Már 50 fertőzöttet diagnosztizáltak Magyarországon, egy nap alatt 11-gyel nőtt a számuk

Publikálás dátuma
2020.03.17. 08:10

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Második szakaszába lépett a járvány, jön a közösségi terjedés.
A hétfő reggel közöltekhez képest 11-gyel nőtt a ma reggelre a fertőzöttek száma, így a pillanatnyi helyzet szerint 50 fertőzöttet diagnosztizáltak Magyarországon - közli a kormányzati tájékoztató oldal. Az adat alátámasztja dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfői bejelentését, miszerint a járvány második szakaszához érkeztünk, amikor az egyedi fertőzések után már megkezdődött a vírus közösségi terjedése, amely azt jelenti, hogy már nem lehet minden fertőzöttről pontosan megmondani, hogy kitől kapta a fertőzést. A járvány terjedésének gyorsulását mutatják a megbetegedések számai is: az első fertőzött diagnosztizálása után napokig egy-két esettel nőtt naponta a fertőzöttek száma, vasárnap héttel, tegnap pedig 11-gyel lettek többen. Az új fertőzöttek száma a legszigorúbb óvintézkedések mellett is várhatóan egyre nagyobb mértékben növekszik majd.    Az 50 magyarországi fertőzött közül 9 iráni, 1 brit, 1 kazah és 39 magyar állampolgár. Hétfőn már a második iráni diák is gyógyultan távozott a kórházból, és mivel egy idős férfi meghalt a járványban, jelenleg 47 beteget tartanak nyilván nálunk. Kórházi karanténban 137 ember van megfigyelésen.   
Szerző
Témák
koronavírus
Frissítve: 2020.03.17. 08:12

Meggyógyult a második koronavírusos beteg Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.03.17. 07:43
Illusztráció
Fotó: Népszava
A második, aki hivatalosan is elkapta a betegséget, majd felépült belőle, egy iráni diák.
Meggyógyult a második olyan magyarországi beteg, akit az új koronavírus okozta fertőzés miatt ápoltak - közölték a koronavirus.gov.hu hétfőn késő este. Azt írták, hogy egy iráni állampolgár hagyhatta el a kórházat.
Az első magyarországi gyógyult koronavírus-fertőzöttet múlt csütörtökön jelentették be, ő is iráni volt.
Jelenleg a hivatalos adatok szerint Magyarországon 39 az igazoltan az új koronavírussal fertőzöttek száma; 2-en már meggyógyultak; 1 ember elhunyt. Karanténban 137-en vannak, míg az akkreditált laboratóriumban vizsgált minták száma 1470.
Témák
koronavírus

Átrendeződik az ellenzéki térfél a választás után - Interjú Szabó Tímeával, a Párbeszéd társelnökével

Publikálás dátuma
2020.03.17. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az ellenzéki pártok úgy számolnak, hogy hatvan körzetben nyerhetnek majd a 2022-es országgyűlési választáson, ez a teljesítmény pedig elég lehet a kormányváltáshoz – mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke.
Ön szerint megfelelően kezeli a kormány a koronavírus-járványt?
Egyetértek a veszélyhelyzet bevezetésével, valamint a többi intézkedés meghozatalával. Örülünk, hogy elrendelték az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárását. Viszont a teszt még mindig kevés, ahogy az információ is. Szerintem a közérteken, gyógyszertárakon és a benzinkutakon kívül mindent be kellene zárni. A Párbeszéd szorosabb együttműködésről tárgyal az LMP-vel, miközben az MSZP-vel frakciószövetséget kötöttek. Ez hogyan egyeztethető össze?
Van egy fontos közös cél: 2022-ben le kell váltani Orbán Viktor kormányát. A Párbeszéd célja ebben kettős, egyrészt létre kell hozni azt az együttműködést, amelyben ez megvalósul, másrészt szeretnénk ha ebben az összefogásban minél hangsúlyosabb szerepet kapnának a zöld-baloldali értékek. Az egész közös víziót is erre alapozzuk. Egyesülhet az LMP és a Párbeszéd? 2022-ig nem várható nagy ellenzéki átrendeződés. A választók nem új pártokat akarnak látni, hanem azt várják tőlünk, hogy minél szorosabbra fűzzük az együttműködést. Ellenzéki átrendeződés csak a következő országgyűlési választás után indulhat el, és akkor meg is történik majd.  A pártok vagy találnak egy konszenzusos ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, és akkor nem kell előválasztás… Ebben én nem hiszek. … vagy akár mindenkinek lehet saját jelöltje. A Párbeszédnek lesz? Nyilván törekedni fogunk rá. De ha azt látjuk, hogy a már meglévő palettán van egy olyan jelölt, aki a zöld-baloldali értékek képviseletét zászlajára tűzte, akkor őt fogjuk támogatni. Csak azért, hogy nekünk is legyen egy saját indulónk, nem feltétlenül kell előállni valakivel. Október 13-án Karácsony Gergely azért nyert a szavazatok több mint felével, mert egy nagyon erős kiválasztási folyamat előzte meg a jelölését és ez sokszorosára emelte a legitimitását. Ugyanez a cél a miniszterelnök-jelölt állításnál is.

Az nem gátolja az együttműködést, hogyha az egyik párt megpróbál a saját szövetségesei kárára is növekedni? Nyilván a Demokratikus Koalícióra gondol, és el se hiszem, hogy ez egy olyan interjú, ahol még nem hangzott el Gyurcsány Ferenc neve. Tény, hogy nincs szükség ellenzéki kannibalizmusra, a közös szavazóbázist kell növelni. Nem az a lényeg, Gyurcsány Ferenc mit főz otthon, hanem, hogy az ellenzéki pártok együtt milyen menüt tudnak kínálni. A választók már nem arra kíváncsiak, hogy egy-egy párt mit akar, azt akarják látni, közösen mire jutnánk. Már azt is egyre kevésbé értik, miért vagyunk még külön pártban. Nem tartják kockázatosnak, hogy egy zsugorodó párttal kötöttek frakciószövetséget? Az utolsó két mérés szerint az MSZP, a Jobbik és a Momentum támogatottsága hibahatáron belül mozog. Ne azon versenyezzünk, hogy melyikünk a legnagyobb kicsi, mert ez nevetségessé teszi a kormányváltásért tett erőfeszítéseket. Most mindenkire szüksége van, pláne egy olyan pártra, amelynek országosan 46 polgármestere és 300 önkormányzati képviselője van. Mikor kell előválasztást tartani és hány körzetben?
Mind a 106 egyéni körzetben egy ellenzéki jelöltnek kell majd állnia a kormánypárti indulóval szemben. Ha hatvan körzetben nyerünk – márpedig mi azzal számolunk, hogy ennyiben győzhet az ellenzék – akkor kormányváltás lesz. Ezekben különösen fontos, hogy ki lesz a jelölt: vannak olyan körzetek, ahol lesznek jó konszenzusos indulók, vannak olyanok, ahol van már megválasztott és népszerű ellenzéki képviselő – ezeken a helyeken nem biztos, hogy szükséges az előválasztás. Már csak azért sem, mert ez egy nagyon erőforrás-igényes folyamat lesz. De azokban a körzetekben, ahol több alkalmas és népszerű jelölt közül lehet majd választani, mindenképpen megtartjuk az előválasztást. Egy lista lesz? Igen, egy lista kell. Azzal a kommunikációs csapdahelyzettel mit tud kezdeni az ellenzék, hogy a kormány a társadalomban - így az ellenzéki szavazók körében is - élő cigányellenes előítéletekre épít kampányt, önöket pedig egy olyan helyzetbe próbálják belekényszeríteni (a romák mellett határozott kiállásba), amellyel nem lehet új szavazókat megnyerni? 
A befogadás, egymás elfogadása és a szolidaritás markánsan az ellenzék víziójának része kell, hogy legyen. Nincs olyan, hogy az országban bárkiből ellenséget csinálunk. Senkit nem lehet akár bőrszíne, akár származása, akár szociális helyzete miatt (a gyöngyöspatai romák esetében ráadásul a legaljasabb módon gyerekeket) kipécézni. A legnagyobb hiba, amit egy ellenzéki párt elkövethet, ha elhiszi, hogy a kormány gyűlöletkampánya mindenkit elér, és azt gondolja, hogy a saját választói is hasonló módon gondolkodnak. A propagandával szemben el kell mondanunk a valóságot, és igenis - jó értelemben - tanítanunk kell a saját választóinkat. A szavazók hallgatnak a vezetőikre, ha nem hiszünk ebben, akkor ne is vezessünk pártot. Léteznek olyan kutatások, amelyek azt mutatják, hogy egy ellenzéki zöld pólussal meg lehetne szólítani a bizonytalan szavazók egy részét? Az látszik a mérésekből, hogy a bizonytalanok közül is sokak számára a klíma és a fenntarthatóság a legfontosabb politikai ügy, és hogy ezen a téren az ellenzéket sokkal hitelesebbnek látják a kormánypártoknál. A Fidesznek az elmúlt tíz év teljesítménye alapján nem hiszik el, hogy hirtelen kizöldült, miközben láthatóan várják, hogy valaki ezzel a témával megszólítsa őket. Attól nem kell tartani, hogy a zöld szempontok – például a gazdaság- vagy a támogatáspolitikában - törésponttá válnak az ellenzéken belül?
Nem tartani kell tőle, hanem készülni kell rá. A klímaválság van olyan erős kényszer, hogy a liberálisabb gazdaságpolitikát követő pártok agendáját is átírja. És nekik is vannak fiatal szavazóik: előbb-utóbb választaniuk kell a nagyvállalati érdekek és a nagyon világos választói preferenciák között.