Séta Freud házában

Publikálás dátuma
2020.03.20. 09:10

A pszichoanalitikus iskola alapítójának londoni otthonában barangolva láthatjuk egyebek mellett a popkulturális ikonná vált kanapét is.
Ezekhez a hetekhez amúgy is passzol, ha úgy megyünk múzeumba, hogy ehhez nem utazunk el Londonba. A 3D-s szkennelésre szakosodott Matterport cég segítségével bejárhatjuk Sigmund Freud múzeumként működő londoni házát, ahol utolsó másfél évét töltötte – és amiben híres dolgozószobája azzal a bizonyos kanapéval egyébként ugyanúgy volt berendezve, mint a bécsi. Amikor 1938-ban a nácik megszállták Ausztriát, az addig az emigrálást ellenző Freud sem maradhatott tovább: nemcsak zsidó származása, de eretneknek nyilvánított tanai miatt is menekülnie kellett. Az akkor már súlyosan beteg Freudot barátai, volt páciensei segítségével sikerült kimenekíteni Bécsből. A világ leghíresebb pszichoanalitikusa Londonban telepedett le. A ház a metropolisz északnyugati részén található, nem messze a Regent’s Parktól és a londoni állatkerttől. A kellemes, parkoktól övezett ház azóta is áll, és múzeumként működik. Mi, magyarok sokkal inkább Freud bécsi múzeumát ismerhetjük, a Berggasse 19-ben. Freud egykori lakóhelyén, ahol a felső emeleti lakásban a család lakott, 1892-ben pedig az egyre népszerűbb terapeuta egy további lakást vett ki a földszinten, ahol rendelőjét rendezte be. A három szobát Freud várakozóként, rendelőként és dolgozószobaként használta, és ez így maradt több mint 15 éven át. Freud neve szorosan összefonódott Béccsel, ahol egyszerre érezte idegenül és otthon magát – majdnem öt évtizeden át élt itt, a második világháború kezdetéig. A Berggasse 13-ba Freudék rögtön elkészülte után, 1891-ben költöztek. A 35 éves Freud korántsem volt még világhírű tudós, igaz, egyre ismertebbé vált, miután újszerű módon kezdte el kezelni betegeit. Főleg hipnózisgyakorlatokat végzett, amely akkor egy friss, ám tudományosan vitatott módszernek számított. Három évvel korábban egy új beteg, bizonyos Fanny Moser kezelésével próbálkozott éppen, mivel a gazdag és fiatal hölgyet álmatlanságtól a tikkelésig, helyi fájdalmaktól a hisztériáig többféle baj kínozta – gyógyításával addig már többen és sikertelenül próbálkoztak. Freud hipnózissal próbálkozott volna, és mivel még kezdő és egyben gyakorlatlan hipnotizőrnek számított. megkérte, betegét, hogy feküdjön le – az akkor még nem híres - kanapéjára. Moser azonban nem álmosodott el a felszólításokra, nem ellazulni, inkább beszélgetni akart. Freud egy ideig még próbálkozott a régi módszerrel, de aztán végül hagyta beszélni betegét. Így jött rá, hogy ha a páciens magától kezd el beszélni, ezzel önvédő mechanizmusait is lassan levetkőzi, és fokozatosan utat nyit a tudatalatti tartalmaknak. Az így kiformálódó terápiát nevezte el később Freud pszichoanalízisnek – a hozzá kötődő bútordarabok, a zöld karosszék és a szőnyeggel letakart kanapé pedig popkulturális ikon lett. (Előbbi a kanapé fejrésze mellett állt, így a páciensek nem láthatták, csak hallhatták Freudot.) Az analitikus dívány azóta rengeteg regény, színdarab vagy éppen film főszereplője lett. Elég csak Woody Allen filmjeire gondolni az Annie Halltól az Agyament Harry-ig, legutóbb a Bárányok hallgatnak sikere után önálló életre kelő Hannibal Lecter otthonát rendezték úgy be a Hannibal című film számára, hogy ahhoz Freud bécsi illetve londoni rendelője volt a minta – a híres bútoroktól a Freud által gondosan összeválogatott műtárgyakig. Freud a híressé vált popkulturális kanapéját egy hálás páciensétől kapta ajándékba. Madame Benvenisti állítólag azt mondta Freudnak, hogy ha már feltárja titkait, legalább kényelembe helyezkedve szeretné ezt tenni – és vett hozzá egy bézs színű kanapét. Freud a rövid és egyszerű heverőt túl szigorúnak tartotta, ezért egy perzsaszőnyeggel takarta le és több bársonypárnával próbálta meghittebbé tenni. Egyik művében leírta, hogy azért helyezte az analitikusi karosszéket a lefektetett páciens feje mögé, hogy azokat ne befolyásolhassa semmi olyan reakció, ami esetleg a hallottak hatására az ő arcán tükröződne. Az eredeti kanapé megtekinthető Londonban, Freud utolsó otthonában, ahol utolsó másfél évében is kezelt rajta betegeket. Ha a Matterport weboldalát beizzítjuk, láthatjuk a vöröstéglás Maresfield Gardens 20. alaprajzát és babaház szerű áttekintését, majd a képernyő alján lévő listából választhatunk, a ház melyik részében szeretnénk tovább nézelődni.. A londoni Freud Múzeumba a családtagok mellett 1938-ban az eredeti bútorok nagy részét is sikerült átmenekíteni, a család hűséges cselédlánya, Paula pedig – hála remek emlékezőtehetségének -, a műtárgyak és festmények mellett a legapróbb tárgyakat is pontosan ugyanoda helyezte vissza Freud íróasztalán, ahol Bécsben is álltak. Európában egyébként van egy harmadik Freud-múzeum – a morvaországi Příbor városban, ahol Freud szülőházában – és a róla elnevezett utcában - rendezték be.

Tudományalapító

Sigmund Freud 1856. május 6-án született az akkori Freibergben (ma Příbor, Csehország), Jakob Freud textilkereskedő gyermekeként, és hároméves volt, amikor a Freud család előbb Lipcsébe költözött, majd Bécsbe költözött. Freud itt végzett orvostanhallgatóként, aztán1882-ben úgy döntött, a tudományos kutatói pálya helyett inkább gyakorló orvos lesz. Végül mégis korszakalkotó tudósként, a pszichoanalízis kifejlesztőjeként ismerjük. 

Bizarr egybeesés

Tíz éve az volt a hír, hogy lehetséges, egy 1910-es Hitler festmény is szerepelt a gyűjteményében. Az egyik brit aukciósház árverése kapcsán került napvilágra, hogy az apró, 20 x 10 centiméteres, templomot ábrázoló kép hátoldalán a "Studio Medico Sigmund Freud Vienna" olasz nyelvű felirat szerepel. A bizarr egybeesés nem teljesen kizárható, mivel a történet két szereplője ugyanabban az időben élt Bécsben és elképzelhető, hogy a nélkülöző festőtől tényleg Freud vagy egyik munkatársa vásárolta meg.

Témák
Freud

Ilyen se volt még: nem tartják meg a cannes-i filmfesztivált

Publikálás dátuma
2020.03.19. 21:57
Papíron erős a mezőny
Hétfőn még tagadták, hogy veszélybe került volna, ma bejelentették: elmarad a világ első számú filmfesztiválja.
Elmarad a koronavírus-járvány miatt májusban a cannes-i filmfesztivál, amelyet talán egy későbbi időpontban tartanak meg - jelentették be a szervezők csütörtök este. A világ első számú nemzetközi filmfesztiválját idén május 12. és 23. között rendezték volna meg. A franciaországi járványügyi helyzet miatt azonban a tervezett időpontban nem tartják meg a rendezvényt - közölték a szervezők. Hozzátették: minden lehetőséget megvizsgálnak annak érdekében, hogy ne maradjon el idén a nagy hagyományú, rangos esemény, de végleges döntést később, a járványügyi helyzet alakulásától függően hoznak az állammal, a cannes-i polgármesterrel és a filmszakma képviselőivel egyeztetve. Az egyik lehetőség, hogy június végén vagy július elején rendezik meg a seregszemlét. A szervezők hétfőn még cáfolták, hogy a koronavírus miatt veszélybe került volna a 73. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál. Ha a fesztivált egy későbbi időpontban sem sikerül megtartani, 73 éves történetében először marad el. Eddig csak egyszer fordult elő, 1968-ban, hogy a diáklázadás és általános sztrájk miatt félbeszakadt a mustra. Az idei cannes-i fesztivál volt az egyik utolsó nagy közelgő nemzetközi rendezvény, amelynek megtartásáról vagy lefújásáról mindeddig nem döntöttek a járványveszély közepette.
Szerző

Lemond a Vígszínház éléről és igazgatói pályázatát is visszavonja Eszenyi Enikő

Publikálás dátuma
2020.03.19. 16:48

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Eszenyi Enikő visszavonta a Vígszínház vezetésére beadott pályázatát és ahogy fogalmazott befejezte munkáját a teátrumban, ami gyakorlatilag lemondásként értelmezhető. Úgy tudjuk, hogy hamarosan döntés születhet a megbízott vezető személyéről.
„Arra az elhatározásra jutottam, hogy a magam és mások méltóságának megőrzése érdekében a Vígszínház vezetésére beadott pályázatomat – annak ellenére, hogy a szakmai bizottság azt találta a legjobbnak – visszavonom, vígszínházi munkámat befejezem” - áll abban a bejegyzésben, amit szerda délután tett közzé a Vígszínház Facebook oldalán Eszenyi Enikő, a teátrum igazgatója. Tudomásunk szerint döntéséről értesítette Karácsony Gergely főpolgármestert is. Eszenyi döntését azzal indokolja, hogy „az elmúlt napokban életem legnehezebb pillanatait éltem meg. Sokat tapasztaltam ez alatt a néhány nap alatt: támogatást, gyűlöletet, együttérzést és kiközösítést.(…) Ahogy 39 évvel ezelőtt, most is úgy látom, egyesek nem tudnak megbékélni a személyemmel. Mindent elkövetve igyekeznek a Vígszínház társulatát megosztani, a művészetbe vetett hitüket megtörni.” Továbbá úgy fogalmaz: "egy érzékeny világ érzékeny történéseit igyekszem megérteni, független művészként középen állva, rendíthetetlenül, sok ezer nézőért. Már nem vagyok fiatal – és bár tapasztalataink különbözősége nehezen engedi az érvényes igazságok kinyilatkoztatását – azt bátran kijelenthetem, hogy a Vígszínház az elmúlt tíz évben megújult.” Eszenyi Enikő döntését megelőzte, hogy a Vígszínház társulatából több mint 240-en írták alá azt a levelet, amelyben azt kérik a fővárosól, hogy szakértők – pszichológus, mediátor - bevonásával vizsgálják ki, mi történt a teátrumban az elmúlt években – értesült a Népszava. Az Index birtokába került az a Karácsony Gergelynek és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettesnek elküldött levél, amelyben többek között az áll: „hiszünk abban, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Ugyanakkor hiszünk abban is, hogy a színházi kollektívát megilleti az a jog, hogy a fenntartó alapos vizsgálattal tárja fel az igazságot a megjelent beszámolókkal kapcsolatban. (….) Tisztelettel kérjük a Fenntartót és a Vígszínház Felügyelőbizottságát, hogy a vizsgálatot olyan független szakemberek bevonásával végezzék el, akik megfelelő kompetenciákkal és tapasztalattal bírnak a munkahelyi visszaélések, abúzusok feltárásában, kivizsgálásában. Kérjük, hogy a vizsgálatba olyan szakembereket vonjanak be, akik nemcsak a színház jogi, gazdasági működését látják át, hanem tisztában vannak a színházi alkotófolyamat sajátos belső törvényszerűségeivel, ennek pszichológiai, érzelmi sajátosságaival is, értik továbbá az alkotófolyamat során szükségszerűen kialakuló alá-felé rendeltségi helyzeteket is.” A fővárostól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a petíciót megkapták és továbbították a Vígszínház felügyelőbizottságának. A főváros több mint egy hete arra kérte a Vígszínház felügyelőbizottságát, hogy vizsgálja ki az igazgató, Eszenyi Enikő ellen felvetődött vádakat, megállapításokat. Rényi Ádám sajtófőnök megerősítette, hogy a vizsgálat Eszenyi visszalépését követően sem áll le, de a járvány nehezíti a lefolytatását. Az elmúlt hetekben több Vígszínházból elszerződött és jelenlegi társulati tag beszélt arról, hogy Eszenyi Enikő viselkedése több esetben elérte a verbális erőszak kategóriáját, illetve visszaélve hatalmával toxikus légkört teremtett a színházban. A direktor akkor még azzal védekezett, hogy lejárató kampányt indítottak ellene. A színház igazgatói pályázatán Eszenyi Enikő mellett Rudolf Péter és Csányi János indult, a társulat nagy többségben Rudolf Pétert támogatta, a szakmai bizottság viszont Eszenyi Enikőt. Korábban arról volt szó, hogy a Főváros március 25-i Közgyűlésen dönt a pályázatról. Eszenyi mandátuma június végén járt volna le, úgy tudjuk, hogy a mostani járványhelyzet miatt a közgyűlés megtartása is kétséges. Nagy valószínűséggel új pályázat kiírása várható, illetve hamarosan döntés születhet a megbízott vezető személyéről.
Szerző
Frissítve: 2020.03.19. 17:53