Bár a járványügyi vészhelyzet miatt elrendelt iskolai digitális munkarendnek számos pozitív hatása lehet a hazai oktatásra, a jogi keretek egyelőre még nem tisztázottak. Az új munkarend bevezetéséről szóló kormányrendelet például nem tesz említést arról, mi a teendő, ha a tanév végéig egy-egy iskolában a távoktatással sem sikerül átadni az előírt tananyagmennyiséget. A köznevelési törvény és a tanév rendjéről szóló rendelet csak azt szabályozza, hogyan kell pótolni a tananyagot, ha annak elmaradására rendkívüli tanítási szünet miatt került sor.
Mint arra a Pedagógusok Szakszervezetének munkajogásza, Selmeciné Csordás Mária felhívta a figyelmet, a vészhelyzetre tekintettel semmilyen akadálya nem lett volna a rendkívüli tanítási szünet elrendelésének, sőt az a jelenleginél tisztább helyzetet teremtett volna. A köznevelési törvény a járványhelyzetet is nevesíti azok között az okok között, amelyek alapján rendkívüli tanítási szünet rendelhető el.
A tanév rendjéről szóló rendelet pedig azt írja: a tanítási napok száma – ha a rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvan nap. Ám ha egy rendkívüli tanítási szünet miatt több tanítási nap kiesik, és ezeket a vészhelyzet elhárulása után a tanév végéig sem sikerül pótolni (például szombati tanítási napok beiktatásával) az sem akadálya a tanév lezárásának, a tanulók minősítésének, magasabb évfolyamba lépésének, az iskola ugyanis a következő tanévben is pótolhatja az elmaradt tananyagot.
Vagyis semmilyen jogalapja nincs Orbán Viktor miniszterelnök március 13-ai kijelentésének, miszerint egy rendkívüli tanítási szünet esetén az egész tanévet meg kellene ismételni. Az sem igaz, hogy egy ilyen rendkívüli szünet esetén a pedagógusokat fizetés nélküli szabadságra kellene küldeni. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtási rendelete ugyanis kimondja: „A pedagógus számára az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok”. A rendkívüli szünet – bár rendkívüli –, de szünet, valamint tanítás nélküli munkanap is. E szabályok alkalmazásával az érintett pedagógusok illetményük, munkabérük kifizetésére jogosultak.
Selmeciné Csordás Mária szerint a digitális munkarendről szóló kormányrendeletben mindenképp ki kellet volna térni legalább arra, hogy – hacsak a rendelet másképp nem rendelkezik – az új munkarendben átadásra nem kerülő tananyag pótlása tekintetében a köznevelési törvényben, illetve a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.
Azzal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének jogásza, Nyitrai Károly is egyetértett, hogy a digitális távoktatás törvényi szinten nincs szabályozva, ennek ellenére úgy véli, a tankerületek, szakképzési centrumok szükség esetén később, amikor visszaáll a normál munkarend, dönthetnek úgy, hogy ott, ahol szükséges, például szombati tanítást rendelnek el. Szerinte a jelenlegi helyzet a munkaidő beosztásában vethet fel kérdéseket, ám összességében a tanév lezárását nem tartja veszélyeztetettnek. Hangsúlyozta: habár az oktatás digitálisan, tantermen kívül történik, jogi szempontból ugyanúgy tanítási napok vannak, mint eddig, a pedagógusok is tanóraszerűen beosztva adják ki a feladatokat. Vagyis tanítási napok nem fognak elmaradni, legfeljebb a tananyag pótlására kerülhet sor ott, ahol ez szükséges.
