Előfizetés

Az otthoni filmnézéstől féltik a netet, az adatforgalom korlátozását kéri az EU-biztos

Cs. G.
Publikálás dátuma
2020.03.20. 10:20

Fotó: Full Picture Agency / Jean-Baptiste Lacroix / AFP
Miközben a kulturális világsajtó igyekszik a koronavírus miatti a lehető legtöbb otthoni szórakozás és kikapcsolódás lehetőségét megmutatni az embereknek, Thierry Breton, az Európai Bizottság egyik, digitális politikával foglalkozó biztosa szerdán felszólította a két legnagyobb digitális streaming szolgáltatót, a Netflixet és a Youtube-ot, hogy korlátozzák a szolgáltatásaikkal járó adatforgalmat, azaz alapvetően ne HD, hanem SD felbontásban kínálják a tartalmaikat – adta hírül a Financial Times. A cél, hogy az internetellátás leterheltségét Európában enyhítsék. Noha a szolgáltatók hosszú évek óta fejlesztik a széles sávú interneteléréseket a kontinensen és szerintük egyelőre nincs gond, a szakértők szerint csak napok kérdése, hogy probléma legyen vele, amikor a koronavírus miatt home office-ra és távoktatásra kényszerült emberek munkára is sokkal intenzívebben használják a netet, amelynek a leterheltsége már most elérte a szilveszter éjszakai forgalmat. A tech-cégek közül egyébként már a Facebook tulajdonosa, Marc Zuckerberg is jelezte, hogy a megnövekedett forgalom miatt akadozhat a szolgáltatás, lévén Európában ez a közösségi hálózat a leghasználtabb és most, hogy otthon kell ülni exponenciálisan megnőtt a posztolni vágyás ingere. A Youtube-ot tulajdonló Google nem kommentálta Breton kérését, a Netflix amerikai szóvivője a Financial Times-nak elmondta: értik a problémát, és az EU-biztosnak minden joga megvan figyelmeztetni őket, igyekeznek is megoldást találni a helyzetre. Például javasolta a tableten és a telefonon elérhető applikációjuk használatát, amelynek keretein belül a filmek letölthetőek az eszközre, így nem kell folyamatosan streamingelni. Szakértők szerint azonban nehezen lehet majd rávenni a Netflix-et, hogy a képcsöves tévék „zavaros” felbontásában sugározzon a jövőben, mivel a HD és a 4K csomagok többe kerülnek – és nem mellékesen a legtöbb előfizető (akik több mint 160 millióan vannak) a drágább csomagokat fizette elő. További nagy kérdés, hogy Thierry Breton miért csak két céget emelt ki, miközben az elmúlt két évben tucatnyi streaming szolgáltató harcol az emberek szabadidejének a megszerzéséért.  

Séta Freud házában

Torma Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.03.20. 09:10

A pszichoanalitikus iskola alapítójának londoni otthonában barangolva láthatjuk egyebek mellett a popkulturális ikonná vált kanapét is.
Ezekhez a hetekhez amúgy is passzol, ha úgy megyünk múzeumba, hogy ehhez nem utazunk el Londonba. A 3D-s szkennelésre szakosodott Matterport cég segítségével bejárhatjuk Sigmund Freud múzeumként működő londoni házát, ahol utolsó másfél évét töltötte – és amiben híres dolgozószobája azzal a bizonyos kanapéval egyébként ugyanúgy volt berendezve, mint a bécsi. Amikor 1938-ban a nácik megszállták Ausztriát, az addig az emigrálást ellenző Freud sem maradhatott tovább: nemcsak zsidó származása, de eretneknek nyilvánított tanai miatt is menekülnie kellett. Az akkor már súlyosan beteg Freudot barátai, volt páciensei segítségével sikerült kimenekíteni Bécsből. A világ leghíresebb pszichoanalitikusa Londonban telepedett le. A ház a metropolisz északnyugati részén található, nem messze a Regent’s Parktól és a londoni állatkerttől. A kellemes, parkoktól övezett ház azóta is áll, és múzeumként működik. Mi, magyarok sokkal inkább Freud bécsi múzeumát ismerhetjük, a Berggasse 19-ben. Freud egykori lakóhelyén, ahol a felső emeleti lakásban a család lakott, 1892-ben pedig az egyre népszerűbb terapeuta egy további lakást vett ki a földszinten, ahol rendelőjét rendezte be. A három szobát Freud várakozóként, rendelőként és dolgozószobaként használta, és ez így maradt több mint 15 éven át. Freud neve szorosan összefonódott Béccsel, ahol egyszerre érezte idegenül és otthon magát – majdnem öt évtizeden át élt itt, a második világháború kezdetéig. A Berggasse 13-ba Freudék rögtön elkészülte után, 1891-ben költöztek. A 35 éves Freud korántsem volt még világhírű tudós, igaz, egyre ismertebbé vált, miután újszerű módon kezdte el kezelni betegeit. Főleg hipnózisgyakorlatokat végzett, amely akkor egy friss, ám tudományosan vitatott módszernek számított. Három évvel korábban egy új beteg, bizonyos Fanny Moser kezelésével próbálkozott éppen, mivel a gazdag és fiatal hölgyet álmatlanságtól a tikkelésig, helyi fájdalmaktól a hisztériáig többféle baj kínozta – gyógyításával addig már többen és sikertelenül próbálkoztak. Freud hipnózissal próbálkozott volna, és mivel még kezdő és egyben gyakorlatlan hipnotizőrnek számított. megkérte, betegét, hogy feküdjön le – az akkor még nem híres - kanapéjára. Moser azonban nem álmosodott el a felszólításokra, nem ellazulni, inkább beszélgetni akart. Freud egy ideig még próbálkozott a régi módszerrel, de aztán végül hagyta beszélni betegét. Így jött rá, hogy ha a páciens magától kezd el beszélni, ezzel önvédő mechanizmusait is lassan levetkőzi, és fokozatosan utat nyit a tudatalatti tartalmaknak. Az így kiformálódó terápiát nevezte el később Freud pszichoanalízisnek – a hozzá kötődő bútordarabok, a zöld karosszék és a szőnyeggel letakart kanapé pedig popkulturális ikon lett. (Előbbi a kanapé fejrésze mellett állt, így a páciensek nem láthatták, csak hallhatták Freudot.) Az analitikus dívány azóta rengeteg regény, színdarab vagy éppen film főszereplője lett. Elég csak Woody Allen filmjeire gondolni az Annie Halltól az Agyament Harry-ig, legutóbb a Bárányok hallgatnak sikere után önálló életre kelő Hannibal Lecter otthonát rendezték úgy be a Hannibal című film számára, hogy ahhoz Freud bécsi illetve londoni rendelője volt a minta – a híres bútoroktól a Freud által gondosan összeválogatott műtárgyakig. Freud a híressé vált popkulturális kanapéját egy hálás páciensétől kapta ajándékba. Madame Benvenisti állítólag azt mondta Freudnak, hogy ha már feltárja titkait, legalább kényelembe helyezkedve szeretné ezt tenni – és vett hozzá egy bézs színű kanapét. Freud a rövid és egyszerű heverőt túl szigorúnak tartotta, ezért egy perzsaszőnyeggel takarta le és több bársonypárnával próbálta meghittebbé tenni. Egyik művében leírta, hogy azért helyezte az analitikusi karosszéket a lefektetett páciens feje mögé, hogy azokat ne befolyásolhassa semmi olyan reakció, ami esetleg a hallottak hatására az ő arcán tükröződne. Az eredeti kanapé megtekinthető Londonban, Freud utolsó otthonában, ahol utolsó másfél évében is kezelt rajta betegeket. Ha a Matterport weboldalát beizzítjuk, láthatjuk a vöröstéglás Maresfield Gardens 20. alaprajzát és babaház szerű áttekintését, majd a képernyő alján lévő listából választhatunk, a ház melyik részében szeretnénk tovább nézelődni.. A londoni Freud Múzeumba a családtagok mellett 1938-ban az eredeti bútorok nagy részét is sikerült átmenekíteni, a család hűséges cselédlánya, Paula pedig – hála remek emlékezőtehetségének -, a műtárgyak és festmények mellett a legapróbb tárgyakat is pontosan ugyanoda helyezte vissza Freud íróasztalán, ahol Bécsben is álltak. Európában egyébként van egy harmadik Freud-múzeum – a morvaországi Příbor városban, ahol Freud szülőházában – és a róla elnevezett utcában - rendezték be.

Tudományalapító

Sigmund Freud 1856. május 6-án született az akkori Freibergben (ma Příbor, Csehország), Jakob Freud textilkereskedő gyermekeként, és hároméves volt, amikor a Freud család előbb Lipcsébe költözött, majd Bécsbe költözött. Freud itt végzett orvostanhallgatóként, aztán1882-ben úgy döntött, a tudományos kutatói pálya helyett inkább gyakorló orvos lesz. Végül mégis korszakalkotó tudósként, a pszichoanalízis kifejlesztőjeként ismerjük. 

Bizarr egybeesés

Tíz éve az volt a hír, hogy lehetséges, egy 1910-es Hitler festmény is szerepelt a gyűjteményében. Az egyik brit aukciósház árverése kapcsán került napvilágra, hogy az apró, 20 x 10 centiméteres, templomot ábrázoló kép hátoldalán a "Studio Medico Sigmund Freud Vienna" olasz nyelvű felirat szerepel. A bizarr egybeesés nem teljesen kizárható, mivel a történet két szereplője ugyanabban az időben élt Bécsben és elképzelhető, hogy a nélkülöző festőtől tényleg Freud vagy egyik munkatársa vásárolta meg.

Ilyen se volt még: nem tartják meg a cannes-i filmfesztivált

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.19. 21:57
Papíron erős a mezőny
Hétfőn még tagadták, hogy veszélybe került volna, ma bejelentették: elmarad a világ első számú filmfesztiválja.
Elmarad a koronavírus-járvány miatt májusban a cannes-i filmfesztivál, amelyet talán egy későbbi időpontban tartanak meg - jelentették be a szervezők csütörtök este. A világ első számú nemzetközi filmfesztiválját idén május 12. és 23. között rendezték volna meg. A franciaországi járványügyi helyzet miatt azonban a tervezett időpontban nem tartják meg a rendezvényt - közölték a szervezők. Hozzátették: minden lehetőséget megvizsgálnak annak érdekében, hogy ne maradjon el idén a nagy hagyományú, rangos esemény, de végleges döntést később, a járványügyi helyzet alakulásától függően hoznak az állammal, a cannes-i polgármesterrel és a filmszakma képviselőivel egyeztetve. Az egyik lehetőség, hogy június végén vagy július elején rendezik meg a seregszemlét. A szervezők hétfőn még cáfolták, hogy a koronavírus miatt veszélybe került volna a 73. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál. Ha a fesztivált egy későbbi időpontban sem sikerül megtartani, 73 éves történetében először marad el. Eddig csak egyszer fordult elő, 1968-ban, hogy a diáklázadás és általános sztrájk miatt félbeszakadt a mustra. Az idei cannes-i fesztivál volt az egyik utolsó nagy közelgő nemzetközi rendezvény, amelynek megtartásáról vagy lefújásáról mindeddig nem döntöttek a járványveszély közepette.