Nemcsak a viccből indult pí-nap, hanem a matematika világnapja is van

Publikálás dátuma
2020.03.14. 17:17

Fotó: Monty Rakusen/Cultura Creative / AFP
1988-ban a fizikusok piteevés közben „píztek”, így március 14-e lett a nemzetközi pí-nap, amely idén először a mateké is.
A nemzetközi pí-nap 1988-ban félig heccként indult, amikor fizikusok pitét ettek, körbe-körbe jártak és a pí (3,14) számjegyeit mondták. A Nemzetközi Matematikai Unió és az UNESCO tavalyi döntése alapján először ünneplik március 14-én a matematika világnapját is.
„A matematika a tudás és a tudomány fontos részét képezi az emberiség egész történetében. Napjainkra azonban a bonyolultság olyan fokát érte el, hogy sokan nem veszik észre, mennyire jelen van mindennapi életünkben” – mondta a világnappá nyilvánításkor Christiane Rousseau, a Montreali Egyetem professzora.
„A matematika számos területen nagyon fontos az emberiség számára, akár a járványok megelőzésében is. Az ókori babiloniak az i.e. 3. évezredben már használták a trigonometriát, agyagtáblákra olyan összefüggéseket véstek, amelyek a mai sinusnak és cosinusnak felelnek meg” – mondta Mosóczi András egyetemi matematika tanár az M1-en. Hozzátette: „a matematika egy absztrakt rendszer, általános, idealizált dolgokkal foglalkozik, csak a lényeget vizsgálja, ezáltal bizonyos kérdéseket sokkal könnyebben meg tud oldani, és ezt az élet rengeteg területén fel lehet használni a gyakorlati problémák megoldására”.
Szerző

Elhalasztották az ExoMars küldetést

Publikálás dátuma
2020.03.13. 18:00

Fotó: M.Thiebaut / ESA/AOES medialab
A koronavírus miatt kialakult európai helyzet is hátráltatja a projektet, de további tesztelésre is szükség van, így a Marson az élet nyomait kereső robot csak 2022-ben kezdheti meg a munkát.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkoszmosz közös projektje keretében megvalósuló következő missziót két évvel halasztották el, mivel a hardver és a szoftver további tesztelésére van szükség – közölte csütörtökön a két űrügynökség. Emellett a koronavírus miatt kialakult európai helyzet is hátráltatja a projektet – tették hozzá.
A kutatórobotot, amelynek feladata a Mars felszínének alapos vizsgálata lesz, már nyáron útjára indították volna, így azonban csak 2022-ben kezdheti meg a munkát. A tesztekhez több időre van szükség, mint azt eddig vélték. "Nem engedhetjük meg magunknak a legkisebb hibát sem" – mondta Jan Wörner, az ESA főigazgatója.
Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával videokonferencián egyeztek meg a döntésről. Rogozin kifejtette: nem könnyen hozták meg, de a projekt csak így lehet sikeres.
A projekt során az ESA és a Roszkoszmosz közösen kutat az élet nyomai után a vörös bolygón. 2016-ban egy rakéta fedélzetén lőttek fel egy szondát az űrbe, amely Mars körüli pályára állt.
Szerző
Témák
ExoMars

Egyes felületeken akár napokig életben marad a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.13. 16:00
Képünk illusztráció
Fotó: THOMAS SAMSON / AFP
Levegőben három, rézfelületen négy, kartonpapíron 24 óra, műanyagon és rozsdamentes acélon akár két-három nap elteltével is életképes a vírus.
Az új koronavírus levegőben néhány órán át, egyes felületeken akár két-három napig is megél – állapította meg az amerikai országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) kutatóiból és más tudósokból álló csoport. 
A kutatásban orvosi porlasztókészülékkel juttatták a vírusmintákat a levegőbe ahhoz hasonlóan, mintha egy fertőzött köhögne vagy másképp szórná a levegőbe a kórokozót. Azt állapították meg, hogy a levegőben akár három óra, rézfelületen akár négy óra, kartonpapíron 24 óra, műanyagon és rozsdamentes acélon két-három nap elteltével is kimutatható az életképes vírus – írta a medicalxpress.com portál.
Hasonló eredményeket kaptak, amikor a 2003-as SARS-járványt okozó koronavírust tesztelték, tehát a tartósságbeli eltérések nem magyarázzák, hogy a Covid-19 kórokozója miért terjed sokkal szélesebb körben – írták a kutatók.
A teszteket az amerikai Országos Egészségügyi Központ (NIH) hamiltoni laboratóriumában végezték el a NIH, a Princetoni Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem tudósai.
Az új típusú koronavírus tavaly év végén jelent meg Kínában, azóta több mint 120 ezer embert fertőzött meg a világon és több mint 4300 esetben okozott halált, ami meghaladja a 2003-as, genetikailag hasonló SARS-vírus miatti járványt. Az eredményeket a medRxiv honlapon publikálták szerdán.
Szerző