Ezekhez a hetekhez amúgy is passzol, ha úgy megyünk múzeumba, hogy ehhez nem utazunk el Londonba. A 3D-s szkennelésre szakosodott Matterport cég segítségével bejárhatjuk Sigmund Freud múzeumként működő londoni házát, ahol utolsó másfél évét töltötte – és amiben híres dolgozószobája azzal a bizonyos kanapéval egyébként ugyanúgy volt berendezve, mint a bécsi.
Amikor 1938-ban a nácik megszállták Ausztriát, az addig az emigrálást ellenző Freud sem maradhatott tovább: nemcsak zsidó származása, de eretneknek nyilvánított tanai miatt is menekülnie kellett. Az akkor már súlyosan beteg Freudot barátai, volt páciensei segítségével sikerült kimenekíteni Bécsből.
A világ leghíresebb pszichoanalitikusa Londonban telepedett le. A ház a metropolisz északnyugati részén található, nem messze a Regent’s Parktól és a londoni állatkerttől. A kellemes, parkoktól övezett ház azóta is áll, és múzeumként működik.
Mi, magyarok sokkal inkább Freud bécsi múzeumát ismerhetjük, a Berggasse 19-ben. Freud egykori lakóhelyén, ahol a felső emeleti lakásban a család lakott, 1892-ben pedig az egyre népszerűbb terapeuta egy további lakást vett ki a földszinten, ahol rendelőjét rendezte be. A három szobát Freud várakozóként, rendelőként és dolgozószobaként használta, és ez így maradt több mint 15 éven át. Freud neve szorosan összefonódott Béccsel, ahol egyszerre érezte idegenül és otthon magát – majdnem öt évtizeden át élt itt, a második világháború kezdetéig.
A Berggasse 13-ba Freudék rögtön elkészülte után, 1891-ben költöztek. A 35 éves Freud korántsem volt még világhírű tudós, igaz, egyre ismertebbé vált, miután újszerű módon kezdte el kezelni betegeit. Főleg hipnózisgyakorlatokat végzett, amely akkor egy friss, ám tudományosan vitatott módszernek számított. Három évvel korábban egy új beteg, bizonyos Fanny Moser kezelésével próbálkozott éppen, mivel a gazdag és fiatal hölgyet álmatlanságtól a tikkelésig, helyi fájdalmaktól a hisztériáig többféle baj kínozta – gyógyításával addig már többen és sikertelenül próbálkoztak. Freud hipnózissal próbálkozott volna, és mivel még kezdő és egyben gyakorlatlan hipnotizőrnek számított. megkérte, betegét, hogy feküdjön le – az akkor még nem híres - kanapéjára. Moser azonban nem álmosodott el a felszólításokra, nem ellazulni, inkább beszélgetni akart. Freud egy ideig még próbálkozott a régi módszerrel, de aztán végül hagyta beszélni betegét. Így jött rá, hogy ha a páciens magától kezd el beszélni, ezzel önvédő mechanizmusait is lassan levetkőzi, és fokozatosan utat nyit a tudatalatti tartalmaknak. Az így kiformálódó terápiát nevezte el később Freud pszichoanalízisnek – a hozzá kötődő bútordarabok, a zöld karosszék és a szőnyeggel letakart kanapé pedig popkulturális ikon lett. (Előbbi a kanapé fejrésze mellett állt, így a páciensek nem láthatták, csak hallhatták Freudot.)
Az analitikus dívány azóta rengeteg regény, színdarab vagy éppen film főszereplője lett. Elég csak Woody Allen filmjeire gondolni az Annie Halltól az Agyament Harry-ig, legutóbb a Bárányok hallgatnak sikere után önálló életre kelő Hannibal Lecter otthonát rendezték úgy be a Hannibal című film számára, hogy ahhoz Freud bécsi illetve londoni rendelője volt a minta – a híres bútoroktól a Freud által gondosan összeválogatott műtárgyakig. Freud a híressé vált popkulturális kanapéját egy hálás páciensétől kapta ajándékba. Madame Benvenisti állítólag azt mondta Freudnak, hogy ha már feltárja titkait, legalább kényelembe helyezkedve szeretné ezt tenni – és vett hozzá egy bézs színű kanapét. Freud a rövid és egyszerű heverőt túl szigorúnak tartotta, ezért egy perzsaszőnyeggel takarta le és több bársonypárnával próbálta meghittebbé tenni. Egyik művében leírta, hogy azért helyezte az analitikusi karosszéket a lefektetett páciens feje mögé, hogy azokat ne befolyásolhassa semmi olyan reakció, ami esetleg a hallottak hatására az ő arcán tükröződne.
Az eredeti kanapé megtekinthető Londonban, Freud utolsó otthonában, ahol utolsó másfél évében is kezelt rajta betegeket. Ha a Matterport weboldalát beizzítjuk, láthatjuk a vöröstéglás Maresfield Gardens 20. alaprajzát és babaház szerű áttekintését, majd a képernyő alján lévő listából választhatunk, a ház melyik részében szeretnénk tovább nézelődni..
A londoni Freud Múzeumba a családtagok mellett 1938-ban az eredeti bútorok nagy részét is sikerült átmenekíteni, a család hűséges cselédlánya, Paula pedig – hála remek emlékezőtehetségének -, a műtárgyak és festmények mellett a legapróbb tárgyakat is pontosan ugyanoda helyezte vissza Freud íróasztalán, ahol Bécsben is álltak.
Európában egyébként van egy harmadik Freud-múzeum – a morvaországi Příbor városban, ahol Freud szülőházában – és a róla elnevezett utcában - rendezték be.