koronavírus;válság;kormányok;

2020-03-19 08:15:00

Koronavírus: politikai kockázatok és mellékhatások

Akár a koronavírus terjedésének lelassításáról, akár a gazdasági hatások mérsékléséről van szó, a választók külföldi példák alapján ítélhetik meg saját kormányuk alkalmasságát. Az EU szorult helyzetben van, mert tétlennek látszik.

Nagyvállalatokat döntött össze, kormányokat buktatott meg és felborította az addigi politikai dinamikát a legutóbbi, pénzügyi világválság. Az akkori legnagyobb brókercég a Lehmann Brothers 2008. szeptember 15-én bejelentett csődje olyan láncreakciót indított el, amely végigsöpört az egész glóbuszon. A vállalat bedőlése miatt a befektetők nem érezték biztonságban pénzüket. A kialakult bizalmi válság vírusként fertőzte meg a pénzpiacokat, gazdasági hatása a politikába is továbbgyűrözött. Megszorítás-ellenes szélsőbaloldali pártok jelentek meg (Görögországban a Sziriza, Spanyolországban a Podemos), az euroszkeptikus szélsőjobboldal megerősödött (Németországban például az AfD eredeileg euróellenes pártként jött létre). A szavazók több országban is kiábrándultak a politikai elitből, mert úgy látták, hogy rosszul kezelik a válságot vagy éppen ők idézték elő azt. A hagyományos pártok ezáltal meggyengültek, a populizmus előretört - a krízis keltette hullámok a mai napig érzékelhetőek.

Az emberiség ezúttal egy valódi kórokozóval néz szembe, a koronavírussal, amelynek terjedése közegészségügyi válságot eredeményez, a járvány lassítására irányuló szigorú korlátozások - karanténok, boltzárak és utazási tilalmak - pedig súlyos gazdasági krízist okoznak. A 12 évvel ezelőtti és a jelenlegi helyzet egyszerre hasonló és különböző. Borbáth Endre politológus, a Berlin Freie Universität és a WZB Social Science Center kutatója a Népszavának úgy nyilatkozott: a legjelentősebb eltérés az, hogy a pénzügyi világválságot sok országban, köztük például hazánkban is megelőzte egy belföldi gazdasági krízis, míg a koronavírus kapcsán teljesen külső okra visszavezethető problémáról van szó. 2008-ban a választók felelősségre vonhatták azokat a pártokat, amelyek könnyelmű költekezéssel hagyták elszállni az államadósságot, vagy szigorú megszorító intézkedésekkel rontottak az emberek anyagi helyzetén. Most azonban nem ilyen egyértelmű, hogy kit hibáztassanak.

A szakértő szerint az számít, hogy a politikusok mennyire képesek a saját erősségeiknek számító kérdéskörök mentén tematizálni a jelenlegi válságot. Példaként említette a magyar belpolitikát, ahol Orbán Viktor miniszterelnök megkísérelte a migrációhoz, az ellenzék pedig a rossz állapotban lévő egészségügyi rendszerhez kötni a járványt. Noha utóbbi a tényeket tekintve kézenfekvőbb asszociáció lenne, az a döntő, hogy az adott politikusok mennyire tudják hitelesen előadni saját narratívájukat.

A politológus hangsúlyozta, hogy a világjárványnak korántsem elhanyagolható hatása lesz a politikára, bár konkrét következtetéseket egyelőre korai levonni. Az emberek azt figyelik, hogy a döntéshozók hogyan kezelik a válságot, saját kormányuk teljesítményét pedig elsősorban a külföldiek országok vezetőivel vetik össze. Többek között azt figyelik, hogy máshol milyen intézkedéseket vezettek be vagy mekkora nagyságrendben tesztelik a gyanús eseteket. Egyelőre Dél-Korea számít jó példának, ahol a kormány hamar közbelépett és jelentősen lelassította a vírus terjedését.

A szakértő arról beszélt, hogy a későbbiekben a szavazók kérdőre vonhatják a hatalomba lévő politikusokat, amennyiben azt látják, hogy országukban továbbra is tombol a járvány, miközben máshol már egyáltalán nem vagy csak alig regisztrálnak új fertőzéseket. Borbáth szerint a gazdasági válságkezelésnél is kulcskérdés lehet a választók szemében, hogy az adott ország mennyire gyorsan tud kilábalni a recesszióból. A politológus ezzel kapcsolatban kifejtette: mind Németországban, mind pedig Európában megtörni látszik a korábbi megszorítás-párti konszenzus. Részben pont azért, mert a döntéshozók levonták a tanulságokat a pénzügyi válság kezelése során elkövetett hibáiból.

A szakértő azt valószínűsíti, hogy a mostani kettős krízisnek a 2008-ashoz képest késleltetett lesz a politikai hatása. Azonban a legközelebbi választásokon a szavazók megbüntethetik az olyan kormányokat, amelyek rosszul kezelték a válságot, és a ellenzék hagyományos pártjait juttathatják hatalomra. Amennyiben aztán a kormányváltás sem javít a helyzetükön, akkor a következő alkalommal a választók szembe fordulhatnak a teljes politikai elittel és a rendszerellenes pártok felé mozdulhatnak el.

Elképzelhető, hogy hasonlóan a pénzügyi világválsághoz, a mostani krízis is megerősíti az euroszkeptikus pártokat. Az egészségügy ugyanis tagállami hatáskör, az Európai Unió nem képes e téren önállóan cselekedni, ám sokan, akik nem tudják ezt, úgy érzékelhetik, hogy az EU tétlen maradt. Egy friss felmérés szerint az olaszok 88 százaléka úgy érezte, hogy az unió nem segítette az országot. Ezért is fontos, hogy az EU az elkövetkezőkben milyen szerepet vállal, mennyire segíti például pénzügyi mentőcsomaggal a bajba jutott országokat - vélekedett a Népszavának Borbáth Endre.