Jogszerűnek ismerte el az orosz alkotmánybíróság hétfőn az ország alaptörvényének módosításáról rendelkező jogszabályt, amely egyebek között lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin újból elindulhasson az elnökválasztáson -írja az MTI. Putyin a jelenleg érvényes alkotmány korlátozó rendelkezése értelmében nem jelöltethetné magát a 2024-ben esedékes elnökválasztáson.
Vlagyimir Putyin immár 20 éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben - akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott -, majd 2012-ben miniszterelnökként, mert az orosz alkotmány megtiltotta, hogy valaki két egymást követő ciklus után egy harmadikra is megválasztható legyen. 2008 és 2012 között Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ben megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben.
Valentyina Tyereskova kormánypárti képviselő, a világ első női űrhajósa javasolta kedden a parlamentben az 1993-ban elfogadott alaptörvény olyan értelmű újabb módosítását, hogy Putyin elnökségeinek számát ismét "nulláról" lehetne indítani. Az Egységes Oroszország párt frakciójának vezetői még aznap támogatásukról biztosították Tyereskova javaslatát.
Ugyancsak aznap Putyin a parlament alsóházában elhangzott beszédében azt mondta, lehetségesnek tart egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné számára, hogy újraindulhasson az államfői tisztségért, ha ez ellen nem lenne ellenvetése az alkotmánybíróságnak.
Miután a szövetségi törvényhozás mindkét háza és a regionális parlamentek is megerősítették, Putyin szombaton aláírta az alkotmánymódosításról rendelkező törvényt, és azt normakontrollra továbbküldte az alkotmánybíróságnak. A változtatások ügyében április 22-én országos szavazást fognak tartani. A Kreml közölte, hogy a dátumon egyelőre a koronavírus terjedése ellenére sem fognak változtatni.
Az orosz alkotmánybíróság hétfőn jogszerűnek ítélte az alaptörvény által egyébként nem előírt összoroszországi szavazást, és úgy foglalt állást, hogy az istenhitre való hivatkozás nem jelent egyet az állam világi jellegéről való lemondással.
