A szemétszedés is lehet fertőzésveszélyes

Publikálás dátuma
2020.03.21. 12:12

Fotó: UWE ZUCCHI/dpa Picture-Alliance / AFP
Az eddigi vizsgálatok szerint gazdatest nélkül is több napig életben maradhat a kórokozó.
A jelenlegi ismeretek szerint a koronavírusok akár 3 napig is aktívak maradnak műanyag- és fémfelületeken. Ha ez tényleg így van, akkor az eldobott szemét is veszélyes lehet, különösen a leggyakoribb egyszer használatos műanyagok; a cigarettacsikkek és a PET palackok.  
Ha az egészségügyi sétát szemétszedéssel kötnénk össze, fontos, hogy zárt ruhában szemétszedő kesztyűben, egészségügyi maszkban tegyük, és ne nyúljunk a magunk vagy más arcához. Hazaérve magas hőfokon mossuk ki a ruhánkat, ha botot használtunk, azt is fertőtlenítsük. Ha az összeszedett szeméttel szelfiztünk, a telefont is fertőtlenítsük – írta a Hulladékvadász.    
Kínában helyi környezetvédők arra hívták fel a figyelmet, hogy a koronavírus járvány óta mérhetően megszaporodtak az eldobott egészségügyi maszkok a környezetben. Fontos, hogy a használt védőfelszereléseket ne dobjuk a természetbe, hanem zárt zacskóban tegyük a kommunális kukába. A kézfertőtlenítők műanyag flakonját kiöblítés után szelektív vagy speciális veszélyes hulladékgyűjtőben kell elhelyezni.  
Szerző

Kényszerből teszteljük a fenntarthatóságot

Publikálás dátuma
2020.03.21. 09:00
Észak-Olaszország: Jól látható a levego tisztulása az űrben készült felvételen
Fotó: EURÓPAI ŰRÜGYNÖKSÉG
A járványt kísérő vészleállás okán élőben próbálja ki a világ, mi lenne, ha valóban meglépnénk a klímaváltozás megelőzéséhez szükséges változtatásokat.
Az otthonokban van fűtés és világítás, a háztartások komfortja nem csökkent. A közlekedés visszaesett, de nem állt le: a fővárosi parkolásban például 40 százalékos mérséklődést tapasztaltak, ami jelentős ugyan, de Budapest így is működik. A nemzetközi légiforgalomban szintén 40 százalék körüli a visszaesés mértéke, ami ugyancsak messze van a teljes leállástól. A következmények – főleg a foglalkoztatásban – drámaiak, de jelentős ellátási zavarok egyelőre nincsenek, és a kínai példából következtethetően talán nem is lesznek. Tetszik vagy sem: a világ most kénytelen a saját bőrén megtapasztalni, mi lenne, ha egyik pillanatról a másikra megvalósulnának azok az üvegházgázkibocsátás-csökkentési lépések, amelyekre a környezetvédők és a felelősebb gondolkodású politikusok szerint szükség lenne. Kínában – annál a gazdasági nagyhatalomnál, amelyet elsőként terített le a járvány – annyi látszik, hogy a járvány első két hete alatt 25 százalékkal csökkent az energiafelhasználás és az ahhoz kapcsolódó kibocsátás, az alsó légréteg pedig napok alatt megtisztult – igaz, ehhez a lakosság közel felének otthonmaradása kellett. A levegő most szinte minden nagyvárosban és régióban belélegezhető, ami a Stanford Egyetem szimulációja szerint 77 ezer életet (azon belül 73 ezer idős, 70 év fölötti embert) fog megmenteni – sokkal többet, mint amennyit a járvány elvitt. Ennek ugyan nem a szén-dioxidhoz vagy a felmelegedésért felelős többi gázhoz van köze, hanem a PM2,5-hüz, vagyis a szálló por- és koromrészecskékhez, de a jelenlegi energiafelhasználási struktúrában ezek szint elválaszthatatlanok, együtt csökkennek. New York-ban szintén egyik pillanatról a másikra a felére esett az autóközlekedésből adód gázszennyezés. Az amerikai kutatók úgy számolnak, hogy a hatás tartós lesz, és nem csak a keleti parti óriásvárosban: a globális szén-dioxid-kibocsátás idén várhatóan arra a szintre csökken, ahol utoljára a 2008-2009-es gazdasági válság után járt, pedig az év elején még minden szakértő a növekedését jósolta. Hasonló folyamat játszódott le – hasonló eredménnyel – Észak-Olaszországban is. A levegő tisztulása az űrből is látszik. Az Európai Űrügynökség (ESA) a nitrogén-dioxid (N02) kibocsátásának gyors csökkenését észlelte az északolasz iparvárosok körzetében. Corinne Le Quéré, a Kelet-Angliai egyetem professzora a BBC híre szerint úgy fogalmazott, hogy amennyiben a világjárvány három-négy hónapig elhúzódik, az akár tartós hatással is lehet a kibocsátási trendekre. Szerinte sok függ ugyanakkor attól, hogy milyen módszerekkel, mely területeken próbálják majd élénkíteni a gazdaságot a válság után – tíz éve a krízist egy gyors, 5 százalékos kibocsátásnövekedés követte. Más amerikai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy korai még megvonni az áttételes egészségügyi hatások mérlegét, hiszen már ma nyilvánvaló, hogy a korlátozások miatt rengetegen nem jutnak hozzá fontos gyógyszerekhez, a kórházi kapacitások lefoglalása miatt súlyos betegek nem kapnak ellátást, aminek nyilván komoly, emberéletekben mérhető utóhatásai lesznek. Sok függ attól, hogy a hajó- vagy a repülőgépforgalom visszakapaszkodik-e valaha a válság előtti szintre. A Kínából kiindullt világjárvány egyik konzekvenciája, hogy a hosszú termékpályák és ellátási láncok túlságosan nagy kockázatot jelentenek, amit az alacsonyabb ázsiai bérköltségek nem feltétlenül ellensúlyoznak. Ha ez a gondolkodás beépül a gazdasági döntésekbe, hosszabb távon is csökkenhet a Kína és a világ többi része közötti forgalom. Azt pedig a repülési ágazat egyre több szerelője veti föl, hogy a repülés jelentősen átalakul (már csak a légitársaságok egy részének kikerülhetetlen csődje, a kapacitások szűkülése és ennek nyomán az árak későbbi emelkedése miatt is). A nemzetközi zöldszervezetek abban reménykednek, hogy a járvány tapasztalatai egyéni, közösségi és vállalati szinteken is beépülnek a gondolkodásba. Így egyrészt nem követjük el ugyanazokat a hibákat, mint tíz éve, másrészt kialakulhat egy kevesebb helyváltoztatásra és energiafogyasztásra épülő társadalmi-gazdasági modell. Ugyanakkor az aggodalmaikat is megfogalmazzák azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt év felbuzdulásai során a klímamentésre félretett forrásokat el fogja vinni a válságkezelés: könnyen lehet, hogy az a pénz, amit a bolygó megmentésére szántak, infrastrukturális beruházások formájában hamarosan a légkört fogja fűteni.
A kiürült városokban a levegő belélegezhető
Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP

A légszennyezésen utazik a vírus

A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) arra hívta föl a figyelmet, hogy a korábbi koronavírus-fertőzések azt mutatták: ahol tisztább a levegő, ott kevesebb a megbetegedés (és akár az eredendően igen magas légszennyezettség is lehet a feltűnően magas mostani olasz halálozási arány egyik magyarázata). Az LMCS idézi az Olasz Környezeti Orvostudományi Társaság tanulmányát is; a szerzők megvizsgálták a koronavírus terjedésének gyorsaságát az egyes olaszországi területeken és azt összevetették a légszennyezettségi adatokkal. Az eredmény egyértelmű volt: minél szennyezettebb volt egy terület levegője annál gyorsabban terjedt a koronavírus. Úgy tűnik, a kórokozók a légszennyező részecskékre – PM 10 és PM2,5 – tapadva könnyen és messzire eljutnak. Budapesten egyébként egyelőre – bár a közúti forgalom lényegesen kisebb – nem csökkent érzékelhetően a légszennyezés, a PM10-koncentráció a pénteki adatok szerint is az egészségügyi határérték fölött volt.

Egyre több a keskenyszájú orrszarvú

Publikálás dátuma
2020.03.20. 10:28

Fotó: LEROY Francis / hemis.fr / AFP
Eredményesek az orvvadászat miatt kihalás szélére sodort faj megóvását célzó erőfeszítések.
Lassan, de folyamatosan emelkedik a súlyosan veszélyeztetett keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) vadon élő példányainak a száma, ami azt jelzi, hogy eredményesek az orvvadászat miatt a kihalás szélére került faj megóvását célzó erőfeszítések. A 2012 és 2018 közötti időszakban évente 2,5 százalékkal, vagyis 4845-ről nagyjából 5630-ra nőtt a keskenyszájú orrszarvúk száma a vadonban – olvasható a The Guardian című brit lap internetes kiadásában.
 A faj megóvását célzó intézkedések keretében új helyekre költöztették át a már megerősödött csoportok néhány egyedét, kibővítették az állatok természetes élőhelyét, életképes tenyészpopulációkat különítettek el. A bűnüldöző hatóságok pedig szigorúbb fellépéssel biztosítják az állatok védelmét.
Az erőfeszítéseknek hála a keskenyszájú orrszarvúnak mind a három alfaja gyarapodik.

„Nem szabad azonban elégedetten hátra dőlnünk, mivel az orvvadászat és az illegális vadkereskedelem továbbra is fenyegetést jelentenek” – hangsúlyozta Grethel Aguilar, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) elnöke, alapvető fontosságúnak nevezve a vadorzók ellen bevezetett intézkedések és a populációk intenzív, proaktív kezelésének folytatását. A svájci székhelyű zöldszervezet csütörtökön hozta nyilvánosságra a fenyegetett fajokat felvonultató vörös listájának frissített változatát. Ezen jelenleg 116 177 faj szerepel, több mint 31 ezret fenyeget a kihalás veszélye.
A szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum), amely keskenyszájú társainál jóval nagyobb számban fordul elő Afrikában, megőrizte helyét a mérsékelten fenyegetett fajok között. Egyik alfajának, a déli szélesszájú orrszarvúnak a populációja 15 százalékkal csökkent 2012 és 2017 között, nagyjából 21 ezerről 18 ezer egyedre. A hanyatlás oka, hogy a keskenyszájú rinocéroszoknál jóval nagyobb és ezáltal vonzóbb tülökkel rendelkező szélesszájú orrszarvúk nagy számban esnek áldozatául a vadorzóknak a Kruger Nemzeti Parkban. A másik alfaj, az északi szélesszájú orrszarvú a súlyosan veszélyeztetett állatok közé tartozik, a vadonban valószínűleg már kihalt.
Az elmúlt években ugyanakkor összességében csökkent az afrikai rinocéroszok orvvadászata. A 2015-ös tetőzés óta, amikor nap mint nap átlagosan 3,7 orrszarvúval végeztek a vadorzók, minden évben csökkent az elejtett állatok száma. A 2019-es évre vonatkozó előzetes adatok szerint az orvvadászat szintje tovább süllyedt a gyakorlat hátterében álló bűnszervezetekkel szembeni szigorúbb fellépésnek hála. 
Szerző