Miért is ne? Putyin harmadszorra lehet Oroszország elnöke

Publikálás dátuma
2020.03.16. 19:31
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács Kremlben tartott ülésén, 2020.03.13-án
Fotó: Alekszej Nikolszkij / AFP /Sputnik
Az orosz alkotmány korábban tiltotta, hogy valakit harmadjára is megválaszthassanak, de Vlagyimir Putyin szerint az ilyen korlátozások „alkalomadtán feleslegesek”.
Jogszerűnek ismerte el az orosz alkotmánybíróság hétfőn az ország alaptörvényének módosításáról rendelkező jogszabályt, amely egyebek között lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin újból elindulhasson az elnökválasztáson -írja az MTI.  Putyin a jelenleg érvényes alkotmány korlátozó rendelkezése értelmében nem jelöltethetné magát a 2024-ben esedékes elnökválasztáson.
Az eddigi periódusokat lenullázó új szabályozás értelmében a hivatalban lévő államfő még két, egyenként hatéves ciklus erejéig lehet Oroszország elnöke.

 Vlagyimir Putyin immár 20 éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben - akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott -, majd 2012-ben miniszterelnökként, mert az orosz alkotmány megtiltotta, hogy valaki két egymást követő ciklus után egy harmadikra is megválasztható legyen. 2008 és 2012 között Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ben megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben. Valentyina Tyereskova kormánypárti képviselő, a világ első női űrhajósa javasolta kedden a parlamentben az 1993-ban elfogadott alaptörvény olyan értelmű újabb módosítását, hogy Putyin elnökségeinek számát ismét "nulláról" lehetne indítani. Az Egységes Oroszország párt frakciójának vezetői még aznap támogatásukról biztosították Tyereskova javaslatát.  Ugyancsak aznap Putyin a parlament alsóházában elhangzott beszédében azt mondta, lehetségesnek tart egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné számára, hogy újraindulhasson az államfői tisztségért, ha ez ellen nem lenne ellenvetése az alkotmánybíróságnak. 
Felidézte Franklin D. Roosevelt esetét, aki négyszer töltötte be az amerikai elnök tisztségét az országa számára nehéz időkben, s úgy fogalmazott, ez mutatja, hogy alkalomadtán az ilyen korlátozások feleslegesek.

Miután a szövetségi törvényhozás mindkét háza és a regionális parlamentek is megerősítették, Putyin szombaton aláírta az alkotmánymódosításról rendelkező törvényt, és azt normakontrollra továbbküldte az alkotmánybíróságnak. A változtatások ügyében április 22-én országos szavazást fognak tartani. A Kreml közölte, hogy a dátumon egyelőre a koronavírus terjedése ellenére sem fognak változtatni. Az orosz alkotmánybíróság hétfőn jogszerűnek ítélte az alaptörvény által egyébként nem előírt összoroszországi szavazást, és úgy foglalt állást, hogy az istenhitre való hivatkozás nem jelent egyet az állam világi jellegéről való lemondással.
Szerző

Spanyolország lezárja szárazföldi határait

Publikálás dátuma
2020.03.16. 18:46

Fotó: IROZ GAIZKA / AFP
Spanyolország keddtől lezárja szárazföldi határait a koronavírus-fertőzés terjedésének csökkentése érdekében - jelentette be a spanyol belügyminiszter hétfőn.
Az intézkedés azt jelenti, hogy a schengeni övezeten belül visszaállítják a határellenőrzést, és csak a spanyol állampolgárok, továbbá az itt élő, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek léphetnek be, valamint azok, akik a szomszédos országokból naponta átjárnak dolgozni, vagy bizonyítani tudják a határátlépés rendkívüli okait - részletezte Fernando Grande-Marlaska. Hangsúlyozta: a határzár nem érinti az árufuvarozást, sem a diplomácia testületek tagjait, illetve a spanyolországi székhellyel rendelkező nemzetközi intézmények, szervezetek dolgozóit. A tárcavezető egy délelőtti rádióinterjúban már beszélt arról, hogy fennáll a határok lezárásának lehetősége, és a kérdés napirendre kerül az uniós országok belügyminisztereinek hétfői videokonferenciáján. A tanácskozás befejezését követő sajtótájékoztatóján a belügyminiszter kitért arra, hogy a határzárról szóló döntését a spanyol kormány az uniós partnerekkel egyeztetve hozta meg.
Szerző

Vége a ,,dobd el kultúrának"

Publikálás dátuma
2020.03.16. 17:55
Louis Rossmann, aki nekiment az Apple-nek
Fotó: Youtube
Búcsút inthetünk a javíthatatlan mobiltelefonok és más hétköznapi elektromos eszközök korszakának, az EU új törvényeket készül hozni, amelyek meghosszabbítják ezek életét.
Sokan találkoztunk azzal a problémával, hogy elromlott szerkentyűnk, olcsó vagy akár nagyon drága elektronikus vagy mechanikus eszközünk javíthatatlannak bizonyult. Lehetett ez azért, mert egy filléres alkatrész nem volt hozzáférhető, vagy egyáltalán nem is létezett, de még inkább azért, mert az egész szerkezet úgy volt megépítve, hogy javíthatatlan legyen, a szétszerelése lehetetlen volt, illetve olyan nagy, megbonthatatlan egységet kellett volna cserélni egy kis alkatrész hibája miatt, ami már nem érte volna meg. Ezt nevezik „dobd el kultúrának”: vegyél inkább újat, mint azzal töltsd az időd, hogy a régi, amúgy is elavult, egy–kétéves készüléked javíttatásával foglalkozz. Ez ellen, a gyártók által nagyon is tudatosan művelt gyakorlat ellen az Egyesült Királyságban Jog a javításhoz néven mozgalom indult. Manchesteri Deklarációjukban, amelyet a politikusoknak, a gyártóknak és a tervezőknek címeztek, azt írják: „Az emberekre és a bolygónkra figyelve olyan jövőt célzunk meg, amilyet szeretnénk: amikor a javítás prosperáló szektora lesz gazdaságunknak, amikor a szerelés könnyű lesz, és a gyártók biztosítják az alkatrészeket, ameddig csak szükséges”. Tervezetük az Európai Bizottsághoz is eljutott. A egyik zöld csoport a legambiciózusabb, legátfogóbb javaslatnak nevezte, ami környezetünk és klímánk megóvása érdekében eddig történt. Az alkalmazható megoldások pedig triviálisak: például legyenek csavarok ott, ahol ragasztás van, adjanak a gyártmányokhoz a cégek javítási útmutatót. Ehhez kapcsolódik a „tervezett elavulás” elleni harc is, ezzel a kérdéssel – a hamar kiégő villanykörtékkel, a gyorsan lemerülő akkumulátorokkal - az EU már 2013-ban elkezdett foglalkozni. Az EESC, a Szociális és Gazdasági Bizottság kezdeményezte az olyan termékek betiltását, amelyekben beépített hibalehetőségek vannak. 2017-ben az Európai Parlament szavazott és döntést fogadott el a hosszabb élettartamú eszközök gyártása érdekében. Az USA-ban pedig már húsz államban fogadtak el Jog a javításhoz törvényjavaslatokat. A nagy technológiai cégek, mint a Microsoft vagy az Apple azt állítják, azért nem lenne jó, ha készülékeiket bárki javíthatná, mert azok akkor nem lennének biztonságosak. Ez pedig azt jelenti, a törvények meghozására készülőknek szembe kell majd nézniük ezen óriások teljes pénzügyi és lobbista erejével. Amerikában a mozgalomnak már „arca” is van Louis Rossmann személyében, aki megfizethető áron vállalja, hogy megjavítja a törött, tönkrement, vagy máshol tönkretett MacBookokat akár tizedannyiért, mint amennyiért az Apple hivatalos szervizeiben vállalnák őket. Sokan úgy vélik, a magas árak azért vannak, hogy minél többen gondolják úgy, megéri inkább új számítógépet venni. Az Apple szerint azonban Rossmann jogosulatlanul használja a kapcsolási rajzokat, nincs felhatalmazása arra, hogy javításokat végezzen, az pótalkatrészeket pedig nem hivatalos forrásból szerezi be, igaz, ezt nem is tehetné másként, mert a cég még a legapróbb csavart sem biztosítja az engedélye nélkül működő szervizeknek.  

iPhone-lassítási botrány

A legutóbbi nagy, tervezett elavulási botrány is az Apple-hoz kapcsolódik. Sokan vádolták meg azzal a céget, hogy amikor új típusokat dobott a piacra, jellemzően a 6-osoktól kezdve, a tulajdonosok értesítése nélkül lelassította az iPhone-ok működését, hogy ezzel ösztönözze jobb – és persze drágább - készülékek vásárlására őket. Az Apple viszont azt a magyarázatot adta, hogy a lassítás azért történt, mert az öregedő lítium-ion akkumulátorok nem bírják a csúcsterheléseket, azzal védik a készülékeket, hogy ilyenkor akár le is kapcsolnak: a telefonokra küldött frissítések viszont kiegyenlítik a terhelést. A céget a francia versenyhivatal 27 millió dollárra büntette, az USA-ban 500 milliót kellett fizetnie, és a tulajdonosok akkumulátorcseréjéhez is hozzá kellett járulniuk 29 dollár erejéig.   

Szerző