Alföldi Róbert videója a koronavírusról

Publikálás dátuma
2020.03.21. 12:26

Fotó: Facebook
Az otthon maradással tudunk segíteni az egészségügynek, az országnak, egymásnak és saját magunknak – hangsúlyozta.
A XIII. kerületi önkormányzat segítségül hívta díszpolgárait, hogy az ő segítségükkel is felhívja a lakók figyelmét arra, kizárólag a legszükségesebb esetekben menjenek el otthonról. Alföldi Róbert színész-rendező videós üzenetét elsőként Tóth József XIII. kerületi polgármester osztotta meg a Facebook-oldalán, kiemelve: „vigyázzanak magukra, figyeljünk egymásra!”. Alföldi a videóban egyebek mellett arról beszél: olyan helyzetbe kerültünk, amelyre senki sem számított, nem is nagyon tudunk vele mit kezdeni. Muszáj most egy kicsit felelősebben gondolkodnunk – tette hozzá. „Az egyetlen eszköz, amellyel tudunk ellene védekezni, az az, hogy otthon maradunk. Különösen azok, akik köztudottan veszélyeztetettek, tehát az idős emberek, de épp ma olvastam, hogy az én generációm, Amerikában például a 40-50 évesek vannak többségben a kórházakban” – fogalmazott. Kiemelte: az otthon maradással tudunk segíteni az egészségügynek, az országnak, egymásnak és saját magunknak.
Szerző

Megosztja a társadalmat az új színházi törvény

Publikálás dátuma
2020.03.21. 11:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A megkérdezettek többsége nem tartja elfogadhatónak, hogy az állam a finanszírozás fejében beleszól a működésbe.
Miután a múlt év decemberében kiszivárgott a kormány kulturális salátatörvény-tervezete, a szakmai és a társadalmi tiltakozás hatására a kabinet letett arról, hogy felszámolja a Nemzeti Kulturális Alapot. A kormánypárti többség a Parlamentben rapid módon megváltoztatta a színházi törvényt, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté indokként „zaklatószínházakról” értekezett. Az önkormányzati fenntartású színházak a rendszerváltás óta kapnak jelentős állami támogatást, ezt most a kormány feltételekhez kötötte: a vegyes (állami és önkormányzati) finanszírozású teátrumok igazgatói kinevezéseit ezentúl az állam és az önkormányzat megállapodásának kell megelőznie. A kormánypárti szavazók 84, a Momentum szavazóinak 81, a Demokratikus Koalíció támogatóinak 77 százaléka, az MSZP−Párbeszéd táborának 47 százaléka tartja helyesnek, ha az állam és az önkormányzat közösen, a terheket megosztva finanszírozza a színházakat − derült ki a Publicus Intézet reprezentatív felméréséből, amelyet az elemző cég március 7-12. között készített a Népszava megbízásából. Az MSZP−Párbeszéd szavazóinak ugyanakkor 42 százaléka gondolja úgy, hogy a színházakat csak az önkormányzatok finanszírozzák. A kormánypárti szavazók 76 százaléka szerint elfogadható, hogy az állam bele kíván szólni abba, ki vezesse az általa (is) támogatott színházakat, míg az ellenzéki pártok támogatói közül tíz emberből legalább kilenc ezt elfogadhatatlannak tartja, mert a kultúra állami támogatása nem veszélyeztetheti annak függetlenségét.  
Szerző
Témák
Publicus

„Nem a koronavírustól fog kihalni az emberiség”

Publikálás dátuma
2020.03.21. 10:00

Fotó: Dan Smith / FOX
Hatalom és tudomány viszonyáról, a világegyetem nagy kérdéseiről, a tudósok és a hatalom viszonyáról is beszélgettünk Neil deGrasse Tyson asztrofizikussal, aki a Kozmosz című sorozat új évadának apropóján adott interjút a Népszavának.
A Kozmosz stáblistáján – többek között – úgy van feltüntetve, hogy vezető tudományos szerkesztő. Hogyan lehet a tudományt szerkeszteni? Ez nagyon jó, ebben a formában én még sosem tettem fel így ezt a kérdést. Díjazom a humorérzékét, illetve tulajdonképpen igaza van: a tudományt nem lehetséges szerkeszteni. Kompromisszumként elmondom, hogy mi a különleges a Kozmosz mindhárom verziójában, az 1980-as Carl Sagan-félében és az általam vezetett 2014-es és 2020-as kiadásokban: unikális módon az összes tudományágat egy narratívába sűríti, hozza közös nevezőre. Egy középiskolás a biológia órán, biológia tanártól biológiát tanul. Aztán a következő órán földrajz, majd kémiát. Egyszóval már iskolás korunk óta azt verik a fejünkbe, hogy minden tudományág külön és önálló diszciplína. A természet nem tesz ilyen felosztásokat. Így ezért a Kozmosz sorozat célja is az, hogy a tudományokat egyetlen egy történetvonalban alkalmazza. Jómagam asztrofizikus vagyok, nem vagyok mestere a világ összes tudományának, így nagyon sok kollégával dolgozom együtt: a forgatókönyveket tudományos konferenciák és workshopok keretében állítjuk össze. Tudósok és történetmesélők munkáját kell összeegyeztetnem, hiszen az előbbiek a tökéletes szakmaiság, utóbbiak az érdekes sztorikban érdekeltek. Ez nagyon nagy felelősség, mert én vagyok ott a nézők előtt, én magyarázom el a világegyetem nagy dolgait effektíve a saját szavaimmal, éppen ezért nekem mindennek tökéletesnek kell lennie. Ez pokolian nehéz mivel valami lehet tudományosan fontos, de a történelem szempontjából tökéletesen irreleváns. Egyszóval az én feladatom, hogy a tudomány ebben a produkcióban a történetmesélést szolgálja. A Kozmosznak vannak olyan epizódjai, melyek jobban, illetve olyanok is melyek témájukban kevésbé izgattak alapjáraton. Viszont az ön karizmája még a legunalmasabb témát is izgalmassá teszi. Mikor fedezte fel önmagában azt a képességet, hogy a tudományt nem csak megértetni, hanem megszerettetni is képes az emberkekel? Erre olyan válaszom lesz, amire talán nem számított. Menjünk vissza az időben, amikor még nem voltam híres. Nagyon sokat utaztam és olvastam repülőkön. Egy idő után a szomszédjaim mindig megkérdezték tőlem, miért olvasok tudományos könyveket és le voltak nyűgözve attól, amikor megtudták, hogy asztrofizikusként a világegyetemet kutatom. Ekkor mindig előjöttek minimum húsz kérdéssel az ősrobbanásoktól kezdve a földönkívüliekig. Amikor válaszoltam nekik, mindig nagyon figyeltem a reakciókat, a testbeszédüket, mikor emelték meg esetleg a szemöldöküket, mert alapvető célom volt, hogy sose untassak az embereket és hogy kiprovokáljam belőlük az érdeklődést és a következő kérdést. Elképesztő tudásbázist építettem fel annak kapcsán, hogy amit mondok és ahogyan mondom milyen reakciókat eredményez. Amikor a kamera elé állok egy olyan produkcióban, mint a Kozmosz, ebből merítek. Szóval, amikor azt mondják nekem, hogy istenadta tehetség vagyok, inkább azt mondom: rengeteget dolgoztam azon, hogy így tűnjön. Egy tanító olyan, mint egy komikus. Ha rossz a poén, el kell engedni. Az új évad legjobbja a Nyikolaj Vavilov orosz botanikus életét bemutató epizód. Elképesztő, hogy mindenkinek ez az epizód a kedvence. Pedig ez a legtragikusabb. Ön miért tartja a legjobbnak? Mert bátran ábrázolja a sztálini szovjet rendszer és annak politikusainak a stupiditását: jelesül azt, amikor a hatalom eltiporja a tudóst. Amikor a tematikán gondolkodtunk Ann Druyan író-producerrel, volt egy olyan opció, hogy csak a jelen problémáiról beszéljünk. Tudtam volna hatalmon lévő politikusok ábrázolásával is beszélni a hatalom és a tudomány viszonyáról. Úgy vélem sokkal hitelesebb, ha a múltat idézzük meg és ez ad annyi távolságtartást, hogy ne prédikálásnak véljék a mondandómat, átgondolják azt és ezután a néző maga jöjjön rá, hogy „hé, de hát most ugyanez történik a világban”. Ez a legjobb módszer arra, ha erős politikai és vallási állításokat akar az ember átadni. A Kozmosz értelemszerűen érinti a lehetséges jövőnket és bolygónk folyamatos pusztulása miatt elkerülhetetlennek tűnik az űr meghódítása. Igen ám, de az űrprogramok a hidegháború alatt fejlődtek a legtöbbet. Logikus érvelés, az űrkutatás legnagyobb ütemben mindig is a háború jegyében, illetve háttérmotivációjának eredményeként fejlődött. A hidegháború konfliktusai nagyban motiválták mind a döntéshozókat, mind a tudósokat. A szovjet-amerikai verseny keretében nagyon sokat tett az emberiség az űr meghódítása terén. Aztán tényleg volt egy szünet, de azzal, hogy Kína elindította a saját űrprogramját, ha nem olyan mértékben, mint korábban, de kellőképpen konfliktusteremtő szituáció, lesznek a közeljövőben újabb lépések. Jómagam inkább a békét kedvelem és hiszek abban, hogy az emberi elme képes önmagát motiválni és a tudományos sikerek fajunk túlélését fogja eredményezni. Ez a filozófia áll a Kozmosz összes epizódja mögött. Továbbá nagyon nagy a különbség az űrprogram és az űripar között. Előbbi mögött az adófizetők pénze, utóbbi mögött a magántőke áll. Harminc év múlva természetes lesz, hogy a gazdaság kilép a bolygónkról. Nem is a technika kérdése ma már, hanem a gazdaságosságé. De állítom: a világ leggazdagabb embere az lesz, aki elsőként kezd majd el aszteroidákon bányászni. A sorozat több epizódja beszél járványokról, éhezésről, tömeges ember halálokról. A mostani koronavírus járvány kapcsán mit gondol? Nem a koronavírustól fog kihalni az emberiség. Mint tudományos gondolkodó, azt vizsgálom hogyan reagál az emberiség a vírus terjedésére. Nagyon sok információt kapunk arról, hogyan lehet visszaszorítani a terjedését és ez tulajdonképpen ez egy kísérletnek is felfogható: vajon most mennyien hallgatnak majd a tudósokra? Elhisszük azt, amit a betegséggel kapcsolatosan mondanak nekünk? Betartjuk azt, amit kérnek? Tovább megyek: esetleg elhisszük, hogy a globális felmelegedés valós probléma és nem csak „rossz idő”? Vagy esetleg továbbra is dogmák szerint gondolkodunk? Beszéltünk a Szovjetunióról, ott a politikai dogma határozta meg az embereket, de ne feledjük, hogy vannak vallási, kulturális dogmáink is, például ezek determinálták a náci Németországot. „Mi vagyunk az Übermensch!” Ez egy a társadalmat átszövő kulturális dogma. Ezek a civilizáció legnagyobb ellenségei. 

Névjegy

Neil deGrasse Tyson (1958. október 5. – ) amerikai asztrofizikus, író és tudományos ismeretterjesztő személyiség. Jelenleg a Hayden Planetárium igazgatója, illetve az Amerikai Természettudományi Múzeum asztrofizikai részlegének kutatási munkatársa. Karrierje során 21 tiszteletbeli doktori címmel jutalmazták. 

Történetek a világegyetemről

 A National Geographic csatorna március 22-én vasárnap este kilenc órakor világpremierként mutatja be a kultikus Kozmosz sorozat új évadát, mely a Lehetséges világok alcímet kapta. A produkció Carl Sagan ikonikus, 80-as évekbeli Kozmosz-szériájának huszonegyedik századi továbbgondolása, a négy Emmy-díjjal kitüntetett Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat új évada. A műsort Neil deGrasse Tyson asztrofizikus vezeti, a sorozat írója és producere pedig továbbra is Ann Druyan, Carl Sagan özvegye, akivel a csillagász az eredeti szérián is dolgozott. 

Témák
film sorozat
Frissítve: 2020.03.21. 15:00