Ezermilliárdos költségvetési segítségre lenne szükség, a kormány csomagja kezdetnek is kevés

Publikálás dátuma
2020.03.19. 22:32

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány 30-40 milliárdos adókönnyítésén túl ezer milliárdos csomag kellene a magyar cégek életben tartásához.
A kormány szerdán több járulék elengedésről döntött, de csak a válság sújtotta szektorokban. A teljes csomag költségvetési kihatása mintegy 30-40 milliárd forint lehet elemzői becslések szerint. A kormány a turizmusban, a vendéglátásban és a sportban, illetve a taxisoknak adott átmeneti járulék-, illetve adókedvezményeket. Azonban a következő napokban akár az ezer milliárdot is elérő intézkedésekről kellene döntenie a kormánynak annak érdekében, hogy elkerüljék több százeres elbocsátásokat – erre hívta fel a figyelmet Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke és Zsiday Viktor, a Citadella Alap alapkezelője a portfolio.hu-n megjelent írásukban.     A befektetési szakemberek szerint a magyar vállalkozások közül számos cég jelentős részben vagy teljesen elveszíti árbevételét, miközben jellemzően fizetnie kell a munkabért, a szállítókat, a bérleti díjat, a nem banki tartozásokat. Ahhoz, hogy a cégek ne menjenek tönkre, feltétlenül fontos, hogy ezen fő kiadási elemek legalább egy része alól mentesítve legyenek, ilyenformán a hitelezési moratóriumot helyes lépésnek tartják a cikk írói. A munkavállalók tömeges elbocsátásának megakadályozása talán a legfontosabb a vállalatokat olyan helyzetbe kell hozni, hogyha takaréklángon is, de dolgozóik nagy részével tovább üzemelhessenek – írják. A cégek jelentős részének ugyanis hónapokig nemhogy járulékokra nem lesz pénze, de a bérekre sem, így egy bizonyos mértékű munkajövedelmet a kormányzatnak biztosítania kell. Az intézkedések több ezer milliárd forintba fognak kerülni az országnak, ám 2008 óta megváltozott a világ, a saját devizában eladósodott országok számára gyakorlatilag korlátlan lehetőség van a költekezésre, erre bőven vannak nemzetközi példák, a lényeg, hogy szorosan együttműködjön a jegybankkal – írta két befektetési szakember. A bankszövetség becslése szerint a kormány által szintén elrendelt moratórium 450 milliárd forintos kamatfizetés alól mentesíti átmenetileg a magánszemélyeket és a cégeket – ez áll szemben a kormány 30-40 milliárd forintos adó és járulékelengedésével. Az MNB felszólította a bankokat, hogy a tavalyi nyereségüket szeptember végéig ne fizessék ki – ez gyakorlatilag fedezett nyújt erre az összegre, ugyanis a magyar bankrendszer 2019-es nyeresége 698 milliárd forint volt – ez minden idők legnagyobb nyeresége. A jegybank emellett az adminisztrációs terhek és a tőkekövetelmények csökkentésével igyekszik kedvezni a bankoknak. Az MNB szerint átmeneti intézkedések lejártával az ügyfelek az elmaradt adósságszolgálatot is kifizetik,így a moratórium nem gyakorol lényegi negatív hatást a pénzügyi intézmények jövedelmezőségére és tőkehelyzetére.
Szerző
Frissítve: 2020.03.19. 22:34

Varga Mihály: zuhan a gazdaság, és nem látszik a gödör alja

Publikálás dátuma
2020.03.19. 21:37
Varga Mihály
Fotó: Népszava
Legalább háromezer milliárd forintot foglal le a költségvetésből, hogy ellensúlyozzák a járvány hatásait - mondta a pénzügyminiszter.
„Zuhanunk. Azt látom, hogy nincs egy olyan ország Európában, amelyik meg tudta volna fogni ezt a zuhanórepülést. A szakértők, az elemzők anyagai arról szólnak, hogy nem látszik a csökkenés vége” – ezt Varga Mihály mondta a magyar gazdaságról az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.  A pénzügyminiszter elmondta: heteken belül elkészül az új, 2020-as költségvetés. A tárcavezető szerint 
a koronavírus-járvány miatti helyzet nagyjából háromezer milliárd forintot érint a költségvetésben, és további forrásokra lesz szükség a gazdaság újraindításához.

Varga egy német bank elemzését ismertette, miszerint a II. negyedévre 25 százalékos visszaesést jósolnak, és a IV. negyedévre is csökkenést jósolnak. „A magyar gazdaság egynegyed részben kitett a német gazdaság teljesítményének, tehát, ha a német gazdaság tartósan gyengülni fog, akkor valószínű, hogy ez az év számunkra sem hoz olyan erős növekedést” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Hozzátette: ha pozitív nulla lesz, annak örülni fog. Mint mondta, a koronavírus felfelé ívélő szakaszában vagyunk, tehát több lesz a fertőződött, munkából kiesett ember, tehát azzal lehet számolni, hogy a következő hetek nem a gazdasági kilábalásról szólnak, aztán pedig lassú visszaépítéssel számol mindenki. Szerinte ez az év „elment”. A pénzügyminiszter szerint abban lehet bízni, hogyha azok a termelési láncok, amelynek nagy része Kínában vannak helyre állnak, akkor talán az IV. negyedévében már lesz egy kis visszafordulás. Úgy gondolja, hogy a gazdaság tekintetében legalább egy év.

Ha 360 forintos az euró, az sem szempont

A 360 forintos euróval kapcsolatban azt mondta: a kormánynak nincs árfolyamcélja. Arra törekszenek, hogy stabilizálják a gazdasági helyzetet.

80-85 ezer betöltetlen munkahely

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón százezer, de akár több százezer munkanélküliről is beszélt. Varga Mihály szerint az első védelmi intézkedéseket megtették.
„Ebben a pillanatban, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, bejelentett, regisztrált üres álláshely 80-85 ezer van az országban, de ez nyilván meg fog változni hamarosan” – mondta Varga Mihály. Szerinte nagy kérdés, hogy mekkora lesz a leépítés. Amennyiben a munkanélküliek száma el kezd növekedni, másfajta intézkedésekre is szükség lesz. Körülbelül 10 ezer milliárdnyi vállalati hitel és 7 ezer milliárd forintnyi lakossági hitel, azzal a lépéssel, hogy lehetővé tették 9 hónapra a törlesztési moratóriumot, körülbelül 3 ezer milliárdnyi segítséget tudtak adni a cégeknek és a lakosoknak is – fejtette ki a pénzügyminiszter.

Az uniós forrást rég lekötöttük már

A Bruxinfo értesülései szerint Magyarország 5,6 milliárd euróra számíthat a következő hetekben a koronavírus elleni védekezésre. „Brüsszel tett egy bejelentést arra vonatkozóan, hogy a fel nem használt uniós támogatást fel lehet használni a koronavírus elleni védekezésre. Azt mondták, hogy a kohéziós támogatásokat lehet erre felhasználni, Magyarországon ezeket 100 százalékban lekötöttük már. Egy olyan pénzt kaptunk Brüsszeltől, ami el van költve. Abban reménykedünk, hogy Brüsszel abban fog segíteni, hogy azok az Európai Uniós irányelveket átmenetileg felfüggesztik, amelyek az életünket nehezíti” – reagált a hírre Varga Mihály. Csuhaj Ildikó, az ATV főmunkatársának kérdésére Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondta, hogy Kínából rendeltünk maszkokat. „Ezek már úton vannak, a hét végéig meg fognak érkezni. 
Körülbelül 3 milliárd forint értékben rendeltünk meg orvosi eszközöket: maszkokat, lélegeztető gépeket, és más egyebeket, amelyek segíteni fognak a koronavírus elleni védekezésben” – jelentette be a pénzügyminiszter.

Szerző

Megkezdődtek az elbocsájtások, de a kormány úgy menti meg a munkahelyeket, hogy kiszolgáltatottá teszi a dolgozókat

Publikálás dátuma
2020.03.19. 19:53

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Hirtelen sokan lesznek munka nélkül, ám a kormány nemhogy megvédené, még kiszolgáltatottabbá teszi a munkásokat.
Miközben a csütörtöki kormányinfón a kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy az operatív törzs a munkanélküliek számának drasztikus emelkedésével számol, a szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a szerdai kormányülésen meghozott munkajogi döntések teljesen kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatják a munkavállalókat. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF) vezető Csóti Csaba például „vadkapitalista megoldásnak” nevezte, hogy a munkáltató saját érdekei mentén szabadon köthet egyéni megállapodásokat a munkájukat féltő, kiszolgáltatott dolgozókkal, de az állam nem kínál semmilyen megoldást, egzisztenciális segítséget azoknak, akiket az elkövetkező időben elbocsájtanak a munkahelyükről. Márpedig tömegesen megindultak az elbocsájtások a hazai kis- és középvállalkozásoknál – jelentette ki lapunknak Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség MASZSZ) elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy a nagyobb cégek, ahol van pénzügyi háttér a hosszabb távú tervezéshez, sokkal elegánsabb megoldásokat ajánlanak és sok helyen már meg is születtek a kompromisszumos egyezségek. Azt azonban, hogy a kormány a munkáltatók és a munkavállalók közé dobta a gyeplőt, hogy oldják meg ahogy tudják egymás közt a munkajogi ügyeket, az elnök a legrosszabb üzenetnek tartja, ami azt mutatja, a termelés, a pénz igen, de a munka világa nem érdekli a kormányt. A bejelentett munkajogi változások nem tiltják a kollektív megállapodást sem a munkahelyeken – tette hozzá Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke is arról számolt be, azt tapasztalják, hogy teljes a tanácstalanság a dolgozók körében, nem tudnak eligazodni az óráról-órára változó jogi értelmezések között. A SZEF korábban Orbán Viktornak és az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkárának címzett levélben kérte egy munkaerőpiaci alap létrehozását, amely vagy közvetlenül az álláskeresőket támogatná vagy az őket foglalkoztató munkahelyeket, vállalkozásokat segítené az álláshelyek megtartásában. A levélre a Pénzügyminisztérium annyit válaszolt, hogy a kormány „mindent megtesz a járvány okozta károk enyhítésére”. Hasonló kéréssel a MASZSZ is kereste a kormányt, de változatlanul nem lehet tudni, hogy gondolkodik-e a kabinet a munkavállalók pénzügyi megsegítésén. Némi reményre csak az ad okot, hogy a tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, a költségvetés soha nem látott méretű tartalékkal rendelkezik, jut pénz a gazdaság élénkítésére és a munkahelyek megőrzésére. Az érdekvédők ez alapján remélik, hamarosan eljut a kabinet a munkavállalókat támogató intézkedésekig is. Szabó Imre Szilárd, munkajogi szakjogász az érdekvédőkkel együtt a részletes szabályokat várja, mert a rendelkezés, hogy a felek megállapodásával az Mt. rendelkezéseitől el lehet térni, rendkívül tág teret ad a munkavállalók számára hátrányt jelentő munkáltatói ajánlatokra.  

Lehúzzák a rolót

Megint bebizonyosodik, hogy az állam a legrosszabb munkáltató – hangsúlyozta a Népszavának a közszféra szakszervezeteit tömörítő SZEF elnöke. Csóti Csaba szerint épp a kormánynak kellene példát mutatni abban, hogy méltányosan bánik az alkalmazottaival, de egyelőre csak az érezhető, hogy még csak koncepció sincs a munkavállalók védelméről. Ezt támasztja alá az állami hivatalokban érezhető bizonytalanság. Szerda délután azt a hírt kaptuk, hogy a KSH megteremtette a feltételeket az otthoni munkavégzéshez és hazaengedi a munkatársakat, ám az ott dolgozókat a munkaidő végén váratlanul visszarendelték, tegnaptól megint be kell járniuk. Az Államkincstár Nyugdíjfolyósító részlegének munkatársait viszont információink szerint épp tegnap tájékoztatták arról, hogy jövő csütörtökig zárják le a májusi nyugdíjkifizetés előkészítését, addig kell megjelenniük a munkahelyükön, péntektől szabadságra küldik őket, akinek elfogynak a fizetett napjai, az fizetés nélkülire mehet.  Később a Magyar Államkincstár arról tájékoztatta lapunkat, hogy a cikkben szereplő állítás nem felel meg a valóságnak, a szervezet egyetlen dolgozója részére sem adott olyan tartalmú tájékoztatást, hogy valamely időponttól kezdődően a szabadságát kivenni, illetve – amennyiben a részére megállapított összes szabadságot kivette, úgy – fizetés nélküli szabadságot igénybe venni lenne köteles. 

Frissítve: 2020.03.27. 08:49