Betegen kapta el a vírust a járműipar

Publikálás dátuma
2020.03.19. 06:00

Fotó: Stefan Warter / Audi AG
A II. világháború idején tankokra, a koronavírus idején ventilátorokra és maszkokra álltak át az autógyártók.
Már a tavalyi, még vírusmentes járműipari előrejelezések sem voltak optimisták, de az idei számok még a legpesszimistábbnál is rosszabbak. Az már biztos, hogy a világ autógyártása messze elmarad a 2019-es eredménytől, ami 90,3 millió darabot jelentett, most már az a kérdés, hogy más ágazatokhoz hasonlóan túléli-e a világjárványt. A globális rekord évében, 2017-ben 95,2 milliós volt az újautópiac, 2018-ban 94,4 millió új autó kelt el. A legnagyobb autóipari beszállító Bosch tavalyi előrejelzése már további visszaesésről és 89 millió darabról, valamint 44 százalékos profitvisszaesésről szólt, de a koronavírus ennél is rosszabb forgatókönyvet írt. A bajok nem mostanság kezdődtek. A járműipari visszaesésben jelentős szerepe volt a dízelhisztériának és a szigorúbb károsanyag-kibocsátási normák miatti profilváltásnak, ami felgyorsította az autonóm és elektromos autók fejlesztését, ez pedig önmagában is jelentős létszámleépítéseket eredményezett az ágazatban. Tavaly 28 európai országban a közvetlenül autóiparban foglalkoztatottak száma 2,6 millió volt, globálisan ennek ötszörösével lehetett számolni. A felgyorsult robotizáció és a kevesebb munkást igénylő villanyautó-gyártás egyébként is megtizedelte a járműiparban dolgozók számát, de ez csak egy tényező a sok közül. A járműipar hanyatlásának fő oka a világ legnagyobb piacának évek óta tartó folyamatos szűkülése: miután az elmúlt évtizedben rohamtempóban növekvő Kína leelőzte az évtizedeken át világelső USA-t, a túlzott fejlesztések és a sikertelen exportpróbálkozások miatt lassult, majd tavaly jelentős mértékben esett, idén pedig zuhant a kereslet az autók iránt. Része volt ebben az USA-val vívott kereskedelmi háborúnak. Márpedig, ha a világ autópiacának több mint negyedét jelentő Kína egyet tüsszent, akkor annak koronavírustól függetlenül is globális hatása van. A 2019-es 21,4 milliós eladás 9,6 százalékkal maradt el a megelőző évitől, az idei első két hónapban pedig totálisan összezuhant a piac: a kínai személyautó-gyártók szövetségének (CPCA) adatai szerint február első hetében 96 százalékkal kevesebb, a teljes hónapban 310 ezer autó kelt el, ami 79 százalékkal maradt el a januáritól. Az autóeladások csökkenése már a huszadik egymást követő hónapja tart, a februári volumen pedig a 2005-ös szintet idézi. Egyelőre közel sem ennyire tragikusak az európai számok, de csak idő kérdése a bedőlés. 
Az autóversenyek és szalonok sorsa már megpecsételődött: először a Moto GP és Superbike, majd a Formula E, az F1 és a WTCR futamait, valamint a legnagyobb tavaszi autószalont, a genfit fújták le, amelyet pedig a II. világháború éveit leszámítva 1905 óta mindig megtartották. Ez több mint ötven modell premierjének törlését és hatszázezer néző elmaradását jelentette. 
Az Európai Autógyártók Szövetségének március 18-i adatai szerint az EU, az EFTA és az Egyesült Királyság piacain az év első két hónapjában 2,2 millió új személyautó kelt el, ami 7,3 százalékos esést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, de nem kétséges, hogy még csak most jön a nagy zuhanás. Leállt a PSA konszern összes európai Citroën, DS, Peugeot, Opel és Vauxhall gyára, a VW AG valamennyi európai telephelyén várható a teljes munkaszünet, ahogy a Renault, a Dacia, és az FCA Fiat, Chrysler, Ferrari, Maserati és Iveco olaszországi, szerbiai, lengyelországi, a Ford spanyolországi, valamint a BMW-ket és Jaguárokat gyártó Magna Steyr grazi üzemeiben is. A Skoda és a Hyundai gyáraiban a cseh szakszervezetek 14 napos karantént rendeltek el a munkavállalóknak. Ma bezár az összes európai Ford és Toyota gyár.
A rendelések visszaesése miatt a beszállítók már korábban leálltak, a gyárak pedig maximálisan kihasználták a kormányintézkedések rugalmas korlátozásait, melynek része volt a hétvégi kamionstopok felfüggesztése. Rohamtempóban építettek be minden beérkező alkatrészt, de hiába, mert a kész járművek kiszállítása mellett gondot jelent a forgalomba helyezés is. Az emberek inkább az élelmiszerboltokat, nem pedig az autószalonokat rohamozzák. A bajt tetőzi, hogy milliók jövedelme esik jelentősen, szűkös időkben pedig nem az autóvásárlás a fő cél. A magyarországi újautó-árak a koronavírustól függetlenül már tavaly megugrottak: a gyengülő forint hatására májustól karácsonyig 10-15 százalékkal drágultak az új autók, ami ismét a használtak felé terelt több ezer vevőt. Ám már ez sem megoldás, sőt inkább bukás lett, mert a külföldről behozott gépkocsik legalizálása szünetel a műszaki vizsgáztatás felfüggesztése miatt. Szűkül a kínálat is, mert folyamatosan leállnak a gyárak, ebben az ágazatban a legtöbb poszton nem megy a távmunka.
Leállt a termelés az Audi győri autó- és motorgyárában, aminek globális hatása van és a konszern valamennyi telephelyét érinti, mert a saját márkás modellek mellett az Audi Hungáriánál készülnek a Bentley, a Lamborghini, a Seat, a Skoda, a Porsche és VW autók motorjai, melyekből az USA-ba és Kínába is szállítottak. A legnagyobb járműipari foglalkoztató, az Audi Hungaria 2019. december 31-i adatai szerint 12 807 munkatársuk volt állományban. A szentgotthárdi Opelnél nem készülnek benzines és dízelmotorok a Peugeot és Citroën autókhoz sem. A kecskeméti Mercedes-Benz legkésőbb hétfőtől – előreláthatólag – két hétre megszakítja a munkát. A Magyar Suzuki Zrt. vezetése úgy döntött, hogy március 23-tól április 3-ig szabadságolja 3200 dolgozóját, akik erre az időre fizetést kapnak. Magyarországon a családtagokon keresztül legalább félmillióan érintettek, hiszen 2019-ben 175 ezer embert foglalkoztatottak a hazai autógyárak és járműipari beszállítók. Világszerte több gyárban hadiüzemmódra váltottak, ami új termékváltást jelent. A rendkívüli helyzetekben van már tapasztalata a nagy múltú márkáknak, hiszen a háborúk idején haditermelésre átállított cégek harckocsikat és lőszereket gyártottak, a korona vírus elleni harchoz más termékek kellenek. A járvány elleni küzdelemben a brit kormány többek között autógyártókkal készíttet kórházaknak szánt ventilátorokat és egyéb berendezéseket. Profilt váltott a több mint száz hazai márkát jelentő kínai járműipar egyik éllovasa, a magyarországi buszösszeszerelő üzemmel is rendelkező BYD: a cég több mint száz gyártósoron napi ötmillió maszkot és 300 ezer üveg fertőtlenítőszert gyárt. A vállalat vasárnapi bejelentése szerint helyi kereskedővel és gyógyszertárlánccal együttműködve a héten 15 millió eldobható maszkot szállít és ha Kínában javul a helyzet, akkor az exportál is. Ez a termék ugyan nem hoz akkora hasznot, mint az autó, de a BYD, vagyis a Build Your Dream nevű cég szerint most nem a nyereség a prioritás.

Csapás a „gerincre”

 A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által szervezett Inspiring Hungary konferencián az ágazatot a gazdaság gerincének nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: az autóipar kibocsátása a teljes ipari teljesítmény 9,9 százaléka, a termékek 90,4 százaléka exportra megy, a magyar autóipar termelési értéke 2019-ben 9,54 ezer-milliárd forint volt. 

Szerző

Csütörtökön már kiszállnak a kiszemelt cégekhez a katonai irányító csoportok

Publikálás dátuma
2020.03.18. 22:22

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A katonákból, rendőrökből és katasztrófavédelmi munkatársakból álló csoportok nyomon követik és koordinálják a vállalati munkát.
Csütörtök reggel jelennek meg az érintett vállalatoknál a honvédelmi irányító csoportok - jelentette be a honvédelmi miniszter, a koronavírus-járvánnyal összefüggésben létrehozott, létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport vezetője az M1 aktuális csatornán szerda este. Benkő Tibor arról is beszélt, hogy péntek reggeltől katonák is lesznek az utcákon. Benkő Tibor elmondta: néhány száz olyan magyar vállalat van, amely különleges jogrendben olyan infrastruktúrát képvisel, ahol a Magyar Honvédségnek szerepe lehet. Feladatuk, hogy a létfontosságú magyar vállalatok üzemelését, biztonságát elősegítsék. Példaként említette az energetikai, a távközlési, a közlekedési és az egészségügyi szektort. Kérdésre válaszolva azt mondta, mivel az infokommunikáció fenntartása is feladataik közé tartozik, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap is érintett lehet. Elmondta, eddig 140 vállalatot választottak ki, de mint megjegyezte: ennél jóval több van, amelynek az ország biztonságos működését kell szolgálnia. Az érintett vállalatokhoz néhány tagú katonai, honvédelmi irányító csoportot küldenek ki. Erről az érintett vezérigazgatóknak tájékoztató levelet küldött - közölte. Azt mondta: az irányítócsoportok - melyben rendőrök és a katasztrófavédelem munkatársai is lesznek - nyomon követik és koordinálják a vállalati munkát. Tevékenységükről rendszeresen jelentést adnak a Honvédelmi Minisztériumban létrehozott irányítócsoportnak, amely az országos operatív törzsnek jelent. Kiemelte: a honvédelmi irányítócsoportok feladata kettős: a fizikai biztonság és a működőképesség feltételeinek biztosítása. A honvédelmi miniszter azt is bejelentette, hogy péntek reggeltől nagyobb létszámban jelennek meg a katonák az országban. Azt mondta: az országot honvédelmi szempontból hét járőrkörzetre osztották, ahol a katonák megjelennek. Elsősorban azokon a településeken kell nagyobb katonai jelenlétre számítani, ahol most is van katonai alakulat - közölte. Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken jelentette be, hogy a koronavírus elleni védekezés keretében tíz akciócsoport áll fel, ezek egyike a létfontosságú vállalatokért felelős akciócsoport. A Benkő Tibor honvédelmi miniszter vezette létfontosságú vállalatok működéséért felelős akciócsoport feladata, hogy azokat a szolgáltató- és gyártókapacitásokat, közlekedési, energetikai, gyógyszeripari cégek munkáját koordinálja, amelyek működése a rendkívüli járványhelyzetben kiemelten fontos Magyarországon.
Szerző
Témák
koronavírus

Rombolja a bizalmat a titkolózás, az operatív törzs mégis makacsul hallgat

Publikálás dátuma
2020.03.18. 21:14

Fotó: Béres Márton / Népszava
Hiába nem minősül érzékeny személyes adatnak, továbbra sem publikálnak demográfia adatokat a magyar koronavírus-megbetegedésekről.
Az egészségügyi államtitkár minapi ígéret ellenére az országos tisztifőorvos, Müller Cecília makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra sem publikálnak demográfia adatokat a magyar koronavírus megbetegedésekről. Mint az operatív törzs szerdai tájékoztatón kiderült, teszi ezt annak ellenére, hogy HVG szembesítette az adatvédelmi hatóság elnökének álláspontjával, miszerint ezek a statisztikai információk nem érzékeny személyes adatok. A tájékoztatón lapunk is jelezte, hogy ezeknek az információknak a visszatartása rombolhatja a hivatalos szervekbe vetett bizalmat. Müller Cecília az ellenvetésekre úgy reagált, hogy megítélése szerint az érintett közönség számára nincs relevanciája ezeknek az információknak, így csak a szakemberek számára teszik azokat megismerhetővé. Ettől függetlenül utalt arra, hogy az egész országban vannak megbetegedések. Bár ma még enyhe tünetekkel is kórházban kezelik az érintetteket, de hamarosan változik a rendszer: a könnyű esetek házi karanténban kerülnek, és csak a súlyos betegeket szállítják kórházba. Arra a konkrét kérdésre, hogy mennyi tesztet vásárolunk, Müller Cecília csak annyit válaszolt: sokat. Megjegyezte: azért, hogy a rendszer bírja a terhelést, további hét vizsgáló/tesztelő labor állt munkába, illetve megint elismételte, hogy kijelölték a járványkórházakat. Hozzátette: azt is, hogy véleménye szerint nincs szükség még több teszt elvégzésére, mert az nem ad elég információt. Szerda estig egyébként Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint 1803 mintavétel történt, 58 fertőzöttről és két gyógyult betegről tudni. A hazai lélegeztetőgép-helyzet Müller Cecília szerint azért megnyugtató, mert népességarányosan jobban állunk, mint Olaszország. (Ott sok embernek nem jut ilyen életmentő eszköz, de az országos tisztifőorvos azt nem árulta el, mennyivel állunk jobban mint az olaszok. Orbán Viktor miniszterelnök korábban 2000 lélegeztetőgépről beszélt.) A tisztifőorvos ugyanakkor hangsúlyosan arra kérte a lakosságot, hogy tartsák be javaslataikat. Mint mondta: még mindig sok idős emberrel lehet találkozni a tömegközlekedési eszközökön, az utcákon, pedig a megbetegedés őket veszélyezteti leginkább. A fiatalokat pedig arra figyelmeztette, hogy az oktatás nem állt le, csak más formában zajlik. Óva intette őket a házibulik szervezésétől, s azt javasolta, hogy a személyes találkozás helyett inkább a technológiai segítségével tartsák a kapcsolatot. Úgy tudni, keddig már 45 egészségügyi dolgozó került karanténba, mert védőruha nélkül voltak kénytelenek találkozni a betegekkel. Az ennek kapcsán feltett kérdésre Müller Cecília beszélt arról is, nem tartanak attól, hogy egészségügyi dolgozók tömegesen megbetegszenek, – szerinte - minden segítséget megadnak nekik.   Az operatív törzs úgy látja, hogy az eddig meghozott korlátozó intézkedések elegendők, egyelőre nem terveznek kijárási tilalmat, vagy városrészek lezárását – közölte Lakatos Tibor ezredes, aki beszámolt arról, hogy már 2817 ember van karanténban. A korlátozó intézkedések betartását illetően mintegy 5000 ellenőrzést végeztek. Így például rendre vizsgálják, hogy az üzletek betartják-e a szűkített nyitvatartást. Mint mondta: eddig hét ember kapott emiatt 350 ezer forint büntetést. Közölte: az ellátás biztonságos marad, az áruszállítók forgalmát nem korlátozzák. A határokon kialakult torlódásokat monitorozzák, és az áthaladást próbálják könnyíteni.

A tudás tesz óvatossá

 - Éppúgy, mint ahogyan az influenza-fertőzések területei adatai térképre kerülnek, meg kellene mondani az embereknek, hogy a környezetükben hol van koronavírus fertőzés – reagált Falus Ferenc, egykori tisztifőorvos. A szakember hozzátette: ez az információ az adott területen nagyobb óvatosságra, odafigyelésre ösztönözné a lakosságot. Azonban ha az emberek azt látják, hogy nem mondják meg nekik időben, mi történik, mi várható, az csak pánikot okozhat. Például ennek köszönhető már most a boltokban a felvásárlás. A szakember beszélt arról is, hogy szükség volna minél több teszt elvégzésére. Azokból megtudhatnák, hogy a lakosság milyen arányban van átfertőződve, hogyan terjed a vírus, és az intézkedések miként szorítják vissza a járványt. 

Szerző
Témák
koronavírus