Előfizetés

Amerika mindenképpen dönt – Szinte lehetetlen megváltoztatni az elnökválasztás dátumát

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.03.15. 17:56

Fotó: JIM WATSON / AFP
Meg értelme sem lenne.
Az amerikai államok közül elsőként Louisana, majd példáját követve Georgia is bejelentette, hogy a járvány miatt későbbre halasztja az előválasztást. Ilyesmire utoljára 2001 szeptember 11-én volt példa, amikor a terrortámadás miatt New Yorkban két héttel eltolták az éppen arra a napra tervezett önkormányzati előválasztást. A Demokrata Párt szabályzata szerint az előválasztásokat június 9-ig kell megtartani és június 20-ig meg kell nevezni a július 13-16-ra ütemezett jelöltállító konvenció delegátusait. Ebből a szempontból problémás, hogy Louisiana június 20-ra halasztotta az előválasztást, amiért büntetésül akár csökkenthetik is az ott jelölhető delegátusok számát. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a járvány miatt el lehet-e halasztani magát az elnökválasztást. A New York Times által megszólaltatott alkotmányjogászok szerint nem, vagy csak nagyon nehezen, és akkor sem lenne különösebb értelme. Az előválasztásokról államonként döntenek, ezért is olyan változatos a módszer, az időpont és a részvételre jogosultak köre. Az 1845 óta változatlan elnökválasztási menetrendet azonban szövetségi törvény írja elő. Ezt az elnök nem írhatja felül rendelettel, hanem a kongresszus két házának kellene róla törvényt alkotnia, amelyet az államfőnek is ellen kell jegyeznie. A várható jogi kifogások miatt még ebben az esetben is valószínűleg a legfelső bíróságra maradna a döntés. Bonyolítja – vagy éppen leegyszerűsíti – a helyzetet, hogy az új összetételű kongresszus és a megválasztott elnök hivatalba lépésének napját az alkotmány rögzíti. A megválasztott képviselőknek és az új szenátoroknak eszerint január 3-án, az elnöknek pedig január 20-án kell esküt tenni. Az alkotmány megváltoztatása bonyolult és hosszú folyamat, arra még akkor se lenne elég idő, ha a pártok egyetértenének a halasztásban. Vagyis bármi is történjen, az amerikai választást legfeljebb négy-hat héttel lehetne későbbre tolni, aminek nem sem politikai, sem járványügyi szempontból nem lenne sok értelme. A képviselőház ellenzéki többsége miatt pedig az egész csak elvi lehetőség. Ohióban, Floridában, Arizonában és Illinois-ban kedden az egészségügyi óvintézkedésekre ügyelve, de megtartják az előválasztást. Joe Biden mind a négy államban vezet, az utolsó felmérések a 219 delegátust adó Floridában 38-41, a 155 küldöttről döntő Illinois-ban 24-38 százalékos előnyét mutatták. Bernie Sanders korábban azt mondta, hogy ő nem mazochista, nem marad olyan versenyben, ahol nem győzhet, és akárcsak az ellenkező esetben Biden is tenné, mindenben támogatni fogja a Demokrata Párt jelöltjét. A YouGov közvéleménykutató által az Economist számára készített múlt heti felmérésben Biden és Sanders is 4-4 százalékponttal verné Trumpot, ami feltehetően elég lenne ahhoz, hogy kiegyensúlyozzák a választási rendszerbe a kisebb államok kedvéért beépített, az elmúlt évtizedekben rendre a republikánusoknak kedvező előnyt. Hillary Clinton például 2016-ban a leadott szavazatok 48.2 százalékát kapta, az elnökválasztó testületben mégis a 46.1 százalékot elért Donald Trump szerzett többséget.      

Trump támadja a FED elnökét

Az elnöknek megvan a jogköre, hogy leváltsa vagy lefokozza a Federal Reserve elnökét – jelentette ki szombaton Donald Trump. Az elnök régóta bírálja a 2017-ben általa jelölt és a kongresszus által kinevezett Jerome Powellt, amiért a jegybank szerepét betöltő FED szerinte nem élénkíti eléggé a gazdaságot. Az újraválasztásáért aggódó Trump kijelentése fokozta az aggodalmat, hogy leállhat vagy akár visszaesésbe fordulhat az amerikai gazdaság. Az elnöknek jogászok szerint nincs joga Powell menesztésére. Megpróbálhatja elnökből kormányzótanácsi taggá lefokozni – ám a kamatpolitikai döntéseket hozó Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság ekkor is megválaszthatja elnökének. A várakozás szerint a FED még hétfőn a nulla közelébe csökkenti az amerikai alapkamatot.

Koronavírus – Drámai intézkedések Európa-szerte

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.03.15. 17:28

Fotó: Albert Bonsfills Morell / AFP / Anadolu Agency
Olaszországban eddig összesen 17800-an betegedtek meg, Spanyolországban egy nap alatt 2000 új fertőzést regisztráltak, a halottak száma pedig százzal emelkedett. Pedro Sánchez kijárási tilalmat rendelt el.
Olaszországban továbbra is drámai a helyzet: eddig összesen 17800-an betegedtek meg, ami – a legutoljára kiadott, szombat esti adatok szerint – 2800-as emelkedést és 1441 áldozatot jelent. Tendenciát aligha lehet levonni belőle, de tény: péntek estétől szombat estig 175-tel emelkedett a halálos áldozatok száma, míg az azt megelőző 24 órában 250-en vesztették életüket a kór miatt. Riasztó adat, hogy csak Bergamóban félszáz kórházi dolgozó kapta el a vírust. Ezzel együtt az olaszok összefognak a bajban: videók sokaságán lehetett látni, hogy szombat délben, aki csak tudott kiállt lakásának erkélyére és tapsolni kezdett, majd elénekelte a himnuszt, így honorálták az orvosok emberfeletti küzdelmét. Közben a Vatikán bejelentette, megtartják a húsvéti szentmiséket, ám a hívők kizárásával. Spanyolországban is súlyos a helyzet. Egy nap alatt 2000 új megbetegedést regisztráltak, a halottak száma pedig százzal, 288-ra emelkedett. Összesen 7750-en fertőződtek meg a vírussal. Pedro Sánchez miniszterelnök kijárási tilalmat rendelt el, amely legalább két hétig, de valószínűleg ennél is tovább tart majd. Az intézkedés értelmében az emberek csak akkor hagyhatják el házukat, ha gyermekeikről, idősebb rokonaikról vagy a segítségre szorulókról kívánnak gondoskodni. A rendelkezés betartását a belbiztonsági erők felügyelik. Vasárnapi közlések szerint a vírusban a miniszterelnök felesége is megbetegedett. Franciaországban bezárt a legtöbb üzlet, továbbá a bárok, kávéházak, szórakozóhelyek, éttermek és mozik. Kivételt képeznek az élelmiszerüzletek, a gyógyszertárak, bankok, benzinkutak, trafikok. A vasárnapi önkormányzati választás első fordulóját megtartották, de kevesen járultak az urnákhoz.
Norvégiában hétfőtől lezárták az összes repülőteret, Svédország pedig azzal hívta fel magára a figyelmet: lapértesülések szerint már csak azokat tesztelik, akik kórházba kerültek, a hatóságok pedig felhagynak a a napi fertőzöttségi adatok közlésével.  Csehországban a kormányzat azt fontolgatta, hogy az egész országot karantén alá helyezik, miután vasárnap délelőtt már 231-re nőtt a megbetegedettek száma. Andrej Babis kormányfő közölte, az ország vesztegzár alá helyezése a mozgás korlátozását jelenti. Aki megszegi az előírásokat, azt 3 millió koronás büntetéssel sújthatják. Szlovákiában 54-re emelkedett a fertőzöttek száma. Ausztriában a kormány jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát. Sebastian Kurz kancellár közölte, a belbiztonsági erők ellenőrzik, hogy a polgárok tartják-e magukat az előírásokhoz. A rendelkezést megsértőkre akár 3600 eurós büntetést is kiróhatnak. Az országban eddig mintegy 800-an betegedtek meg koronavírusban, két ember meghalt. Németországban – ahol 4500 megbetegedést jeleztek és kilencen vesztették életüket – hétfőn zárják le a határokat.

Szükségállapottal kezd a második Orban-kormány

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.03.15. 16:54

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A február elején, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kisebbségi kabinet eddig ügyvivőként dolgozott.
Szükségállapotot hirdetett Klaus Johannis államfő szombaton késő este, a rendelkezés hétfőtől lép életbe. A rendkívüli intézkedésekkel immár a szombaton, ugyancsak rendkívüli körülmények között megszavazott és beiktatott második Orban-kormánynak kell megbirkóznia. A február elején, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kisebbségi kabinet eddig ügyvivőként dolgozott, igaz, hosszú ideig leginkább csak azon, hogy a november végi parlamenti választást előbb, a júniusi helyhatóságiakkal együtt rendezzék meg. A kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely az ország elnökét, Klaus Johannist is adja, azért törekedett minden áron a voksolás előre hozására, mert a közvélemény-kutatások nagy fölényüket jelezte, amely viszont elpárologhat az elkerülhetetlen őszi gazdasági szigorításokkal. A román parlamentben egyelőre szociáldemokrata, baloldali többség van, Ludovic Orban és a PNL bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) kormányát. Ám miután  a választási törvény módosítása miatt Orban is bukott (egy évvel a választások előtt jogállamban nem szokás változtatni a hatályos szabályozáson), Johannis államfő csakazértis újra őt kérte fel kormányalakításra. Az alkotmánybíróság azonban ezt alkotmányellenesnek ítélte, mire Johannis  újabb „csakazértissel” a bukott kormány leginkább bírált miniszterét, Florin Citut bízta meg, aki viszont múlt csütörtökön lépett vissza. Egyetlen párt sem tülekedett megragadni a lehetőséget, Johannis pedig pénteken este harmadszor is felkérte Orbant. A parlament szombaton rendkívüli óvintézkedések közepette változatlan összetételben meg is szavazta a korábban megbuktatott kabinetet. A miniszterjelölteket videokonferencia formájában hallgatta meg a parlament, mivel az egész ügyvivő Orban-kormány péntektől házi karantéban volt, mert előzőleg a liberális párt egyik ülésén mindnyájan találkoztak egy utólag bizonyítottan koronavírussal fertőzött PNL-szenátorral. A parlamenti szakbizottság összeült ugyan a meghallgatásra, de tagjai szájmaszkkal, fertőtlenített útvonalon, egyesével járultak a parlamentben kijelölt szavazóterembe, ahol fertőtlenített „szavazógolyókkal” voksoltak. A megbuktatott, majd elutasított Orban-kormány ezúttal a minimálisan szükséges 233 helyett 286 képviselő és szenátor bizalmát kapta meg, csupán 23-an voksoltak ellene. A kormányt a pillanatnyilag még parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokraták is megszavazták. A PSD-s házelnök azzal indokolta igenlő voksaikat, hogy bár sem Klaus Johannis államfő, sem a PNL és Orban nem érdemlik meg a bizalmat, az ország és lakossága viszont megérdemel egy  funkcionális államot, amely gyorsan reagálhat a járványra.  A plenáris vita elmaradt, Orban írásban küldte el programbeszédét, amely elsősorban a koronavírus járvány leküzdéséhez szükséges, illetve annak hatásait enyhítő intézkedésekre összpontosított. Vasárnapra szabadult a házi karanténból a kabinet, miután minden miniszternek negatív lett a koronavírus tesztje. Románia annak ellenére vezet be szükségállapotot, hogy az országban egyelőre nem kiugróan magas a fertőzöttek száma és már múlt héttől rendkívüli intézkedések vannak hatályban. Vasárnap délben 123 igazoltan fertőzött személyt tartottak nyilván, halálesetet még nem jelentett Románia. Ennek ellenére fennáll a veszély, hiszen az olaszországi helyzet romlása nyomán tömegesen érkeztek haza az ott élő és dolgozó román állampolgárok. A szigorítások bevezetése után sokan megpróbálták kijátszani a hatóságokat a karantén elkerülése végett, de az utóbbi héten már nem igazán volt erre lehetőség miután a rendőrség, hadsereg és közegészségügyi hatóságok is segítik a határőröket. Azok azonban, akiknek sikerült a drasztikus intézkedések előtt belógniuk az országba, még mindig komoly potenciális veszélyt jelentenek.