Madárgyilkos turbinák

Publikálás dátuma
2020.03.18. 10:30

Fotó: PREAU Louis-Marie / AFP
Bár a szélfarmok környezetbarát módon termelnek villamosenergiát, de veszélyt is jelentenek a vadvilágra: pusztítják a madarakat, denevéreket. De lehetnének-e biztonságosabbak?
A szélenergia valóban környezetbarát, de a turbinák jelenlétükkel zavarólag hatnak, emellett a repülő állatok halálát is okozhatják. A szélfarmépítők és a természetvédők közötti küzdelem most a Kanadához tartozó Edward herceg-szigeten élesedett ki, ahol a meglévő tíz mellé hét új turbinát készülnek felállítani, ráadásul ezek 175 méter magasak lennének, az eddigiek csak 125-150 méteresek voltak. Ezek lesznek a legmagasabbak a világon, és olyan területen fognak üzemelni, ahol gazdag tengerparti madárvilág található, így 52 fajra lesznek hatással, ezek közül négy veszélyeztetett – írja a BBC. Fred Cheverie, a sziget vadvédelmi szövetségének víziéletért felelős koordinátora szerint az utak fészkelőhelyeken fognak keresztülhaladni, ez a nedves terület ráadásul fontos szénmegkötő funkcióval is bír. A denevérek további pusztítása már csak azért sem fogadható el, mert a sziget állománya most van felépülően a fehérorr-szindróma – egy gombabetegség - okozta veszteségekből. S bár a PEI Energy Corporation, amely a turbinákat felállítaná, módosította azok elhelyezését, Cheverie szerint ez még nem elég. Egy 2013-ban közölt tanulmány azt jósolta, hogy a szélfarmok elterjedésével Kanadában ez elkövetkezendő 10-15 évben 233 ezer madár fog elpusztulni, és 57 ezer lesz kénytelen más helyet választani évente. Fontos, hogy a szélenergia hasznosító cégek minimalizálják a károkat, figyelembe vegyék a veszélyeztetett fajokra és vándormadarakra vonatkozó intézkedéseket. Például a technológia ma már ehetővé teszi, hogy a veszélynek kitett madár, sas vagy kondorkeselyű időben felismerhető legyen, és a lapátok leálljanak. Az IdentiFlight nevű eszköz hat százalékos tévedési aránnyal dolgozik Wyomingban (USA). Ultrahangkeltő eszközök a denevéreket tarthatnák távol a lapátoktól, amelyek ultraibolya színben való kivilágítása, vagy bíborszínre való festése is hasznos lenne, bár ezek a módszerek még csak kísérletiek. Az ultraibolya visszaverődése vonzza a rovarokat és így a velük táplálkozó madarakat. Az alap azonban az, hogy a turbinák olyan helyen legyenek, ahol nem zavaróak. De bármi is lesz is a következmény, az Edward herceg-sziget esete felhívja a figyelmet, nem lehet könnyen és gyorsan megoldania a Föld bajait. 

A macskák a legnagyobb madárpusztítók

Az elmúlt öt évben húsz kanadai madárvédelmi szervezet végzett felmérést madárpusztulásokról. Kiderült, 99 százalékban a kedvencekként tartott vagy, már elvadult macskák a felelősek a madarak pusztulásáért, valamint az, hogy az állatok repülés közben az épületekbe, járművekbe csapódnak, de sok pusztulást okoznak az elektromos távvezetékek és elosztóállomások is– áll az Avian Conservation and Ecology szaklapban megjelent jelentésben.

Szerző

Korallszigetek helyreállítását segítő fajokat azonosítottak

Publikálás dátuma
2020.03.18. 10:24

Fotó: Gabriel Barathieu/Biosphoto / AFP
Kínai kutatók szerint ezek segíthetik a trópusi szigetek és egyéb ökoszisztémák regenerációját.
A trópusi korallszigetek vegetációjának regenerálódását segítő 12 növényfajt azonosítottak kínai kutatók, akik a Functional Ecology című folyóiratban publikálták eredményeiket. A Kínai Tudományos Akadémia Dél-Kínai Botanikus Kertjének szakemberei 66 olyan növényfaj palántáját ültették át egy trópusi korallszigetre a dél-kínai Hajnan tartomány közelében, amelyet a növényzet helyreállítására nagy valószínűséggel alkalmas fajként határoztak meg.
Ezeknél a növényeknél 28 olyan tulajdonságot azonosítottak, amelyek szorosan összefüggnek az olyan zord környezeti feltételekkel, mint a szárazság, a magas hőmérséklet, az intenzív UV-sugárzás, a valódi termőföld és tápanyagok hiánya, valamint a magas sótartalom.
A palánták monitorozása révén a kutatók végül 12 fajt azonosítottak, amelynek magas – 86-91 százalék között mozog – a túlélési rátája. A növényzet helyreállítására alkalmas fajok kiválasztása kulcsfontosságú a gazdálkodók és a földterületek egyéb használói, valamint a kutatók számára.
A szakemberek reményei szerint az eredményeik segíthetik a trópusi szigetek és egyéb ökoszisztémák vegetációjának helyreállítását.
Szerző

Elárasztott cseh falut őrző erdei fenyő lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2020.03.18. 08:53

Fotó: Marek Olbrzymek / Tree of The Year
A magyar résztvevő, a kaposvári Szabadságfa a nyolcadik lett.
Az elárasztott falui őreként emlegetett cseh résztvevő, a Cseh-Morva-fennsíkon egy sziklanyúlványon élő erdei fenyő győzött az Európai év fája versenyen – ismertették kedden a szervezők a február végén zárult online szavazás eredményét. A hivatalos nevén chudobíni fenyő 47 ezer 226 szavazattal lett az első az internetes választáson, amelyen összesen 285 ezer szavazatot adtak le. Ez az első eset, hogy a csehországi versenyző győzött a fák versenyén.
A győztes fa magányosan áll a nyugat-morvaországi víri víztározóban, a duzzasztógát bal partján egy sziklás nyúlványon. Becenevét Chudobín faluról kapta, amely a Svratka folyón 1947 és 1957 között létesített duzzasztógát építése miatt víz alá került. A környező települések lakói megfogadták, hogy annyi fát ültetnek, ahány szavazatot a chudobíni fenyőre leadnak.
A magyar résztvevő, a kaposvári Szabadságfa 16 ezer vokssal a nyolcadik lett 16 ország egy-egy különleges fája között – derül ki a verseny honlapjáról. A Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán álló kocsányos tölgyet 1929. április 18-án ültették az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve, a csemete az Írott-kőről került Kaposvárra, a gyökereire Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad földjét hintették. A pályázatban kiemelték, hogy a fa az évek múltával csodálatos koronát növesztett, és mivel ott él, ahol az iskolai ünnepségeket tartják, több ezer berzsenyis diák életének vált a részévé. A Szabadságfa tavaly októberben 4431 szavazattal lett a magyarországi Év fája cím birtokosa.
A közösségi alapú környezetvédelmi és helyi fejlesztési projektek támogatásával foglalkozó, brüsszeli székhelyű Environmental Partnership Association (EPA) által már tízszer meghirdetett versenyen Magyarország eddig négyszer nyerte el az Európai év fája címet valamely különleges történetű fájával. Tavaly a 135 éves, csavart törzsű pécsi havihegyi mandulafa győzött.
A megmérettetés tervezett brüsszeli díjátadó ceremóniáját nem tartják meg a koronavírus-járvány miatt.
Szerző