Orbán: Magyarország még nem lépett át a tömeges megbetegedések időszakába, de ez valószínűleg be fog következni

Publikálás dátuma
2020.03.20. 08:31

Fotó: Anadolu Agency / Hungarian Prime Ministry Press O
Orvosprofesszorok véleménye is az, hogy a fertőzés nagy arányú megnövekedése nem kerülhető el, de a lassítása lehetséges – jelentette ki.
Magyarország még mindig a csoportos koronavírus-megbetegedések szakaszában van, nem lépett át a tömeges megbetegedések időszakába, de ez valószínűleg be fog következni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Ismertette: a friss adatok szerint 85 beteg van az országban, közülük 6 súlyos, egy ember meghalt, heten meggyógyultak.       Orvosprofesszorok véleménye is az, hogy a fertőzés nagy arányú megnövekedése nem kerülhető el, de a lassítása lehetséges – közölte a kormányfő, hozzátéve: azért kell lassítani a folyamatokat, hogy az egészségügyi ellátórendszer képes legyen befogadni a súlyos eseteket. Azt várja, hogy a jövő héten a betegellátással foglalkozó orvosi munkacsoport képes lesz egyértelműen megmondani, a különböző társadalmi csoportok fertőzés esetén körülbelül mire számíthatnak, így pedig kisebb lehet az emberek félelme.  Közölte: jól döntött a kormány, amikor megfogadta járványügyi szakemberek tanácsát, és az intézkedéseket már a járvány korai szakaszában bevezette, így „a terjedés lassú”. Abban azonban egyetértenek a matematikai modellekkel foglalkozók, hogy lassítani ugyan tudják a vírus terjedését, de a végén a megbetegedések száma nagyjából ki fog egyenlítődni egész Európában. A miniszterelnök a védekezés kétféle módját emelte ki: megnöveljük a kapacitásokat, a humán erőforrást és az eszközöket is, és lassítjuk a beérkező, intenzív ellátásra szoruló emberek számát. Azt mondta: milliószám vannak maszkok, gyártunk is, nyersanyagot is szerzünk. Különböző típusú maszkok vannak, mindegyiktől vásárolunk, „nem kéregetünk az uniótól”. „Ma nagy kiterjedésű hálózattal, csápjainkat kinyújtva szerzünk be mindenféléket” – fogalmazott. Hozzátette: mindenből van elegendő eszköz a mostani fertőzési szinthez, de mivel nagyobbra készülnek, többet kell vásárolni az eszközökből, mint amennyi az adott pillanatban szükséges. Először az egészségügyi ellátásban, majd a közbiztonságban, utána a közszolgáltatásban dolgozóknak kell odaadni az eszközöket. A védekezéshez szükséges tízmilliárdok folyamatosan rendelkezésre állnak – jelentette ki. Az interjúban orvosoknak, az ápolóknak, és az orvostanhallgatóknak is köszönetet mondott. Orbán arról is beszélt: ma egy védekezésre berendezkedett közösség a magyar közösség, a határokat teljes kontroll alatt tartják, csak humanitárius folyósok léteznek. A járványügyi kórházakat kijelölték, építenek járványkórházat, és van rendes katonai terv a védekezésre. Kiemelte: a cél az, hogy minél kevesebben essenek ki a munkából, aki pedig valamilyen okból nem tud dolgozni, az mihamarabb újra munkába állhasson, mert „ha munka van, minden van”. Nagyon fontos, hogy az ország dolgozzon – emelte ki a kormányfő, jelezve: ez persze nem lehetséges minden körülmények között, de segítenek annak, aki elveszíti munkáját. Hozzátette: a vállalkozókat is próbálják támogatni, hogy ne kelljen elbocsátani embereket. Az emberek attól félnek – folytatta Orbán Viktor –, hogy elveszítik a munkahelyüket, közben ketyegnek a hitelek, elviszik a fedezetet, majd pénzügyileg tönkremennek. Ezért első intézkedésként az év végéig felfüggesztették a felvett hitelek tőke- és kamattörlesztését. Vagyis nem kell attól tartani, hogy ha valaki most nem tud fizetni, akkor „lenullázódik az, amit az elmúlt tíz évben felépített” – hangsúlyozta. Kiemelte, óriási összegről van szó, hiszen az országban egy évben a bankoknak fizetett összes törlesztés mintegy 3600 milliárd forint. Arra a kérdésre, hogy a bankok partnerek-e, a miniszterelnök azt felelte: „ezt nem kérdeztem meg, de a reakciókból úgy látom, igen”. Mint mondta, sok száz egyeztetés történt, és beazonosították az azonnal nagy bajba került ágazatok listáját, számukra pedig járulékfizetési könnyítéseket rendeltek el. Később újabb ágazatok is bekerülhetnek ebbe a körbe. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a fertőzés és a járványveszély a tömeges kategóriába lép át, a miniszterelnök azt mondta: fontos, hogy ha a helyzet súlyosbodik, a betegség lefolyására megbízható, magyar tényekből kiinduló tájékoztatást tudjanak adni. Jelenleg is zajlik a kapacitások felhizlalása arra az esetre, ha megnő az intenzív kórházi ellátásra szorulók száma. Orbán hangsúlyozta: a legtöbb intenzív ellátásra szoruló beteg időskorú honfitársaink közül kerül ki. Ez nem jelenti azt, hogy minden fiatal eleve védett, mert azokat is súlyosan érintheti a vírus, akik immunhiányos állapotban vannak. A miniszterelnök arra számít: nőni fog azoknak a száma, akik be akarják adni a gyerekeket az iskolákba megőrzésre, erre ki vannak képezve az iskolaigazgatók. Azt mondta: ha a járvány tömegessé válik, az idősek kerülnek a legnagyobb bajba, és aggódunk értük. De szerinte „nem lenne helyes, ha most mi, fiatalabbak kezdenénk kötelező rendszabályokat hozni az idősekre”. „Arra kérem az idős embereket, hogy ha tetetik, sőt ha nem tehetik akkor is, maradjanak otthon. Gondoskodunk az ellátásukról” – fogalmazott.
Szerző
Frissítve: 2020.03.20. 12:00

Megnyitották a komáromi határt a magyar és a szlovák állampolgárok számára

Publikálás dátuma
2020.03.20. 08:23

Fotó: Béres Márton / Népszava
Péntek reggel óta újra közlekedhetnek rajta a magyarok és a szlovákok.
A szlovák és a magyar hatóságok újra megnyitották a komáromi határátkelőt a két ország állampolgárai számára, így nem kell mintegy száz kilométert kerülniük a térségben élőknek - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek reggeli Facebook-bejegyzésében. A minisztérium tájékoztatása alapján Szijjártó Péter csütörtökön videokonferencián egyeztetett osztrák, cseh és szlovák hivatali kollégáival. A magyar fél ennek keretében kezdeményezte Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszternél a komáromi határátkelő újbóli megnyitását. Ezt követően a rendőrfőkapitányok még az esti órákban megállapodtak, így 
péntek reggel hat órától újra közlekedhetnek a kishatárforgalom szabályai szerint a magyarok és a szlovákok Komáromnál.

Szerző

A kijárási tilalomig biztosan jár a BKV

Publikálás dátuma
2020.03.20. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Készülnek az új Lánchíd-tenderre, alakul a dugódíj-forgatókönyv, de most minden a járványról szól. Amíg nincs kijárási tilalom, a közösségi közlekedés fenntartása kötelező – interjú Varga Ivettel, a BKK vezérigazgatójával.
Részt vesz a budapesti járványügyi védekezést szervező Fővárosi Operatív Törzs munkájában? Nem vagyok állandó tagja az operatív törzsnek, de többször is hívtak már a megbeszélésekre, amikor közösségi közlekedés szervezésével, illetve a közszolgáltatásban részt vevő munkavállalók védelmével kapcsolatos kérdésekben kellett dönteni.    Felmerült már, hogy a járványra tekintettel leállítsák a közösségi közlekedést? Egyelőre nem. A kapacitások ütemezett csökkentésére készülünk. Amíg központilag nem rendelnek el kijárási tilalmat, addig szükségszerűnek és kötelezőnek tartjuk a közösségi közlekedés fenntartását.  Készültek mérések arról, hogy a vészhelyzet kihirdetése óta mennyivel csökkent az utasszám? Folyamatosan mérjük. Már a szünidei forgalomhoz képest is nagyon jelentős az elmaradás. Az átlagos forgalom alig tíz százalékára esett vissza az utasszám. Bizonyos vonalakon üresen, 1-2 utassal közlekednek a buszok.    Mi következő lépcsőfok a szünidős menetrend és a teljes leállás előtt? A hétvégi menetrend további jelentős járatcsökkentést eredményez, majd igény szerint ez lépcsőzetesen csökkenthető. A hétvégéken az átlagos munkanaphoz képest 64 százalékos kapacitással üzemel a hálózat.    Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt mondta: a Futár-rendszeren keresztül is tájékoztatják a fővárosiakat a járvány történéseiről, de még sehol sem láttam ilyen üzeneteket. Pontosan mire használnák a kijelzőket? Egyelőre valóban nincsenek ilyen jellegű üzenetek. Az operatív törzs egyik ülésén vetettük fel, hogy a BKK számos olyan eszközzel rendelkezik, amely a lakosság gyors és széleskörű tájékoztatására alkalmas. Szerencsére még nem tartunk ott, hogy az alapvetően forgalmi információk átadására szolgáló Futárt is bevesse a főváros, de ha szükséges, akkor ezeken 140-157 karakter hosszú üzeneteket jeleníthetünk meg. (A Twitteren egy üzenet sokáig legfeljebb 140 karakter lehetett, ezt megemelték 280-ra - a szerk.) Mi elsősorban forgalmi üzenetekre gondoltunk, hiszen a ritkuló járatok esetén még fontosabb tudni, mikor jön a következő jármű. A BKK ezen felül a főváros rendelkezésére bocsátott 100 citylight és több száz buszos plakáthelyet is, amelyeken a védekezés módozatairól tájékoztatják az utasokat.    Mennyiben írja felül a BKK idei pénzügyi terveit a koronavírus járvány? Akkor lehet ezt pontosan megmondani, ha már látjuk a járványhelyzet végét, illetve azt, hogy mikor állhat vissza a teljeskörű szolgáltatási szint és mikor kezdenek el újra jegyeket, bérleteket vásárolni az utasok. A jelentős utasszám csökkenés egyelőre nem okozott drasztikus bevételcsökkentést, mivel a nagyobb tételt jelentő havi bérleteket már megvásárolták az emberek. A visszaesés egyelőre elsősorban a turisták által vásárolt díjtermékeknél és a menetjegyeknél érzékelhető. A vészhelyzet kihirdetése óta eltelt csekély idő tapasztalataiból még nehéz megbecsülni a csökkenés mértékét, de nem vagyunk optimisták. Az évi 70 milliárd forintos jegyárbevételtől minden bizonnyal jócskán elmaradunk.
Milyen pluszkiadások léptek fel?  A többlet takarítás, fertőtlenítés, a kollégák védőfelszereléssel való ellátása mind extra költség. Ennek fedezete rendelkezésre áll, a probléma inkább az átmeneti készlethiány. Ez elsősorban a BKV-t, a buszokat üzemeltető VT-Arrivát és az ügyfélszolgálatokat érinti, a BKK a héten átállt a távmunkára.    Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy a Lánchíd tendert változatlan formában írják ki, így ajánlatot várnak a villamos és a Várhegy Alagút felújítására is. Nem felesleges ugyanúgy nekifutni a tendernek, ha egyszer tudható, hogy a kormány nem ad rá több pénzt? Változatlanul azt tartanánk jónak, ha a Lánchíd, a hídfőterek, a pesti villamosalagút és a Váralagút egyszerre tudna megújulni. A kormány ugyanakkor valóban elég egyértelműen kifejezte, hogy nem kíván többlet támogatást nyújtani ehhez. Ettől függetlenül a tendert változatlan műszaki paraméterek mellett kell kiírni, mivel erre van érvényes építési engedélyünk, bármilyen változtatás esetén újra kellene terveztetni a rekonstrukciót, ami több éves csúszást eredményezhetne, márpedig ezt nem tudjuk megvárni. A Várhegyi és a villamosalagút a tenderen belül lehet opcionális vagy részajánlat is. Most arra látszik a legnagyobb esély, hogy elsőkörben a Lánchíd mellett a villamos alagutat tudjuk felújítani. Arra is van lehetőség, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytatása után a részfeladatokat ne egyszerre, hanem időben elnyújtva rendeljük meg. Az új tendert még tavasszal ki akartuk írni, most vizsgáljuk, hogy a járványügyi intézkedések ezt mennyiben befolyásolják. Állásfoglalást kérünk majd a Közbeszerzési Hatóságtól: mi az, ami tisztán online formában lebonyolítható és várhatóak-e olyan más országokban már meghozott intézkedések, amelyek befolyásolják a közbeszerzési eljárások lebonyolítását.    A városvezetés a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában azzal járult hozzá az ötös metróhoz, ha jut uniós forrás más közlekedési beruházásra is. Milyen projektekre kérnének pénzt? A prioritási lista elején a budai fonódó második üteme, a Szabadság hídtól a Budafoki útig vezető műegyetem-rakparti villamos áll, hiszen a kivitelezői tender minimális kiegészítő tervezéssel megindítható. Szintén előkelő helyen szerepel a Bajcsy villamos, amely a pesti fonódó zárásaként a Deák és a Lehel tér közötti kötöttpályás összeköttetést biztosítaná és a 47-49-es villamosokat kötné össze az újpesti villamosokkal. Ez most a tervezéssel tudna elindulni. Ennek a projektnek fontos eleme a Nyugati téri felüljáró, amellyel leromlott állapota miatt néhány éven belül kezdenünk kell valamit. A BKK az elbontást tartaná szakmailag jobb döntésnek akkor is, ha a pesti fonódó nem épül meg. A Bajcsy-villamos egyébként nagyon jó szolgálatot tehetne a hármas metró középső szakaszának lezárása idején. A budai fonódó megépítésének költsége tervezői becslés alapján 17 milliárd forint, de a pesti fonódó is 20 milliárd feletti tétel lesz. De ez nagyban függ a kivitelezői kapacitásoktól. Ezenfelül évek óta napirenden van a hármas metró káposztásmegyeri meghosszabbítása és a kettes metró összekötése a gödöllői HÉV-vel. De fontos lenne a 2-es villamos pályájának felújítása is, amely fontos hivatásforgalmi szerepet tölt be. A hármas metró felújításakor pedig még nagyobb szerephez jut. Döntés született a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén a hármas metró középső szakaszához kapcsolódó aluljárók felújításáról és akadálymentesítéséről is, amelyre feltételes közbeszerzési eljárást hirdet a BKK. Ennek előkészítése megkezdődött. Az ehhez szükséges tervdokumentáció rendelkezésre áll. Az északi és déli szakaszokon az aluljárók felújítása nem valósult meg, így ezt később kell pótolni. A középső szakaszon a pályarekonstrukcióval egyidejűleg elvégezhető lenne aluljáró felújítás és az akadálymentesítés. Tervezői becslés szerint ezen a szakaszon mindez 17 milliárdba kerülhet, amit a kormány és a főváros - reményeink szerint - fele-fele arányban áll. 
Az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését másfél éve mondta fel a BKK, de a beharangozott pert még nem indították el. Mire várnak?  Valóban nem indult per. Erre jelenleg nincs is szándék. Egy megállapodást készítünk elő a Scheidt & Bachmann-nal. De mindkét felet titoktartás kötelezi erre vonatkozóan, így nem is mondhatok erről többet.    Mikorra várható ez a megállapodás, hiszen a szerződést másfél éve mondta fel a BKK? Erre a tavaszra terveztük, reméljük a járvány nem írja ezt felül.  Mennyi esélyt lát arra, hogy egyszer valóban lesz elektronikus jegyrendszer Budapesten, hiszen a mobiljegy nem az?  A mobiljegy valóban csak kényelmi szolgáltatás, a valódi elektronikus jegy ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb termék, amelynek számos feltétele van beleértve a Nemzeti Egységes Kártyarendszerre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést. Jó törekvésnek tartjuk, hogy a MÁV, a Volánbusz, a BKV és a helyi szolgáltatók jegyeit, bérleteit egyetlen rendszer keretében lehessen megvásárolni és használni, de a fővárosi e-jegyrendszert az állami rendszertől minél függetlenebb módon szeretnénk üzemeltetni. Így az értékesítés és az elszámolóház a főváros tulajdonában kell maradjon. Az új rendszert a fővárosi utazási szokásokhoz kell igazítani. A jövőben egyébként is a digitális platformok felé tolódik el a jegyértékesítés.  Létezik bármiféle új céldátum az e-jegy budapesti bevezetésére? Egy hónappal ezelőtt optimistább lettem volna, de most itt is lelassultak a folyamatok. Az a célunk 2022-ben már láthatóak legyenek az első fővárosi eredmények. Elsőként a nagy utasforgalmú vonalakon, így a 2-es és 4-es metrón, illetve az első ajtós felszállással igénybe vehető járműveken vezetnénk be, majd fokozatosan kiterjesztenénk a teljes hálózatra.  A BKV Igazgatóságának küldött levelükben ízekre szedték a BKV tíz évre szóló fejlesztési tervét. Mi a legnagyobb baj ezzel a javaslattal? A BKV semmilyen módon nem vonta be a BKK-t a javaslat előkészítésébe, holott az önkormányzat a BKK-t bízta meg a tulajdonosi jogok gyakorlásával, illetve a fővárosi közösségi közlekedés stratégiai tervezésével. Hosszútávú fejlesztési terv készítése így nehezen értelmezhető a BKK kihagyásával. De még a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott mobilitási tervben megfogalmazott célokat sem vették teljesen figyelembe. Komoly aggályaink voltak az egyes feladatok finanszírozásával, a pénzügyi tervezéssel kapcsolatban is, nem láttuk megfelelő mélységben kibontva az egyes elemek alátámasztottságát.    Régi kötelezettsége a fővárosnak a dugódíj bevezetése, amelyről a városvezetés nemrégiben azt mondta, hogy hozzá láttak az előkészítésének. Hol tartanak? Az új városvezetés elkötelezett a belváros forgalomcsillapításában és az aktív mobilitási formák, mint például a gyaloglás, biciklizés elterjesztésében. Ennek egyik eszköze lehet a dugódíj, amelynek jogszabályi engedélyezésére évek óta nincs hajlandóság a kormányban. Ez egy összetett kérdéskör. A bevezetés előtt vizsgálni kell a parkolók kihasználtságát, a kerékpároshálózat fejlesztési lehetőségeit, hozzá kell nyúlni a városi autópályákhoz, mint például a Rákóczi út, része a rakpart forgalomcsillapítása vagy gyalogos zónává tétele, a kötöttpályás fejlesztések és az is eldöntendő, hogy hol húzzuk meg a belváros határát. Ez korábban a kiskörút volt, most már inkább a Hungária gyűrű. Reményeink szerint heteken belül letehetjük az erre vonatkozó első javaslatcsomagot, illetve az ütemezett megvalósításra vonatkozó elképzelést a városvezetés asztalára.
Szerző