „ilyen jelleggel nem bírnak, uszítónak nem minősülnek, így a közösség elleni uszítás tekintetében sem tényállásszerűek”. Horváth Aladár fenntartja korábbi álláspontját. A miniszterelnök szerinte – kormányfői-pártvezetői tisztségében – hivatali visszaélést követett el azzal, hogy a társadalmi összetartozás alaptörvényi kötelezettségét megszegve a cigány közösséget a „politikai nemzetből kizáró, az apartheid típusú szegregációt támogató, a kormány számára kedvezőtlen bírósági ítéletet felülbíráló” nyilatkozatokat tett (és tesz). A polgárjogi politikus hivatali hatalommal való visszaélésként értékeli a nagy nyilvánosság előtt gyakorolt, a hatalmi túlsúlyon alapuló nyomásgyakorlást is. Sérelmezi azt is, hogy a miniszterelnöki nyilatkozatban a gyöngyöspatai cigány gyerekek elkülönítése és alacsonyabb szintű oktatása miatt megítélt kártérítés elutasítása után Orbán Viktor közvetlenül a fogvatartottak rossz börtönviszonyai miatt kirótt kártérítések elutasítását is említette. Túl azon, hogy ez is a bíróság döntésének semmibevételét jelenti, a nyilatkozat összekapcsolta a cigányság és a bűnözés fogalmát. Az ügyészség az említett nyilatkozatokat a „jogalkalmazást érintő közéleti állásfoglalásként” minősítette. Horváth Aladár fontosnak tartotta megjegyezni, hogy szerinte viszont olyan autokrata deklarációról van szó, amely a miniszterelnököt – és általa a végrehajtó hatalmat – a jog fölé helyezi. Demokráciákban a hatalmi ágak szétválasztásából eredő alkotmányos jogelv, hogy a kormányfő elvitathatja ugyan egy bírósági ítélet jogosságát és arányosságát, azonban annak végrehajtása számára nem lehet vita kérdése.
Szerző
Témák
Gyöngyöspata