Háromszáz milliós lökés a magyar korona-gyógyszer fejlesztésére

Publikálás dátuma
2020.03.20. 07:00

Fotó: ELTE
Magyarok is hozzáláttak a koronavírus elleni gyógyszer fejlesztéséhez. Az ELTE vezetésével létrejött konzorciumban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatói, a Richter Gedeon Nyrt. és az ImmunoGenes Kft. dolgoznak együtt az új orvosságon. A részletekről a projekt vezetőjét, Kacskovics Imre professzort, az ELTE TTK dékánját, az Immunológiai Tanszék vezetőjét kérdeztük.
Mire lesz jó az új szer?
A betegség megelőzésére kezelni lehet vele az egészségügyi dolgozókat, a beteg embereket pedig meggyógyíthatja vagy jelentősen mérsékelheti a betegség súlyosságát. Ez egy oltás lesz?
Nem oltás, hanem egy intravénás infúzió. Ha sikerül megvalósítani azt, amiről most gondolkodunk, akkor a készítmény a fertőzött betegek szervezetében semlegesíti a vírust és elpusztítja a vírusfertőzött sejteket. Azaz sokkal kevesebb lesz a vírusok száma, csökken a betegség súlyossága is. Az új molekula hosszan marad a szervezetben, és így akár 3-4 hétig is megvédhet bárkit a fertőzéstől. Amíg nincs védőoltás, addig ez az infúzió segítheti a megelőzést is. A már létező vírusellenes gyógyszerek nem jók a koronavírus ellen?
Egyelőre nincs bizonyítottan hatásos kezelés vagy hatóanyag az új vírus ellen. Egy szer van, ezt a Gilead nevű amerikai cég próbálja forgalmazni. A készítmény, a Rendesivir, de még ez is kísérleti fázisban van. Erről azt feltételezik, hogy gátolja a vírus szaporodását. A szert eredetileg az ebola- és a marburg vírusfertőzések kezelésére fejlesztették, de közben kiderült róla, hogy más egyszálú RNS-vírusok, köztük a koronavírusok ellen (ideértve a MERS- és SARS-vírusokat) is mutat antivirális hatást. Korábban azt nyilatkozta, hogy izolálni fogják a vírust. Miért nem kérték el azokból az országoktól, ahol ez már megtörtént vagy WHO-tól? Kértük, a PTE kutatói a vírustörzset már megrendelték egy európai hálózaton keresztül. Ehhez egy komoly kutatási tervet kellett leadniuk, ám közben a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusa, Kiss Zoltán vezetésével izolálták itthon is. Együtt dolgozunk Jakab Ferenccel, aki a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumának a vezetője, ő megkapja a hazai izolált vírust. A vírus izolálása azt jelenti, hogy egy beteg mintájából sikerül a vírust kinyerni úgy, hogy az szaporítható is. Bármilyen gyógyszert, gyógyhatású anyagot értelemszerűen élő, fertőzőképes víruson kell tesztelni, hogy mérhető legyen az új molekulának milyen hatása van rá. Mennyire lesz megterhelő ez az új gyógyszer a szervezetnek?
Miután még ez a gyógyszer nem létezik, még senki nem állította elő, így semmit nem tudunk erről. A jó hír az, hogy egy vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatos kutatásban kísérleti fázisban létezik ennek a molekulának egy nagyon hasonló formája, és az nem okoz jelentős mellékhatást. Mi azt reméljük, hogy másfél év múlva lehetőleg eljutunk a klinikai vizsgálatokig. E fehérje terápiás alkalmazhatóságát majd akár többéves klinikai vizsgálatokkal lehet igazolni. Most ott tartunk, hogy összeállt a konzorcium, elkezdtünk gondolkodni, megrendelni a reagenseket. Kaptunk induló tőkét, 300 millió forintot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól azzal, hogy ha a járványhelyzet nem mérséklődik és jók az eredményeink, támogatják a folytatást is.
Szerző

Tiborcz István cége vásárolt lélegeztető gépeket az Uzsoki kórháznak

Publikálás dátuma
2020.03.20. 06:34

Fotó: Népszava
Azonnali adományt kapott az Uzsoki Utcai Kórház a BDPST Group ingatlanfejlesztő társaságtól, amelyből többek között két ultramodern lélegeztetőgépet vásárol az egészségügyi intézmény.
Az adományozási szerződést 2020. március 18-án írta alá Dr. Ficzere Andrea, az Uzsoki kórház főigazgatója, és Tiborcz István, a BDPST Group igazgatósági tagja és tulajdonosa – olvasható az intézmény honlapján. A kiírást először a 24.hu vette észre. Mint írják: „Az adománynak köszönhetően elkezdtük két új lélegeztetőgép beszerzését, reményeink szerint heteken belül be is tudjuk üzemelni őket, ami a jelenlegi helyzetben tovább növeli az ellátás biztonságát, és életek megmentését teszi lehetővé” – mondta Dr. Ficzere Andrea, a kórház főigazgatója. A beszerzés alatt álló, Philips Trilogy Evo típusú, párásítóval ellátott lélegeztetőgépek invazív és nem invazív lélegeztetéshez nyújtanak biztos hátteret számos felnőtt és gyermek páciens számára. „A jelenlegi helyzetben összefogásra van szükség, hogy mindenki a saját eszközeivel segítse a járvány elleni küzdelmet. A BDPST Group részéről ennek egyik első lépése az Uzsoki Utcai Kórház számára nyújtott támogatás” – mondta Tiborcz István, a BDPST Group többségi tulajdonosa. Nem előzmény nélküli, hogy a BDPST Group egészségügyi intézményt támogat: a társaság tavaly nyáron mintegy 34 millió forintos adományt nyújtott a Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítványnak, amelyből a Semmelweis Egyetem I. sz. Bókay Gyermekklinika számára egy életmentő Extrakorporeális Membrán Oxigenizáció (ECMO - műtüdő) berendezést vásárolt. A készülék segítségével intenzív osztályos ellátást igénylő súlyos tüdőbetegségben vagy szívbetegségben szenvedő újszülöttek, csecsemők, gyermekek szervpótló kezelését tudják elvégezni a gyerekklinikán. E berendezésnek köszönhetően várhatóan évi 10-15, súlyos állapotú újszülött és gyermek életét mentheti meg a Semmelweis Egyetem I.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika. Az ingatlanfejlesztő társaság és tulajdonosi körének az együttműködése a Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvánnyal több évre nyúlik vissza – áll a kórház közleményében.
Szerző

Céges hadművelet: amikor a katonák átveszik az irányítást

Publikálás dátuma
2020.03.20. 06:30

Fotó: Honvédelmi Minisztérium
Beleszólhatnak a gyártásban, a logisztikába, de akár a pénzügyekbe is – a honvédelmi tárca emberei eddig 71 „létfontosságú” vállalat menedzsmentjébe szálltak be.
„Nem vagyunk ellenségei egymásnak” – adott hangot meglepettségének Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára, amiért a Honvédelmi Minisztérium (HM) az utolsó pillanatig titkolta, hogy a veszélyhelyzet miatt mely 140 cég biztonságos és zavartalan működését szeretné „segíteni” az adott társaság vezetéséből. Csütörtök reggel pedig meg is jelentek a HM emberei több tucat cégnél, de arról csak délután számoltak be, hogy első körben 71 vállalatnál kezdték meg működésüket az úgynevezett Honvédelmi Irányító Törzsek. Az érintett vállalatok között van egyebek mellett a paksi atomerőmű, a MOL, a Mátrai Erőmű, megannyi földgáz-, áram és vízszolgáltató, a jegybank, az értéktőzsde, a MÁV, a Volánbusz, a Posta, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, az Auchan és a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. is. Arról, hogy a Honvédelmi Irányító Törzsek pontosan mit csinálnak majd, keveset lehet tudni. Benkő Tibor honvédelmi miniszter – aki egyben a járvány miatt létrehozott, létfontosságú magyar vállalatok biztonságáért felelős akciócsoport vezetője is – annyit árult el csupán: a kiválasztott cégeknél „nyomon követik és koordinálják a munkát.” Tegnapi közleményükben pedig annyi állt: „Az ország folyamatos működéséhez elengedhetetlen, létfontosságú magyar vállalatok biztonságos tevékenységét és zavartalan működését” segítik. A tegnap indult „hadműveletet” a 2011-es katasztrófavédelmi törvény szabályozza, ám meglehetősen nagy vonalakban. A jogszabály fokozatos „irányításszerzést” ír elő. Első lépésként a kormány veszélyhelyzet esetén rendeletben előírhatja például azt: a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek miatt mely cégek – milyen termékek, szolgáltatások esetében – kötelezhetőek arra, hogy szerződést kössenek az állammal. A helyzet súlyosbodása esetén közvetlen állami irányítás alá vonhatóak az érintett cégek – ez történik most. Ilyenkor az állami szereplők belenézhetnek a cég könyvelésébe, jóváhagyhatják a cég kötelezettségvállalásait. Ugyanakkor a jogszabály leszögezi, hogy az állami menedzserek csak a veszélyhelyzetet kiváltó, rendkívüli helyzettel összefüggésben dönthetnek a gazdálkodó szervezet hatáskörébe tartozó ügyében. Azaz: egy állami felügyelet alá kerülő gyógyszergyárban előírhatják például a járvány elhárításához szükséges készítmény gyártását, de például kozmetikai készítményét nem. A döntésekről az állami szereplőknek minden esetben írásban kell tájékoztatniuk a cég vezetését és a vészhelyzettel össze nem függő ügyekben nem hozhatnak döntést. Végül az államnak kötelessége kártalanítani a gazdálkodó szervezetet, illetve tulajdonosát, az állami döntéshozók rendelkezései által okozott veszteség miatt. Azt, hogy a gyakorlatban milyen lesz a HM emberinek és a cég vezetésének együttműködése még nem tudni, mivel ilyen eljárásra még nem volt példa az újkori magyar történelemben. Ugyanakkor Dávid Ferenc arra számít, hogy az állam csak a legszükségesebb területeken fog beleszólni a kiválasztott cégek életébe. Első körben a közszolgáltatóknál alkalmazhatja a közvetlen, honvédelem alá tartozó irányítást, majd ezt követheti a többi ágazat. Szerinte most ezt csak azért lépheti meg az állam, hogy később ne legyen megkötve a keze és szükséghelyzetben gyorsan hozhasson rendkívüli intézkedéseket. „Ez amolyan félkemény megoldás” – fogalmazott a közgazdász, hozzátéve, hogy szerinte az államnak most nem érdeke mélyen belenyúlni egy cég életébe. Minden cégnél más módon szólhatnak be a működésbe: így szolgáltató cégek esetén várhatóan szabályozhatják a szolgáltatás időleges szüneteltetetését, újraindítását, termelő cégeknél szabályozhatják a műszakok hosszát, a túlóra kérdéseit, beleszólhatnak abba, hogy mely régiókba milyen módon, kivel kell szállítani.