Másfélszeresére drágult a krumpli, eltűnhet a külföldi áruk egy része

Publikálás dátuma
2020.03.17. 18:27

Fotó: Népszava
Már licitálnak a krumplira a kereskedők a nagybani piacon, hiába keresik a lisztet napok óta a vásárlók a boltok polcain, eltűnhet a külföldi áruk egy része, és ez még csak a kezdet - figyelmeztetnek a boltosok.
A burgonya a nagybani piacon úgy kel el a kereskedők között, hogy licitálnak rá, hogy ki viszi el több pénzért - osztotta meg friss értesülését Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke az ATV nézőivel. Más forrásokból származó értesülésünk szerint a nagybanin a krumpliár a héten másfélszeresére nőtt és az információt adó kereskedő úgy látja a drágulás nem áll meg. Számítani kell arra is, hogy a karantén alatt levő országokból, főként Olaszországból származó zöldségek a nehézkes szállítás miatt akadozva érkeznek majd, s ez is áruhiányt okozhat. A boltokban pedig dúl a karácsonyi forgalom, az eddig bizonytalankodók is a megszokott mennyiség két háromszorosát teszik a kocsiba, legyen szó bármiről.  A koronavírus-járvány miatt már a múlt héten elindult felhalmozási láz - ezt mindenki láthatta aki betért egy-egy nagyobb áruházba. Azt is érzékelhették, hogy számos helyen a liszt, az olaj, a száraztészták lettek a kurrens cikkek, amelyek megszerzéséhez igencsak korán kell kelni. Ugyanis az üzlete többségében például már délelőtt elfogy a liszt, ha egyáltalán került ki éjszaka a napközben is üresen álló polcokra. A kereskedők nem szívesen, de elismerik, már létező dolog az átmeneti áruhiány.  A lisztnél maradva, a hiányjelenség következménye, hogy sokan pánikszerűen akár 5-10 kilót is vásárolnak, de akad, aki némi túlzással már ipari mennyiséget, 20-30 kilót is hazavinne. Így nem csoda, hogy míg korábban átlagosan havonta 10-12 ezer tonna csomagolt liszt fogyott az üzletekben, becslések szerint csak az elmúlt két hétben ennyit adtak el. A magyar malomipar kihasználtsága átlagosan 60 százalékos, de a felvásárlási láz miatt már egyre több olyan malom akad, ahol a kapacitás 100 százalékát kihasználva őrölik a gabonát – nyilatkozta a Népszavának Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (MGTSZ) főtitkára. A malomipar évente összesen mintegy 950 ezer tonna lisztet gyárt. Ebből átlagosan nagyjából 100-120 ezer tonnát csomagolnak a kiskereskedelem számára, és ennyi jut el a polcokra, a fogyasztókhoz. A mennyiséggel tehát úgy tűnik nincs gond. Annál is kevésbé várható liszthiány, mert az egyik legjelentősebb exportpiacra keddtől leállt a kiszállítás és egyelőre nem lehet tudni, mikor indul újra az export. Ettől függetlenül is a hazai malomipar az átlagos mennyiség kétszeresét is képes lenne feldolgozni, de míg korábban csupán 4-5 malom gyártott csomagolt lisztet a kiskereskedelemnek, most többen jelentkeztek ilyen termékekkel a piacon. Átmenetileg emiatt gyorsabban fogynak az üzletek készletei, mint ahogy az utánpótlás érkezik. Legföljebb 1-2 napig tűnhet el néhány nagyobb forgalmú üzletből a liszt - véli a főtitkár.    A szakember hozzátette, a kereslet ugrásszerű növekedése sem okozott áremelkedést. Az év első két hónapjában összességében nagyjából 5 százalékkal drágult a liszt, de ennek még nem sok köze volt a koronavírus-járványhoz. Pótsa Zsófia úgy vélte, a malomipar lisztárai az elkövetkező időszakban is inkább csak stagnálni fog. A korszerű berendezésekkel működő malmokban a dolgozók nem érintkeznek sem a gabonával, sem a késztermékekkel. Ráadásul megfelelő védőruhában végzik a munkájukat, így kizárt, hogy bármilyen szennyeződés, fertőzés érje a búzát, a lisztet – tette hozzá Pótsa Zsófia. 
Szerző
Frissítve: 2020.03.17. 18:49

EB: gyors beavatkozás kell a bajba került cégeknek

Publikálás dátuma
2020.03.17. 18:00

Fotó: JOHN THYS / AFP
A várhatóan néhány napon belül hatályba lépő szabályok esélyt adnának a tagállamoknak arra, hogy maximum 500 000 euró vissza nem térítendő támogatásban vagy adókedvezményekben részesítsenek egy-egy likviditási nehézséggel küzdő céget.
Az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályainak ideiglenes felpuhításáról kezdett konzultációt a tagállamokkal az Európai Bizottság. Margrete Vestager az Európai Bizottság alelnöke és versenyjogi biztosa kedden Brüsszelben bejelentette, hogy gyors beavatkozásra, és versenyjogi szabályok rugalmasságára van szükség a bekövetkezett zavarok orvoslásához. A példa nélküli válsághelyzet megköveteli, hogy a közösség határozottan és minél gyorsabban kihasználja az előírások jogszabályban rögzített lazításának a lehetőségét.   A várhatóan néhány napon belül hatályba lépő szabályok esélyt adnának a tagállamoknak arra, hogy maximum 500 000 euró vissza nem térítendő támogatásban vagy adókedvezményekben részesítsenek egy-egy likviditási nehézséggel küzdő céget. Emellett lehetővé tennék, hogy az állam bankhitel-garanciát adjon, illetve kamattámogatást nyújtson vállalkozásoknak, valamint a bankokon keresztül közvetlen támogatást biztosítson elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak. Az uniós szabályrendszer kiegészítené a tagállamok által bevetett egyéb állami támogatási formákat, köztük a bértámogatást, az adófizetés halasztását vagy a koronavírus által leginkább sújtott vállalatoknak nyújtott kompenzációt. Az Európai Bizottság a segítségre rászorulók példájaként említi az európai légiforgalmi ágazatot, amely a rendkívüli helyzetben szintén kivételes elbánást, vagyis állami szubvenciókat érdemel. Az új keretszabályok bevezetéséről a 27 EU tagállamnak kell döntenie. Brüsszel mindemellett útmutatót tesz közzé az interneten arról, hogyan kárpótolhatók a veszteséget szenvedett vállalatok, és e-mailen valamint telefonon is felvilágosítást ad a koronavírus miatt sújtott szektorok állami támogatásának lehetőségeiről.   

Keretszabályok

A javasolt ideiglenes keretszabály négyfajta állami támogatást tesz lehetővé:  - közvetlen támogatások és szelektív adóelőnyök vállalkozásonként 500 ezer euró összeghatárig;  - támogatott állami garanciák vállalkozásoknak nyújtott bankkölcsönökre;  - támogatott kamatú állami és magánkölcsönök;  - biztosítékok azoknak a bankoknak, amelyek forráshoz juttatják a reálgazdaság szereplőit. 

Szünetelnek a személyes meghallgatások a Pénzügyi Békéltető Testületnél

Publikálás dátuma
2020.03.17. 16:52

Fotó: Shutterstock
A következő napokra személyes meghallgatásokra behívott ügyfeleket és pénzügyi szolgáltatókat erről telefonon, illetve e-mailben is folyamatosan értesítik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) 2020. március 17-től határozatlan időre szünetelteti a személyes meghallgatásokat a koronavírus terjedésének megelőzése érdekében – közölte a jegybank. Az elkövetkező napokra személyes meghallgatásokra behívott ügyfeleket és pénzügyi szolgáltatókat erről a PBT telefonon, illetve e-mailben is folyamatosan értesíti. Március 16-tól úgy módosult a PBT Működési Rendje, hogy azon békéltetési eljárások, amelyeknél már kitűzték a személyes meghallgatást automatikusan írásban is folytatódnak az érintett pénzügyi szolgáltató, illetve a kérelmező ügyfél hozzájárulása nélkül. Az eljárások további gördülékeny ügyintézése így biztosított. Azon eljárásoknál, ahol még nem tűztek ki meghallgatást, a PBT kérni fogja mindkét fél beleegyezését az írásbeli folytatáshoz. A békéltetők az erre vonatkozó beleegyezést e-mailben is elfogadják majd. A további egyéb közléseket, iratokat a PBT az eddig megszokott rendben és kommunikációs csatornán keresztül tud fogadni, illetve küldeni. Minderről a feleknek a PBT levélben is tájékoztatást küldött. Ezen felül – noha az MNB személyes ügyfélszolgálata átmenetileg szünetel – a személyes iratleadás jelenleg még biztosított az MNB Budapest, Szabadság tér 9. sz. alatti székházának Központi Expedícióján. A PBT eljárásaira, működésére vonatkozóan a Testület honlapján találhatók további információk. 
Szerző
Témák
MNB koronavírus