Koronavírus: 700 fertőzött került intenzív osztályra Franciaországban

Publikálás dátuma
2020.03.18. 07:43
Maszkos rendőrök járőröznek Párizs utcáin, ahol csak igazolt céllal lehet megjelenni a karantén idejére. A fotó 2020.március 17-én készült
Fotó: Joel Saget / AFP or licensors
Az ismert fertőzöttek tizede súlyos betegnek számít, a betegek száma ezer fővel nőtt egy nap alatt. Csak igazolással szabad az utcára lépni.
A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a franciák kedd déltől megkezdték az olaszországihoz és spanyolországihoz hasonló, legalább két hétre szóló általános karantént, amelynek elsődleges célja az egészségügyi ellátórendszer túlterheltségének elkerülése, és a fertőzöttek száma hirtelen emelkedésének megakadályozása – írja az MTI.
A kedd este közzétett hivatalos adatok szerint 699 fertőzöttet kezeltek súlyos állapotban intenzív osztályokon, miközben vasárnap este még csak négyszázan voltak, s a súlyos tünetekkel kezeltek mintegy fele 60 év alatti volt. A 7730 diagnosztizált fertőzött közül - akiknek száma mintegy ezerrel nőtt 24 óra alatt - 2579-en voltak kórházban, a többiek az otthonukban lábadoztak vagy már meggyógyultak.
A halálos áldozatok száma egy nap alatt 27-tel 175-re emelkedett, közülük 7 százalék volt 65 év alatti - közölte a Facebookon megszervezett virtuális sajtótájékoztatóján Jérome Salomon, az egészségügyi tárca járványügyi felelőse, aki ismételten hangsúlyozta, hogy a betegek 98 százaléka meggyógyul. Christophe Castaner belügyminiszter a keddi kormányülés után arra kérte a franciákat, "legyenek szövetségesek a háborúban", és tartsák tiszteletben, hogy "életet ment, aki otthon marad".  Megerősítette,
hogy 100 ezer rendőr és csendőr ellenőrzi az utcákon és a köztereken, hogy ki miért hagyta el az otthonát, de a kedden elsősorban a városközpontokban járőröző rendőrök még nem büntették meg az igazolás nélkül az utcán tartózkodókat.

  Miközben az általános karantén beállta előtt az emberek tömegesen vásároltak vagy menekültek el a nagyvárosokból, hogy vidéken vészeljék át a vesztegzár időszakát, délután Párizs utcái már kihaltak és csendesek voltak. Az élelmiszerboltok nyitva tartanak és a polcokat is feltöltötték az előző napi vásárlói rohamok után, de az üzletekben csak keveseket lehetett látni.
Olivier Véran egészségügyi miniszter szerint a "kollektív karantén" legalább két hétig fog tartani, miután köztudott, hogy ennyi idő szükséges a vírus terjedésének megakadályozásához, de a francia kormány készen áll meghosszabbítani a kijárási korlátozásokat a kórházak túlterheltségének enyhítésére. A tárcavezető elismerte, hogy bár Párizsban és környékén van a legtöbb, mintegy kétezer beteg, "nagyon feszült" a helyzet Elzászban, ahol a hadsereg megkezdte egy tábori kórház felállítását Mulhouse közelében, s a betegeket jelenleg helikopterrel szállítják az ország azon részeibe, ahol a kórházak kevésbé túlterheltek.  
Szerző

Döntő győzelmet aratott Joe Biden az újabb előválasztásokon

Publikálás dátuma
2020.03.18. 07:39
Joe Biden
Fotó: JEFF KOWALSKY / AFP
Az első kommentárok szerint Bernie Sandersnek a történtek után be kellene jelentenie, hogy feladja az elnökjelöltségért folytatott küzdelmet.
A demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden, az Obama-kormányzat egykori alelnöke a kedden tartott előválasztásokon meghatározó győzelmet aratott Floridában és Illinois államban, és Arizonában is vezet.    Ohióban nem tartották meg az előválasztást, mert Mike DeWine kormányzó hétfő este bejelentette, hogy június 2-ára halasztja az előválasztást a koronavírus-járvány miatt és a helyi egészségügyi hatóság vezetőjének rendelete nyomán. A még nem végleges eredmények szerint Biden
Floridában a voksok 61,6 százalékával, Illinois államban pedig a szavazók 56,6 százalékának bizalmát élvezve győzött.

Vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor Floridában 22,8 százalékos, Illinois-ban pedig 38,5 százalékos támogatottságot szerzett. E két államban összesen 432 delegátus sorsa dől el, ám mindkét helyen arányos a rendszer, vagyis az elért eredmények arányában osztják el a delegátusokat az indulók között. Az előválasztásokon és jelölőgyűléseken megválasztott küldöttek döntenek majd a nyári országos elnökjelölt-állító konvención a párt elnökjelöltjéről. Arizonában – amely 67 küldöttet delegál a nyári konvencióra – a szerda hajnalban nyilvánosságra hozott részeredmények szerint szintén Biden nyerte meg az előválasztást. A szavazatok 70 százalékos feldolgozottságánál az egykori alelnök több mint 42 százalékot tudhatott magáénak, míg vetélytársa, Bernie Sanders a választók mintegy 30 százalékának bizalmát nyerte el. A szavazás napján készített televíziós riportok tanúsága szerint a három államban élőket leginkább az egészségbiztosítás és a társadalmi egyenlőtlenség aggasztotta. A CNN hírtelevízió felmérést is készített, amely szerint a szavazók nagy többsége állami egészségbiztosítást szeretne magánbiztosítók helyett. Az NBC televízió közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy a demokrata párti szavazók olyan elnökjelöltet szeretnének látni, aki képes összefogni, egyesíteni az országot. Joe Biden a Delaware államban található wilmingtoni otthonából interneten sugárzott beszédében kedden este békejobbot nyújtott a Bernie Sanderst támogatók táborának.
„Sanders szenátor és én talán nem értünk egyet a követendő taktikában, de közösek az elképzeléseink”

– fogalmazott.

Kiemelte a minden amerikai számára megfizethető egészségügyi ellátást, a jövedelmi egyenlőtlenségek enyhítését és a klímavédelem érdekében folytatott küzdelmet. Hozzáfűzte, hogy ezekben az ügyekben mind Sanders, mind az őt támogatók „szenvedélyesen és kitartóan” harcoltak. Majd a vermonti politikust nagyon nagy számban támogató fiatalokhoz fordulva hangsúlyozta, hogy meghallotta elképzeléseiket és érveiket.
Joe Biden és Bernie Sanders
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A kedd esti első kommentárok szerint Bernie Sandersnek a történtek után be kellene jelentenie, hogy feladja az elnökjelöltségért folytatott küzdelmet.

„Nagy a lelkesedés Donald Trumpért”

Most már biztosan Donald Trump jelenlegi elnök lesz az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje a novemberi választáson – jelentette több amerikai médium is kedden este, miután összeszámolta az aznap tartott előválasztások eredményeit. A keddi előválasztások után Trump több mint 1276 delegátus támogatását nyerte el, s az elnökjelöltséghez a Republikánus Pártban pont ennyi küldött támogatására lesz szükség a párt nyári jelöltállító konvencióján. Trumpnak Bill Weld egykori massachusettsi kormányzó személyében egyetlen vetélytársa volt. „Ez azt mutatja, hogy nagy a lelkesedés Donald Trumpért, s azt is mutatja, hogy a republikánusok egységesen felzárkóztak mögötte és intenzíven támogatják” – fogalmazott Tim Murtaugh, a Trump-kampány szóvivője kedden este. Az elnök a keddi előválasztások előtt 1141 küldött támogatását nyerte el, és csupán 135 további küldött bizalmára volt szüksége az elnökjelöltséghez. Floridában 122, Illinois-ban pedig 67 delegátust „szerzett”. A két állam választási rendszere pedig olyan hogy „a győztes mindent visz”, vagyis a delegátusokat nem osztják el az indulók között az eredmények szerint arányosan. Ráadásul mindkét államban csupán Bill Weld indult, a két korábbi aspiráns – az illinois-i Joe Walsh, egykori képviselő és Roque de la Fuente kaliforniai üzletember – már korábban visszalépett a versengéstől. Az első kommentárok emlékeztetnek rá, hogy Trumpnak az idén sokkal hamarabb sikerült elnyernie a jelöltséghez szükséges számú delegátust, mint 2016-ban. Akkor a május végén Észak-Dakotában tartott voksolás után vált nyilvánvalóvá, hogy ő lesz a republikánusok elnökjelöltje.

Szabad szemmel: a járvány súlyos próba elé állítja a demokratikus és emberi értékeket

Publikálás dátuma
2020.03.18. 07:23

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 18.
Politico Amit Magyarország csinált, miután megtiltotta még az uniós polgárok beutazását is, az úgy tűnik, hogy szembemegy az alapvető uniós szabadságjogokkal. A Bizottság elnöke kifejtette: megérti, hogy a kormányok megtesznek mindent az emberek védelmében, ám meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, mert a vírus feltartóztatására korlátozni kell ugyan a szociális kapcsolatokat, de ez nem gátolhatja az egységes piacot. Az országok ugyanis továbbra is teljesen önkényesen zárják le a belső határokat, noha az Ursula von der Leyen és más vezetők szerint is kockáztatja a belső piac zavartalan működését. A világ 7 legfejlettebb államának első emberei videókonferencián ígérték meg, hogy fokozzák az együttműködésüket a járvány leküzdésére, illetve a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizálására. A G7-csoport vezetőinek közleménye azt hangsúlyozza, hogy össze kell hangolni az erőfeszítéseket, mégpedig a tudományra építve, a demokratikus értékek alapján, kihasználva a magánvállalkozások erejét. A nyilatkozatot a soros elnökséget betöltő USA szövegezte meg. Az euróövezet elnöke pedig kijelentette, hogy mindent megtesznek, sőt, még annál is többet a bizalom helyreállítására és válság gyors legyűrésére. Hát, elnézve a teljesen össze-vissza meghozott egyéni lépéseket, erre „még többre” szükség is lesz.
Euractiv A magyar hatóságok nem hajlandó elárulni, mely körzetekben vannak új koronavírusos megbetegedések. Így viszont nem lehet tudni, hogy merrefelé terjed a fertőzés. Az illetékesek csak arról adnak felvilágosítást, hogy hány új eset fordult elő, és hogy milyen nemzetiségű embereket érint. Ilyesmire nemigen van példa másutt az unión belül. A 27 tagállam közül 21 minden további nélkül szolgált a szükséges információkkal. Müller Cecília tiszti főorvos azzal igyekezett elhárítani az újságírók rohamát, hogy ti. miért nem mondják meg, hogy merre jelentkezik a járvány és milyen korúak azok, akik legújabban megkapták, hogy nem szabad nyugtalanságot kelteni, a cél a megelőzés. A sajtó munkatársai szerint azonban ezek az adatok éppen hogy megnyugtatnák a lakosságot.
Deutsche Welle Az orbáni Magyarország Sorost, a migránsokat és az ellenzéket teszi felelőssé a ragályért, kormányellenes politikusok azt mondják, a hatalom csupán elterelni igyekszik a figyelmet. A járvány súlyos próba elé állítja a demokratikus és emberi értékeket. Épp ezért kormányzati tényezők mindenütt roppant óvatosan nyilvánítanak véleményt a földrészen. Egyrészt megértést kérnek, amiért átmenetileg alapvető jogokat kell korlátozni és Európai bezárkózik, de egyúttal próbálnak nem még eggyel rádobni az általános bizonytalanságra. A magyaroknál ez másként van. Ott Orbán, a kormány és a hozzá közelálló szemleírók bűnbakokat keresnek, úgy mint illegális migránsok, idegen diákok, liberális ellenzékiek és természetesen Soros meg az ő állítólagos hálózata. A miniszterelnök már a múlt héten elején azt állította, hogy kapcsolat van a törvénytelen bevándorlás és a koronavírus között. Erre hivatkozva zárták le a tranzitövezeteket. Majd a politikus még ráerősített erre a pénteki rádióinterjúban. Ugyanezt a tézist képviseli Lomnici Zoltán és Bayer Zsolt is. Demeter Áron, az Amnesty International programigazgatója azt mondja, sajnos, a kormány ragaszkodik az elmúlt 10 évben megszokott kommunikációs stílushoz, még a mostani válság idején is. Ellenségeket keres és másokat nyilvánít vétkesnek, ahelyett, hogy elgondolkodna a saját felelősségéről. Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője szóvá is tette a hangnemet. Mint kifejtette, a hatalom sajnos még a különleges viszonyok közepette is összefüggésbe hozza a fertőzést a migrációval. Krekó Péter szerint azért kell másokat hibáztatni a Fidesz és hozzá tartozó sajtó részéről, mert igen rossz helyzetben van a magyar egészségügy, illetve oktatás. A kormány még nem került ennyire nagy feladat elé, mivel éppen ez a két ágazat szenvedett a legtöbbet a gazdasági megszorításoktól. Így most Orbán félhet, hogy az elégedetlenségnek politikai következményei lesznek, ezért mutogat másokra. És tényleg egyre nagyobb aggályok övezik a magyar válságkezelést. De a szóvivő még az Orvosi Kamara felvetését is politikai támadásnak minősítette. Ám Fekete Győr András a Momentumtól éppen arra világít rá, hogy megnehezíti a gondok megoldását, ha ellenségnek tekintenek mindenkit, aki nem szajkózza azt, amit a hatalom szokott.
New York Times/Yahoo/Reuters Az európai vezetők elhatározták: lezárják a külső határokat és segélyprogramokat léptetnek életbe, hogy ellensúlyozzák fertőzés gyors terjedésének következményeit a gazdaságban, mert az olasz miniszterelnök szavaival élve: a földrészen társadalmi-gazdasági cunamit okozott a koronavírus. Magyarország, Szlovákia és Szlovénia azonban nem tájékoztatta az EU-t arról, hogy külföldiek nem léphetnek be az országba. Ám az egyoldalú tilalmak akadályozzák az orvosi felszerelések kivitelét, emellett néhány állam csak igen lassan osztja meg az alapvető információkat a többiekkel, így a Bizottság arra figyelmeztette a tagokat, hogy pontosan ez a káosz kezdete. Németország ehhez azt tette hozzá, hogy ha így mennek a dolgok, akkor a zűrzavar nem hetekig, hanem hónapokig tart majd. A három balti köztársaság máris bírálta Lengyelországot, amiért az nem engedi meg, hogy polgáraik hazajussanak a területén keresztül. Brüsszel a francia elnök javaslatára éppen ezért vetette fel a sorompók leengedését a külső határokon, mert akkor feleslegessé válnak a belső, egyoldalú ellenőrzések a tagországok között. Egy EU-diplomata szerint azonban nemigen látni, hogy bárki is mozdítaná a füle botját, bár ettől függetlenül a vírus már itt van a nyakunkon, úgy hogy az egyhónapos külső zárlat is igazából jelképes csak.
Der Standard Ausztriában óriási gondokat okoz, hogy a magyar határ lezárása miatt nem tudnak hazamenni, illetve visszatérni azok a román szakemberek, akik 24 órában gondoskodnak idős, osztrák emberekről. Az egész szakma 60 ezer embert jelent, közülük 33 ezren románok. Úgyhogy a kemény magyar húzás egészen rendkívüli helyzetet eredményezett. Így akik még osztrák földön vannak, azoknak át kell venniük a többiek műszakjait is. De ezt nem lehet sokáig csinálni, hiszen előbb-utóbb összeomlanak, mivel többnyire demens és súlyos beteg pácienseket kell ellátniuk. Viszont vannak, akik haza akarnak térni a családhoz, a gyerekekhez, ám nem tudnak. Másfelől a közösségi médiát bejárta az a felvétel, amelyen azt látni, hogy magyar rendőrök leszednek a vonatról és őrizetbe vesznek egy román asszonyt, aki vissza akart utazni dolgozni Ausztriába. Az osztrák hatóságok úgy tudják, hogy utána Szerbián át visszaküldték Romániába. Az osztrák Caritas azt javasolja, hogy létesítsenek humanitárius folyosót ezeknek a szakembereknek. Mert ha az áruk haladhatnak, akkor azt is lehetővé kell tenni, hogy a szakértők végezhessék a dolgukat. Az osztrák egészségügyi miniszter már bejelentette, hogy létrejött a megállapodás az érintett kormányokkal, de azután kiderült, hogy mégsem. Talán holnap már közelebb jutnak a megoldáshoz.
Süddeutsche Zeitung A koronavírus-válság megmutatja, valójában milyenek is a populisták, mert a bajban jól látni, hogy amit a Trumpok, Johnsonok és Bolsonarok gondolnak a világról és csinálnak, az teljesen életidegen. Továbbá, hogy milyen fontos a jogállam. Ám hogy az ilyen emberek később nehogy ismét győzedelmeskedni tudjanak, annak érdekében a demokratáknak valamit tenniük kell. Túl azon, hogy Salvini, az önjelölt Duce hiába tépi a száját, mellesleg a világ e pillanatban nem figyel oda a provokációira. A fertőzés ugyanis mellékhatásként a populizmus központi idegrendszerét támadja meg. Egyszer csak kiderül, hogy a király meztelen. A populisták romboló hatása, ötlettelensége és hozzá nem értése mindenki számára jól észlelhető. Trump mint mindig, ezúttal is másokra tolja a felelősséget, úgy véli, hogy sötét erők működnek a háttérben és azt mondja, ami éppen az érdekeit szolgálja. Csak éppen ezúttal elmaradhat a siker. Az önzés csak arra jó, hogy az USA még több időt veszítsen a kórokozóval szemben. Azt még nem lehet tudni, hogy kiállják-e a próbát a kelet-európai államok, amelyek a vírus ürügyén még jobban bezárkóznak és még inkább leépítik a jogállamot. Ha megpróbálják bagatellizálni a gondokat, az napokon belül visszaüt, a populizmus sötét varázslatáról kiderül, hogy az csupán menekülés a felelősség elől. Egy német szakértő szerint a válság feltárta, hogy a nacionalisták és populisták valójában veszedelmes uszítók, akik csakis a kommunikációs ostobaságokra építenek, nem törődnek a realitásokkal és így súlyos hibákat követnek el. Az „én vagyok a nép”-felfogás és az ellenségkép-gyártás csak addig működik, amíg nincs rendkívüli állapot. Viszont az emberek azt látják, hogy a demokrácia, a szabad jogállam éppen akkor nem mond csődöt, amikor a legnagyobb szükség van rá. Hátradőlni azonban kár volna, bár lehet, hogy a világjárvány veri be az első szöget Trump elnökségének koporsójába. Ám a populisták ismét feljöhetnek, ha a demokraták nem csillapítják a fertőzés gazdasági kihatásait. Segíteni kell a szegényeknek, a rászorulóknak, mégpedig a lehető legsürgősebben. Mert a nyomor és a tömeges munkanélküliség kiváló táptalaj volna a jobboldali populizmus ígéretei számára. Nem szabad, hogy a demokráciák világa ismét lebecsülje ezt az ellenfelet.
FT A vezércikk arra figyelmeztet, hogy az unió egysége alapvető a koronavírus elleni harcban, és a szolidaritás próbaköve, hogy kap-e segítséget kétségbeejtő helyzetében Olaszország, hiszen ott már odáig jutottak a dolgok, hogy templomokból is ravatalozók lettek. Roskadozik az olasz egészségügy a teher alatt, az áldozatok száma 2 ezer fölé nőtt. Így az olaszoknak segítséget kell kapniuk a szomszédos államoktól, hiszen voltaképpen ez az EU lényege. Csak éppen Róma a múlt héten hiába kért megfelelő felszereléseket, a végén Kína lendítette ki a bajból, mert küldött lélegeztető gépet és sok minden mást. Egyre több jel utal arra, hogy az országok saját magukra kívánnak támaszkodni, legyen szó a határok lezárásáról vagy a kisvállalkozásoknak nyújtandó segélycsomagokról. Még Merkel is 180 fokos fordulatot hajtott végre, amikor elrendelte a határellenőrzést. Nehéz időket élünk persze, így érthető, hogy előtérbe kerül a nemzeti érdek. Ám együttműködés, a terhek megosztása nélkül semmi értelme az egyre szorosabb EU-nak. A járvány miatt fel kell tenni a kérdést, nem volna-e jobb, ha a közegészségügy a jövőben közösségi hatáskörbe tartozna. Brüsszelnek igaza van, amikor jogi akciókat helyez kilátásba, ha a kormányok leállítják az egészségügyi felszerelések exportját egymás közt, mert az az egységes piac kirívó megsértésével egyenlő. Ha nincs összehangolás az európai partnerek közt, és megszakadnak a szállítási láncok a kiviteli korlátozások, vagy a határzárak miatt, az szintén megnehezíti a fertőzés elleni küzdelmet. Az európai vezetőknek látniuk kell, hogy ha ismét a nacionalizmus felé fordulnak, az igencsak rosszkor jön az uniónak, amelyet már amúgy is belső ellentétek feszítenek. Salvini a szolidaritás hiányát máris arra használta, hogy az EU ellen uszítson. Meg kell osztani a vírus okozta terheket és kockázatokat, különben jön az újabb pénzügyi válság. Itt az idő, hogy Európa egységesen beszéljen és cselekedjen.
Spiegel A járvány után újra ki kell találni Európát, mert óriási csalódás, hogy a bajban kiderült: csupán álom a szolidaritás, és ha gond van, akkor a kisállami gondolkodásmód és a vetélkedés kerekedik felül – mutat rá a kommentár. Napjainkban sok minden kitörölhetetlenül beleég az emberek agyába. Így az olaszokba az, amikor leszállt náluk a repülőgép, rajta segélyszállítmánnyal, de Kínából és nem Frankfurtból, Párizsból vagy Brüsszelből. A földrész igáig hatalmas csalódást okozott. Hogy az amerikai elnök, a brit kormányfő és a többi gyanús figura össze-vissza beszél, zavaros terveket kovácsol, majd elveti azokat, életeket tesz kockára rövid lélegzetű politikai előnyökért, nos, az ajándék. Ám riasztó, hogy Európa szép csendben elmerült – jelképként, intézményként, programként. Pedig hányszor méltatták a nacionalizmus, az irracionalizmus és az illiberalizmus ellenszereként! Az EU-nak villámgyorsan a bajba jutott Olaszország, illetve Spanyolország oldalára kellett volna állnia. Előzőleg a görög menekültválságban hatályon kívül helyezték a menedékkérés jogát – pedig azt még Trump sem merte megtenni. Ez volt a határok híres védelme – a szegények szegényei ellen. Szégyen az egész kontinens számára. De nagy-nagy gond van a belső szolidaritással is. Az országok sorra lepték meg egymást semmire sem jó különleges intézkedésekkel, ahelyett, hogy közösen léptek volna. Tort ül az összeomlott bizalom. A vasárnapi beszédekben minden szépet és jót elmondanak a földrészről, de amikor beüt a krach, akkor előbukkannak kis házikóikból a határőrök. Pedig a kormányok ily módon csak a saját tehetetlenségüket bizonyítják. Mennyivel többet lehetne elérni, ha egyesítenék a nemzeti erőfeszítéseket. Úgy hogy a válság utáni először is újra kell gondolni az uniót, biztosabb alapokra kell helyezni. Mert kiderült, amikor most az egyszer belekapaszkodtak volna, hogy a jelenlegi EU-t szép csendben megette a rozsda.
Independent Tekintélyelvű vezetők ürügynek tekinthetik a világjárványt, hogy aláássák a demokráciát – emeli ki a lap. A Fehér Ház idegengyűlölő munkatársai a határellenőrzés szigorítására használják fel a koronavírust. Magyarországon Orbán Viktor, aki a bevándorlók démonizálásra építette egész politikai pályafutását, egyértelmű kapcsolatot lát a migránsok és a fertőzés között. Akik viszont a baj visszaszorításán dolgoznak, azok gyakran ütköznek az ilyen, ideológia-vezérelt nemzeti politikusokkal, mert utóbbiak a jelek szerint általuk régen vágyott intézkedéseket próbálnak meghozni, még akkor is, ha azokkal emberéleteket veszélyeztetnek. A demokrácia különösen ott kerül nehéz helyzetbe, ahol már eleve törékeny, mert önjelölt zsarnokok igyekeznek megszilárdítani a hatalmukat. Emberi és demokratikus szabadságjogokkal foglalkozó ENSZ-szakértők a napokban arra figyelmeztettek, hogy a vírus nem szolgálhat politikai célokra egyes kormányok számára. Azaz még ez esetben sem léphetnek fel bizonyos kisebbségek, csoportok, egyének ellen. A válság nem szolgálhat elnyomó lépések leplezésére, az emberi jogok védelmezőinek elhallgattatására. Elsősorban Irakról, Algériáról, Libanonról, Törökországról és Indiáról van itt szó, de a kórokozó jól jött a nagy bajban lévő izraeli és román kormányfőnek is. Netanjahu korrupciós perének tárgyalását két hónappal elhalasztották a nagy tömegrendezvényekre vonatkozó tilalom miatt.
TAZ Magyarországon támadás alatt áll a sajtószabadság – írja vendégkommentárjában a HVG főszerkesztő-helyettese. Gergely Márton bizonyítékképpen emlékeztet arra, hogy a köztévétől kiszivárogtatott bizonyítékok szerint ott bizony cenzúra működik, ha a hatalom számára nemszeretem témákról van szó. Amióta Orbán megpendítette, azóta magyar médiában grasszál, hogy összefüggés van a járvány és az ellenőrizetlen migráció között. És hogy igazából a tömeges bevándorlás a gond. Hogy itt a hatalom mozgatja a szálakat, azt ez esetben viszonylag könnyű bizonyítani, viszont álszakértők és politikusok nem győzik hangoztatni a tézist. Egymásnak passzolják a labdát, míg csak egy hírlavina nem lesz belőle. A kormánypárti sajtóban az ellenzék az esetek többségében nem fejtheti ki a véleményét, legfeljebb csak arról lehet szó, hogy csapdába csalják. A módszer az, hogy váratlanul olyan téma kapcsán lepik meg őket kérdésekkel, amire nincsenek felkészülve. A vírusról pl. Karácsony Gergelyt sosem faggatják, annál inkább viszont arról, ha netán nem biciklivel, hanem autóval utazik. A szabályok persze ellentmondanak a sajtó normális működésének. Mert ha, tegyük fel, egy német miniszter valamit rosszat mond Magyarországra, az csak akkor jut el a közönséghez, ha a magyar illetékes már visszautasította a bírálatot. De először jön a helyreigazítás és csak utána a kritika.
Guardian Ausztráliában a bíróság mondta ki, hogy a pénzügyminiszter betöltheti tisztségét és még parlamenti képviselő is lehet, mert nem magyar állampolgár. Frydenberg körül 3 éve ment a huzakodás, ám a mostani döntés azt állapította meg, hogy a háború után a politikus nagyszülei, illetve édesanyja hontalanként érkeztek az országba. Ezért nem idegen ország állampolgára, ami az alkotmány értelmében kizárná, hogy ilyen feladatot lásson el. Ily módon a Liberális Párt alelnöke miatt nem lesz pótválasztás, és a kormány folytathatja az újabb, csaknem segélycsomag kidolgozását, tekintettel a Covid-19-re. Az első menetben a hatalom csaknem 18 milliárd dollárt ajánlott meg. A gondot az okozta, hogy Frydenberg mamája Magyarországon született, így a fiánál fel lehetett tételezni a kettős állampolgárságot. A szövetségi bíróság most elfogadta azt a szakértői véleményt, hogy a család 1949-ben egyszeri útra szóló papírokkal hagyta el Magyarországot, sőt, az okmány nem is tette lehetővé, hogy oda visszatérjenek. Ily módon nem kérdéses a hontalan státusz. Merthogy osztályellenségnek minősültek, így mehettek isten hírével. Egyébként az Orbán-kabinet is igazolta, hogy a miniszter nem magyar állampolgár.
Szerző