Hatszáz kölcsönzött munkásától vált meg a Suzuki

Publikálás dátuma
2020.03.21. 11:58

Fotó: Népszava
A Vasas Szakszervezeti Szövetség nyílt levélben fordul a munkáltatókhoz, illetve a kormányhoz.
Pénteken a kölcsönző cég vezetője közölte az esztergomi Suzuki kölcsönzött munkásaival, hogy negyed órája kapott emailt a cégtől arról, körülbelül 600 munkavállalóval kötött szerződést bont fel – tudtuk meg több forrásból. A hírt megkeresésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke is megerősítette, akit az elbocsátás közlése után többen is megkerestek az ügyben. Értesüléseink szerint megkezdték a munkásszálló kiürítését és fertőtlenítését. Az ott lakók közül sokan kelet-magyarországiak, illetve ukránok – közölték forrásaink.

„A kormány nem nézheti tétlenül a dolgozó emberek tragédiáját!”

A Vasas Szakszervezeti Szövetség nyílt levélben fordul a munkáltatókhoz, illetve a kormányhoz. A szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levélben egyebek mellett az áll: 2020. március 20-án este elkeseredett, munkájukat vesztett dolgozók fordultak hozzájuk egy drámai hírrel, és egy azt alátámasztó videóval a segítség reményében. „A munkaviszonyhoz kapcsolódóan a dolgozóknak biztosított munkásszállást hétfő reggelig mindenkinek el kell hagynia. A Vasas kéréssel fordult a két céghez, hogy egy világjárvány sújtotta időszakban ezek az emberek ne váljanak földönfutóvá, ne kerüljenek az utcára” – fogalmaztak. A magyar kormánynak, illetve Orbán Viktor miniszterelnöknek azt üzenték: annak érdekében, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetek megoldódjanak, valamint a jövőben elkerüljük őket, szükségesek olyan intézkedések, melyeket a környező országokban már bevezettek, és amely szerint egy bizonyos időszakban az állam vállalja át az elbocsátani tervezett dolgozók fizetését. Emellett szükséges a hazánkban már bevezetett munkáltatói és munkavállalói adókedvezmények kiterjesztése más, immáron szintén közvetlenül érintett szektorokra. A Vasas Szakszervezet és más ágazatok dolgozói érdekképviseletei is kész javaslatokkal várják, hogy bevonják őket a megoldások kidolgozásába. „A kormány nem nézheti tétlenül a dolgozó emberek tragédiáját! Minden magyar dolgozó ember nevében kérjük, hogy az érintettek bevonásával, közösen védjük meg a munkahelyeket és az emberek egészségét a vészhelyzetben!” – áll a nyílt levélben.

Március 23-tól leáll a Suzuki

A Magyar Suzuki Zrt. még szerda délelőtt közölte, hogy a koronavírus járvány terjedésének növekvő kockázata miatt munkatársaik egészségének és biztonságának védelme érdekében a cég vezetése 2020. március 23-tól április 3-ig az esztergomi gyártás leállítása mellett döntött. A Magyar Suzuki Zrt. folyamatosan elemzi, és értékeli a helyzetet, illetve minden további változásról haladéktalanul tájékoztatja az érintetteket. Bízunk benne, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy vállalatunk a lehető leghamarabb visszaállhasson a korábban megszokott működésre – írták a közleményben.

Van, akinek nincs hova hazamenni

Az elbocsátott suzukis dolgozókkal jó viszonyt ápolt Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke és a munkavállalói jogok szakpolitikai kabinetvezetője is. Mint a Népszavának beszámolt róla, őt is megkeresték néhányan panaszukkal, mert nemcsak a Suzuki munkahelyei szűntek meg, hanem a kölcsönző cég is felmondott nekik, és úgy, hogy a próbaidősöktől azonnal, plusz fizetség nélkül megváltak, a 3 hónap és 3 év közötti munkaviszonnyal bíróknak pedig 15 nap felmondási időt fizetnek. Mindemellett a munkásszállásról is ki kell költözniük. Az Ukrajnából jött munkások nem tudják, hazajutnak-e, míg néhány Kelet-Magyarországról érkezett dolgozónak, köztük fiatal pároknak már a munkásszálló volt az otthonuk, magyarán nincs hová hazamenniük – közölte Komjáthi Imre. Ezért azt kérik a Suzukitól, hogy a munkásszálló fertőtlenítése után annak, aki rászorul, engedjék meg a visszaköltözést. Az elbocsátás bejelentésekor egyébként is elhangzott, hogy ha a gyár újra a megszokott módon termel, ismét szükség lesz a munkáskezekre. A kölcsönzött munkaerő beállítása megszokott az autóiparban, s Komjáthi úgy látja, a többi nagy gyár már korábban és időben elnyújtva meglépte azt, amit most a Suzuki egyszerre, hiszen a bajok nem most kezdődtek. A koronavírus-járvány miatt nem is a többezer fős multiknál, hanem a néhány száz, vagy annál kevesebb dolgozót alkalmazó kis- és középvállalkozásoknál lehet kritikus a foglalkoztatási helyzet. Ezért is javasolja az MSZP, hogy a jelenlegi 3 hónapig folyósított és megalázóan alacsony, alig 23 ezer forintos álláskeresési támogatást emelje meg a kormány százezer forintra és az idejét pedig tolják ki 9 hónapra. Komjáthi Imre úgy véli, igyekeznek konstruktív ellenzékként fellépni ebben az időszakban, de a kormánytól elvárják, hogy a nehéz helyzetbe került dolgozókat hathatósan támogassa, hogy átvészeljék a válságos időszakot. Reméli, hogy az adó- és járulékkedvezmények, törlesztési moratórium sorába beleillik a munkájukat és fizetésüket vesztő dolgozók helyzetének rendezése is – ágazatoktól függetlenül.

Szerző
Frissítve: 2020.03.21. 15:22

Kényszerből teszteljük a fenntarthatóságot

Publikálás dátuma
2020.03.21. 09:00
Észak-Olaszország: Jól látható a levego tisztulása az űrben készült felvételen
Fotó: EURÓPAI ŰRÜGYNÖKSÉG
A járványt kísérő vészleállás okán élőben próbálja ki a világ, mi lenne, ha valóban meglépnénk a klímaváltozás megelőzéséhez szükséges változtatásokat.
Az otthonokban van fűtés és világítás, a háztartások komfortja nem csökkent. A közlekedés visszaesett, de nem állt le: a fővárosi parkolásban például 40 százalékos mérséklődést tapasztaltak, ami jelentős ugyan, de Budapest így is működik. A nemzetközi légiforgalomban szintén 40 százalék körüli a visszaesés mértéke, ami ugyancsak messze van a teljes leállástól. A következmények – főleg a foglalkoztatásban – drámaiak, de jelentős ellátási zavarok egyelőre nincsenek, és a kínai példából következtethetően talán nem is lesznek. Tetszik vagy sem: a világ most kénytelen a saját bőrén megtapasztalni, mi lenne, ha egyik pillanatról a másikra megvalósulnának azok az üvegházgázkibocsátás-csökkentési lépések, amelyekre a környezetvédők és a felelősebb gondolkodású politikusok szerint szükség lenne. Kínában – annál a gazdasági nagyhatalomnál, amelyet elsőként terített le a járvány – annyi látszik, hogy a járvány első két hete alatt 25 százalékkal csökkent az energiafelhasználás és az ahhoz kapcsolódó kibocsátás, az alsó légréteg pedig napok alatt megtisztult – igaz, ehhez a lakosság közel felének otthonmaradása kellett. A levegő most szinte minden nagyvárosban és régióban belélegezhető, ami a Stanford Egyetem szimulációja szerint 77 ezer életet (azon belül 73 ezer idős, 70 év fölötti embert) fog megmenteni – sokkal többet, mint amennyit a járvány elvitt. Ennek ugyan nem a szén-dioxidhoz vagy a felmelegedésért felelős többi gázhoz van köze, hanem a PM2,5-hüz, vagyis a szálló por- és koromrészecskékhez, de a jelenlegi energiafelhasználási struktúrában ezek szint elválaszthatatlanok, együtt csökkennek. New York-ban szintén egyik pillanatról a másikra a felére esett az autóközlekedésből adód gázszennyezés. Az amerikai kutatók úgy számolnak, hogy a hatás tartós lesz, és nem csak a keleti parti óriásvárosban: a globális szén-dioxid-kibocsátás idén várhatóan arra a szintre csökken, ahol utoljára a 2008-2009-es gazdasági válság után járt, pedig az év elején még minden szakértő a növekedését jósolta. Hasonló folyamat játszódott le – hasonló eredménnyel – Észak-Olaszországban is. A levegő tisztulása az űrből is látszik. Az Európai Űrügynökség (ESA) a nitrogén-dioxid (N02) kibocsátásának gyors csökkenését észlelte az északolasz iparvárosok körzetében. Corinne Le Quéré, a Kelet-Angliai egyetem professzora a BBC híre szerint úgy fogalmazott, hogy amennyiben a világjárvány három-négy hónapig elhúzódik, az akár tartós hatással is lehet a kibocsátási trendekre. Szerinte sok függ ugyanakkor attól, hogy milyen módszerekkel, mely területeken próbálják majd élénkíteni a gazdaságot a válság után – tíz éve a krízist egy gyors, 5 százalékos kibocsátásnövekedés követte. Más amerikai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy korai még megvonni az áttételes egészségügyi hatások mérlegét, hiszen már ma nyilvánvaló, hogy a korlátozások miatt rengetegen nem jutnak hozzá fontos gyógyszerekhez, a kórházi kapacitások lefoglalása miatt súlyos betegek nem kapnak ellátást, aminek nyilván komoly, emberéletekben mérhető utóhatásai lesznek. Sok függ attól, hogy a hajó- vagy a repülőgépforgalom visszakapaszkodik-e valaha a válság előtti szintre. A Kínából kiindullt világjárvány egyik konzekvenciája, hogy a hosszú termékpályák és ellátási láncok túlságosan nagy kockázatot jelentenek, amit az alacsonyabb ázsiai bérköltségek nem feltétlenül ellensúlyoznak. Ha ez a gondolkodás beépül a gazdasági döntésekbe, hosszabb távon is csökkenhet a Kína és a világ többi része közötti forgalom. Azt pedig a repülési ágazat egyre több szerelője veti föl, hogy a repülés jelentősen átalakul (már csak a légitársaságok egy részének kikerülhetetlen csődje, a kapacitások szűkülése és ennek nyomán az árak későbbi emelkedése miatt is). A nemzetközi zöldszervezetek abban reménykednek, hogy a járvány tapasztalatai egyéni, közösségi és vállalati szinteken is beépülnek a gondolkodásba. Így egyrészt nem követjük el ugyanazokat a hibákat, mint tíz éve, másrészt kialakulhat egy kevesebb helyváltoztatásra és energiafogyasztásra épülő társadalmi-gazdasági modell. Ugyanakkor az aggodalmaikat is megfogalmazzák azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt év felbuzdulásai során a klímamentésre félretett forrásokat el fogja vinni a válságkezelés: könnyen lehet, hogy az a pénz, amit a bolygó megmentésére szántak, infrastrukturális beruházások formájában hamarosan a légkört fogja fűteni.
A kiürült városokban a levegő belélegezhető
Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP

A légszennyezésen utazik a vírus

A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) arra hívta föl a figyelmet, hogy a korábbi koronavírus-fertőzések azt mutatták: ahol tisztább a levegő, ott kevesebb a megbetegedés (és akár az eredendően igen magas légszennyezettség is lehet a feltűnően magas mostani olasz halálozási arány egyik magyarázata). Az LMCS idézi az Olasz Környezeti Orvostudományi Társaság tanulmányát is; a szerzők megvizsgálták a koronavírus terjedésének gyorsaságát az egyes olaszországi területeken és azt összevetették a légszennyezettségi adatokkal. Az eredmény egyértelmű volt: minél szennyezettebb volt egy terület levegője annál gyorsabban terjedt a koronavírus. Úgy tűnik, a kórokozók a légszennyező részecskékre – PM 10 és PM2,5 – tapadva könnyen és messzire eljutnak. Budapesten egyébként egyelőre – bár a közúti forgalom lényegesen kisebb – nem csökkent érzékelhetően a légszennyezés, a PM10-koncentráció a pénteki adatok szerint is az egészségügyi határérték fölött volt.

Átírják az idei büdzsét: több száz milliárd forintos támogatás érkezik

Publikálás dátuma
2020.03.21. 06:40

Fotó: Shutterstock
Lapunk információ szerint hamarosan egy 250-300 milliárd forintos támogatási csomaggal áll elő a kormány. A cégek ennél jóval többet várnak.
A Pénzügyminisztériumban folyik a 2020-as költségvetés újratervezése, ennek során első körben 250-300 milliárd forintot különítenének el a koronavírus-járvány okozta károk mérséklésére – tudta meg a Népszava minisztériumi forrásokból, amit a pénzügyi tárca kérdésünkre nem kommentált. Egyelőre minden különösebb stratégia nélkül, innen-onnan elv alapján gyűjtik össze ezt a pénzt, ám a kormány(fő) által preferált egyes nagyberuházások sokszor több tízmilliárdos költségvetési keretei továbbra is érinthetetlennek tűnnek. Ezt követően – a nemzetközi példák nyomán - vélhetően a teljes idei költségvetést módosítják, ám a magyar kormány eddig csak akciócsoportok felállításig jutott el, amely kérdőíveket küldözget a cégeknek, hogy felmérjék a különböző ágazatok helyzetét és problémáit, és ezen információk birtokában megalapozott javaslatokat fogalmazhatnak meg a kormány számára. Kérdés persze van-e annyi kitartás a gazdasági szereplőkben, hogy megvárják az összeomlással a döntést.  Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiószózatában is a közhelyeknél maradt: a miniszterelnök elmondta, hogy most a cél az, hogy minél kevesebben essenek ki a munkából, aki pedig valamilyen okból nem tud dolgozni, az mihamarabb újra munkába állhasson, mert "ha munka van, minden van". Nagyon fontos, hogy az ország dolgozzon - emelte ki a kormányfő, jelezve, hogy ez persze nem lehetséges minden körülmények között, de segítenek annak, aki elveszíti munkáját. Hozzátette: a vállalkozókat is próbálják támogatni, hogy ne kelljen elbocsátani embereket, ám a mikéntről a szerdán bejelentett hitelmoratóriumon túl nem beszélt. Pedig mértékadó vélemények szerint a következő napokban már több tízezer munkahely szűnhet meg, ha a kormány nem lép. Éppen ezért azonnali intézkedéseket sürget hazai vállalkozói középréteg megerősítését célul tűző, mintegy 100 vállalkozást tömörítő Magyarok a Piacon Klub. Javaslatuk szerint, ahhoz hogy elkerülhető legyen egymillió (!) munkanélküli megjelenése a gazdaságban, akiket majd az államnak kell eltartania, gyors, határozott támogatást kérnek iparágtól függetlenül. Ez a többi között a munkaadói járulékok teljes eltörlését jelentené a 2019-es év átlagbér mértéke alatt, amivel a leginkább rászorult réteget lehetne munkában tartni. Ezen felül minden alkalmazott után havi százezer forintos bértámogatás kérnek, amivel a cégek terheit enyhítenék, s így elkerülhetők a nagyobb létszámú az elbocsátások. A hitelmoratórium részben hasznos, de káros hatásai is lesznek, például, hogy lefagyasztja a hitelezést, ezért a javaslatuk szerint szükség lesz kedvezményes támogatott hitelekre. Emellett a munkajogi jogszabályok rugalmasabbá tételét is javasolják 2020 végéig, amelyek részben már a tegnapelőtti kormányrendelettel megvalósultak, de ezen túlmenően kérik a közfoglalkoztatás megerősítését, és az állami presztízsberuházások elhagyását is. Sem a kormány, sem a pénzügyminisztérium nem reagált a kezdeményezésükre. Jóval finomabban, de cselekvésre noszogatta a kormányt Parragh László, az MKIK elnöke is: az eddig bejelentett kormányzati intézkedésekről azt mondta, teljesen rendben vannak, de „még finomhangolni kell” őket, ő maga például arra számít, hogy ezt az adófizetői mentességet másokra is kiterjeszti majd a kormány, merthogy a koronavírus hatását mindegyik piaci szereplő megérzi, nemcsak a taxisok.  Arra a kérdésre, hogy nem hiányolta-e a miniszterelnök bejelentéséből a bérgaranciát, az álláskeresési járadék meghosszabbítását, a munkavállalók védelmét, azt felelte, most még korai lenne erre válaszolni, pánikhelyzet és tűzoltás van. Amíg nem világos, hogy meddig tart a járvány, és mekkora a veszteség, addig a költségvetési beavatkozás nem időszerű - mondta Parragh László.   

Táppénz járna a gyerekkel otthonlevőknek

Lapunk információ szerint a társadalombiztosítási szabályok átdolgozása is a napirenden van. A pénzügyi tárca munkajavaslata szerint azon szülők, akik 14 éven aluli gyermekükkel otthon tartózkodnak és nem dolgoznak keresőképtelennek minősülnének – így jogosultak lennének a táppénzre vagy ahhoz hasonló pénzügyi ellátásra. A táppénz mértéke – a jelenlegi szabályok szerint – a fizetéstől függ, a bejelentett kereset 60 vagy 50 százaléka, de ettől eltérő szabályozást is megállapíthat a kormány – már ha a tervekből valóban konkrét szabályozás lesz. Kérdéseinkkel – mint eddig is tettük - megkerestük a Pénzügyminisztériumot, ám válaszokat nem kaptunk kérdéseinkre. 

Szerző