Kaotikus állapotokat eredményeztek a gyárakban a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések, számos cég ugyanis vis maior helyzetre hivatkozva nem szándékozik az állásidőre bért fizetni a dolgozóknak, akiket tömegesen küldenek haza, miközben az üzemekben most csak 70-80 százalékon, vagy még alacsonyabb fordulatszámon folyik a termelés – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. Mint mondta, ennek több oka is van.
Egyrészt számos kisgyerekes dolgozó nem tudja megoldani a gyermekfelügyeletet a rendkívüli iskolaszünetben, márpedig a termelésben nincs home office, így ők nem tudnak bemenni dolgozni. Ezen munkavállalókat ugyanakkor nem írják ki táppénzre (jog szerint ez nem is járna, hiszen az iskolabezárások miatt a szülő nem számít keresőképtelennek), így most kénytelenek fizetett szabadságra menni (bár ez sem jogszerű, mert azt 15 nappal előbb kellett volna bejelenteni). Ez átmenetileg eltakarja ugyan a problémákat, de tartósan a szabadságokra nem lehet építeni, hiszen a dolgozói szabadnapok száma véges - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.
A másik problémát az alapanyag-hiány jelenti. Egy konzerveket gyártó üzem termékeire például hiába lenne most nagy kereslet, az Olaszországból érkező alapanyagot nem tudják behozni, ezért alig tudnak termelni. Ez inkább az ország belső területein jelent problémát, ott emiatt küldik haza a dolgozókat. Az északi részeken viszont a határzár miatt nem tudnak munkába állni a gyakran Szlovákiából átjáró dolgozók. Sokan vannak ugyanis, akik Magyarországon dolgoznak, magyar állampolgárok is, de vegyes házasságban Szlovákiában élnek. Nekik most, ha belépnének Magyarországra, 14 napra karanténba kellene vonulniuk, de nincs is hova, és így dolgozni sem tudnának – sorolja a problémákat a szakszervezeti vezető. Aki pedig nem magyar állampolgárként jár át Szlovákiából Magyarországra, az most be sem tud jönni – tette hozzá.
Miután a vállalatok nem akarnak állásidőt fizetni a kieső időszakra a dolgozóknak, félő, hogy számos munkavállaló jövedelem nélkül marad. Ezek azonnali intézkedéseket igényelnének, nem lehet heteket, de napokat sem várni – hangsúlyozta László Zoltán. A Vasas Szakszervezet ezért azt szeretné, ha a lakosság számára is hiteltörlesztési moratóriumot hirdetnének, emellett pedig azt várják, hogy a kormány hozzon létre egy olyan alapot, amelyből kompenzálni lehet az érintett dolgozók kieső bérét.
A győri Audinál és a szentgotthárdi Opelnél eközben bejelentették, jövő hétfőtől várhatóan leáll a termelés. Az Audi gyár a Volkswagen-csoporthoz tartozik, amely két-három hétre felfüggeszti a termelést a legtöbb európai üzemében. Az intézkedések érintik az Audi ingolstadti, neckarsulmi, brüsszeli, mexikói, és győri telephelyeit is. Az Audi lapunknak küldött tájékoztatása szerint a koronavírus terjedése miatti "jelenleg egyértelműen rosszabb értékesítési helyzet és az alkatrészellátásban mutatkozó bizonytalanság" miatt került sor az intézkedésre. Azt ígérték: a gyártási programról és a munkavállalókat érintő következményekről hamarosan további tájékoztatást adnak.
A Peugeot, Opel és Vauxhall márkákat gyártó franca PSA még hétfőn adott ki közleményt, hogy – egyelőre március 27-ig – a teljes európai autógyártását felfüggeszti, kedden pedig kiderült: a szentgotthárdi üzem sem gyárt motorokat. A leállás a fizikai és a szellemi dolgozókat egyaránt érinti, a cég a Világgazdasággal azt közölte: a leállás alatti juttatások kidolgozása zajlik, de nem fogják fizetés nélkül hagyni a dolgozóikat.
A Daimler, amely a Mercedes anyacége is egyben, kedden szintén bejelentette: két hétre felfüggeszti a termelését a legtöbb európai gyárában annak érdekében, hogy megfékezzék az egyre gyorsuló ütemben terjedő koronavírust - írta a Portfolio a Reutersre hivatkozva. A döntés a Daimler személyautó-, kisteherautó- és haszongépjármű-gyártó üzemeit egyaránt érinti. Azt is közölték: a járvány terjedése kedvezőtlen hatással van a beszállító láncokra is, azokat nem lehet teljes mértékben fenntartani a kialakult helyzetben. Hozzátették, a koronavírus cégcsoportra gyakorolt hatását egyelőre nem lehet megbecsülni, számszerűsíteni.
Kerestük a kecskeméti Mercedes gyárat, hogyan érinti őket a döntés, de egyelőre nem kaptunk bővebb információkat.
Az esztergomi Suzuki gyárban még nem áll le a termelés, de jelentős korlátozásokat vezettek be. Szlovákiából és Budapestről nem indít buszjáratokat a cég a gyárba, a délutános műszakot törölték, a gyakornokok munkavégzését felfüggeszteték, a 60 év feletti munkatársak saját egészségük megóvása érdekében szintén nem állhatnak munkába.
Az ügyvéd szerint sem jár fizetés
Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje azt tapasztalta, hogy a munkáltatók igen vegyes gyakorlatot követnek, mivel a hatályos munkajogi szabályokat nem a jelenlegi szélsőséges helyzetekre hozták. Aki tudott, munkavállalóinak otthoni munkavégzést rendelt el, de volt olyan munkahely is, ahol a munka- és pihenőnapok átcsoportosításával oldották meg a dolgozók otthonmaradását. Egyes munkáltatók a szabadság kiadásáról állapodtak meg, míg mások olyan egyezséget kötöttek dolgozóikkal, hogy otthon maradhatnak, viszont bérük alacsonyabb lesz.
A távoktatás bevezetése és a gyermekek otthoni tanulása különös méltánylást érdemlő családi körülmény, ezért erre tekintettel a munkavállaló jogosult otthon maradni. Ezért őt hátrány nem érheti, és munkaviszonya sem szüntethető meg erre hivatkozással. Ha tehát a munkavállaló kifejezetten erre hivatkozással kéri az otthon maradást, a munkáltató köteles őt elengedni – hangsúlyozta. Ez a távollét viszont csak átmeneti megoldás lehet, mivel erre az időtartamra nem jár munkabér. Ezért az ügyvéd szerint a munkavállalók oldaláról is megfontolandó, mikor élnek ezzel a jogosultsággal.
Szűcs László is beszámolt arról: több határmenti magyar munkáltató szembesült azzal, hogy a határok lezárása miatt a szomszédos országból jövő munkavállalókat nem tudja foglalkoztatni. A határok lezárása olyan közhatalmi intézkedés, amelyre a munkáltatónak ráhatása nem lehet, ezért ilyen esetben a munkavállalók állásidejének elrendelése szükséges, díjazás ugyanakkor nem jár részükre – vélte. Hozzátette: a felek ilyenkor is köthetnek megállapodást a munkavégzés alóli mentesülésre. A megállapodásból ki kell derülnie, hogy milyen időtartamra szól és mennyi a fizetendő munkabér. A díjazás a felek lehetőségeitől függ.