válság;járműipar;koronavírus;

2020-03-19 06:00:00

Betegen kapta el a vírust a járműipar

A II. világháború idején tankokra, a koronavírus idején ventilátorokra és maszkokra álltak át az autógyártók.

Már a tavalyi, még vírusmentes járműipari előrejelezések sem voltak optimisták, de az idei számok még a legpesszimistábbnál is rosszabbak. Az már biztos, hogy a világ autógyártása messze elmarad a 2019-es eredménytől, ami 90,3 millió darabot jelentett, most már az a kérdés, hogy más ágazatokhoz hasonlóan túléli-e a világjárványt.

A globális rekord évében, 2017-ben 95,2 milliós volt az újautópiac, 2018-ban 94,4 millió új autó kelt el. A legnagyobb autóipari beszállító Bosch tavalyi előrejelzése már további visszaesésről és 89 millió darabról, valamint 44 százalékos profitvisszaesésről szólt, de a koronavírus ennél is rosszabb forgatókönyvet írt.

A bajok nem mostanság kezdődtek. A járműipari visszaesésben jelentős szerepe volt a dízelhisztériának és a szigorúbb károsanyag-kibocsátási normák miatti profilváltásnak, ami felgyorsította az autonóm és elektromos autók fejlesztését, ez pedig önmagában is jelentős létszámleépítéseket eredményezett az ágazatban.

Tavaly 28 európai országban a közvetlenül autóiparban foglalkoztatottak száma 2,6 millió volt, globálisan ennek ötszörösével lehetett számolni. A felgyorsult robotizáció és a kevesebb munkást igénylő villanyautó-gyártás egyébként is megtizedelte a járműiparban dolgozók számát, de ez csak egy tényező a sok közül.

A járműipar hanyatlásának fő oka a világ legnagyobb piacának évek óta tartó folyamatos szűkülése: miután az elmúlt évtizedben rohamtempóban növekvő Kína leelőzte az évtizedeken át világelső USA-t, a túlzott fejlesztések és a sikertelen exportpróbálkozások miatt lassult, majd tavaly jelentős mértékben esett, idén pedig zuhant a kereslet az autók iránt. Része volt ebben az USA-val vívott kereskedelmi háborúnak.

Márpedig, ha a világ autópiacának több mint negyedét jelentő Kína egyet tüsszent, akkor annak koronavírustól függetlenül is globális hatása van. A 2019-es 21,4 milliós eladás 9,6 százalékkal maradt el a megelőző évitől, az idei első két hónapban pedig totálisan összezuhant a piac: a kínai személyautó-gyártók szövetségének (CPCA) adatai szerint február első hetében 96 százalékkal kevesebb, a teljes hónapban 310 ezer autó kelt el, ami 79 százalékkal maradt el a januáritól. Az autóeladások csökkenése már a huszadik egymást követő hónapja tart, a februári volumen pedig a 2005-ös szintet idézi. Egyelőre közel sem ennyire tragikusak az európai számok, de csak idő kérdése a bedőlés. 

Az autóversenyek és szalonok sorsa már megpecsételődött: először a Moto GP és Superbike, majd a Formula E, az F1 és a WTCR futamait, valamint a legnagyobb tavaszi autószalont, a genfit fújták le, amelyet pedig a II. világháború éveit leszámítva 1905 óta mindig megtartották. Ez több mint ötven modell premierjének törlését és hatszázezer néző elmaradását jelentette. 

Az Európai Autógyártók Szövetségének március 18-i adatai szerint az EU, az EFTA és az Egyesült Királyság piacain az év első két hónapjában 2,2 millió új személyautó kelt el, ami 7,3 százalékos esést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, de nem kétséges, hogy még csak most jön a nagy zuhanás.

Leállt a PSA konszern összes európai Citroën, DS, Peugeot, Opel és Vauxhall gyára, a VW AG valamennyi európai telephelyén várható a teljes munkaszünet, ahogy a Renault, a Dacia, és az FCA Fiat, Chrysler, Ferrari, Maserati és Iveco olaszországi, szerbiai, lengyelországi, a Ford spanyolországi, valamint a BMW-ket és Jaguárokat gyártó Magna Steyr grazi üzemeiben is. A Skoda és a Hyundai gyáraiban a cseh szakszervezetek 14 napos karantént rendeltek el a munkavállalóknak. Ma bezár az összes európai Ford és Toyota gyár.

A rendelések visszaesése miatt a beszállítók már korábban leálltak, a gyárak pedig maximálisan kihasználták a kormányintézkedések rugalmas korlátozásait, melynek része volt a hétvégi kamionstopok felfüggesztése. Rohamtempóban építettek be minden beérkező alkatrészt, de hiába, mert a kész járművek kiszállítása mellett gondot jelent a forgalomba helyezés is. Az emberek inkább az élelmiszerboltokat, nem pedig az autószalonokat rohamozzák.

A bajt tetőzi, hogy milliók jövedelme esik jelentősen, szűkös időkben pedig nem az autóvásárlás a fő cél. A magyarországi újautó-árak a koronavírustól függetlenül már tavaly megugrottak: a gyengülő forint hatására májustól karácsonyig 10-15 százalékkal drágultak az új autók, ami ismét a használtak felé terelt több ezer vevőt. Ám már ez sem megoldás, sőt inkább bukás lett, mert a külföldről behozott gépkocsik legalizálása szünetel a műszaki vizsgáztatás felfüggesztése miatt.

Szűkül a kínálat is, mert folyamatosan leállnak a gyárak, ebben az ágazatban a legtöbb poszton nem megy a távmunka.

Leállt a termelés az Audi győri autó- és motorgyárában, aminek globális hatása van és a konszern valamennyi telephelyét érinti, mert a saját márkás modellek mellett az Audi Hungáriánál készülnek a Bentley, a Lamborghini, a Seat, a Skoda, a Porsche és VW autók motorjai, melyekből az USA-ba és Kínába is szállítottak. A legnagyobb járműipari foglalkoztató, az Audi Hungaria 2019. december 31-i adatai szerint 12 807 munkatársuk volt állományban.

A szentgotthárdi Opelnél nem készülnek benzines és dízelmotorok a Peugeot és Citroën autókhoz sem. A kecskeméti Mercedes-Benz legkésőbb hétfőtől – előreláthatólag – két hétre megszakítja a munkát. A Magyar Suzuki Zrt. vezetése úgy döntött, hogy március 23-tól április 3-ig szabadságolja 3200 dolgozóját, akik erre az időre fizetést kapnak.

Magyarországon a családtagokon keresztül legalább félmillióan érintettek, hiszen 2019-ben 175 ezer embert foglalkoztatottak a hazai autógyárak és járműipari beszállítók.

Világszerte több gyárban hadiüzemmódra váltottak, ami új termékváltást jelent. A rendkívüli helyzetekben van már tapasztalata a nagy múltú márkáknak, hiszen a háborúk idején haditermelésre átállított cégek harckocsikat és lőszereket gyártottak, a korona vírus elleni harchoz más termékek kellenek. A járvány elleni küzdelemben a brit kormány többek között autógyártókkal készíttet kórházaknak szánt ventilátorokat és egyéb berendezéseket.

Profilt váltott a több mint száz hazai márkát jelentő kínai járműipar egyik éllovasa, a magyarországi buszösszeszerelő üzemmel is rendelkező BYD: a cég több mint száz gyártósoron napi ötmillió maszkot és 300 ezer üveg fertőtlenítőszert gyárt. A vállalat vasárnapi bejelentése szerint helyi kereskedővel és gyógyszertárlánccal együttműködve a héten 15 millió eldobható maszkot szállít és ha Kínában javul a helyzet, akkor az exportál is. Ez a termék ugyan nem hoz akkora hasznot, mint az autó, de a BYD, vagyis a Build Your Dream nevű cég szerint most nem a nyereség a prioritás.