Előfizetés

"Naponta kérdezik, mikor kapnak megfelelő eszközöket a betegellátáshoz, de válasz nincs"

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.03.23. 06:20
Két hatalmas szív rajzolódott ki péntek éjjel Budapesten a Hotel Intercontinental és a Marriott ablakain.
Fotó: Béres Márton / Népszava
Közösségi portálokon könyörögnek a lakosságnak az egészségügyben dolgozók, hogy akinek van védőmaszkja adja át nekik.
Etikai eljárás keretében az orvosi kamara is vizsgálja a szegedi rektor esetét, aki miután hazaérkezett olaszországi síeléséből a karantén helyett betegeket látott el, operált. A Magyar Hang írta meg, hogy Rovó Lászlót – aki egyébként a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója is –, csak jóval azt követően vetették alá vizsgálatoknak, hogy produkálta a koronavírus tüneteit. A professzor óvatlansága miatt a Rektori Hivatal munkatársainak is karanténba kellett vonulniuk. Vasárnap az operatív törzs tájékoztatóján Müller Cecília országos tiszti főorvos is megerősítette a szegedi rektor fertőzöttségéről szóló hírt. Hozzátette, hogy az esettel kapcsolatban több mint 120 mintát vettek. A rektor hivatalos közleményben reagált az ügyre, amelyben azt írta, valóban megfertőződött a koronavírussal, de azt tagadja, hogy felelőtlenül járt volna el, állítása szerint nem fertőzött meg senkit, amint észlelte magán a tüneteket, azonnal megtette a szükséges óvintézkedéseket, és családjával jelenleg is karanténban van. Információink szerint a Zala megyei kórház több főorvosa is önkéntes karanténban van a szokásos sítúrájuk után, ám ezt megelőzően hazaérkezvén még előbb „ránéztek” a betegeikre. A járvány eddigi tapasztalatai szerint az egészségügyi személyzet gyakran szuperterjesztője a fertőzésnek, ugyanakkor ők vannak a legnagyobb kockázatnak is kitéve. Az olasz közegészségügyi intézet adatai szerint náluk már csaknem 3000 egészségügyi dolgozó fertőződött meg az új koronavírus járványban néhány hét alatt és már csaknem húsz orvos halt meg részint a fertőzésben, részint az extrém terhelés következtében. Hogy nálunk mekkora lesz a veszteség az azon is múlik, hogy mennyire tudatosan védjük a frontvonalban állókat. Az ellátásból kivont 65 év felettiek miatt 11200 egészségügyi dolgozóval lett kevesebb a közvetlen betegellátásban. Húsz százalékuk orvos. Több tucatnyian vannak már karanténban is. Akik megmaradtak védőeszközökért könyörögnek.
Iványi József fogorvos a miniszterelnöknek írt levelet, hogy a kormányfő biztosítsa a fogászati alapellátásban a megfelelő maszkokat. Más egészségügyi dolgozók kórházi osztályokra, a mentőknek, a sürgősségi részlegekre kérnek maszkokat a lakosságtól a közösségi portálokon. „Nagyon fontos lenne, ha van festő köztetek és netán van elfekvőbe ffp2 maszk vagy ffp3 vagy ha netán a festéküzletben láttok ilyen maszkot, szóljatok, mert a Szent Imre sebészet dolgozóinak kellene 20 db. Azonnal kifizetem, ha valaki tud hozni!” - kéri az egyik posztoló. Egy másik bejegyzés: „Még a járvány elején járunk, és már nincs elegendő és megfelelő eszközünk a küzdelemhez. Szükségünk lenne a biztonságos betegellátás és dolgozóink védelme érdekében védőruházatra, ffp3 maszkokra, légútbiztosításhoz és lélegeztetéshez eszközökre.” Lapunknak az egyik dolgozó azt mesélte: általánossá vált kórházában a rettegés a vírustól. Sok nővér egyedül neveli a kisgyerekét és nehéz helyzetbe kerülne, ha karanténba kellene vonulnia, mert beteg, vagy mert hazaviszi a vírust. Mint mondta, naponta kérdezik, hogy mikor kapnak megfelelő eszközöket a betegellátáshoz, de válasz nincs. Néhány napja csak arról kaptak körlevelet, hogyan kell majd a koronavírusos halottakat a kettős hullazsákba csomagolni. Nem oldja a feszültséget az sem, hogy mind gyakrabban hallják, hogy olykor teljes műszakokat helyeztek karanténba. Lapunknak az egyik mentő azt mesélte, bár a mentőknél a tartalékkocsikat állították szolgálatba a koronavírus gyanús betegek szállítására, és ezeket a járműveket fertőtlenítik is, de a védőruha nagyon kevés. Ami van, azt is kiporciózva, szigorú felhasználási renddel adják ki. Ezt sokan nem is értik, hiszen már szinte minden szállítandó beteget potenciális vírushordozónak kell tekinteni.    

Válaszok helyett hárítás

Vasárnap koronavírus-fertőzésben meghalt egy 65 éves magyar nő is. Ő információink szerint annak a csaknem százesztendős asszonynak a lánya, akin előbb február 29-én életmentő műtétet hajtottak végre a Szent Imre kórházban, majd az operáció után néhány nap múlva a beteg tüdőgyulladásban elhunyt. A nő lánya bizonyítottan koronavírus-fertőzést kapott. De úgy tudjuk, anyja halála után nem történt kontaktkeresés. A Népszava többször kérdezett a Szent Imre kórháztól, és az operatív törzstől is. Ám arra kérdésünkre, hogy végeztek-e az elhunyt idősebb hölgyön koronavírus tesztet, és ha igen annak mi lett az eredménye konkrét választ napok óta sehonnan sem kaptunk.  (Kérdésünket egy ízben szombaton föl is olvasták, de a tiszti főorvos válaszként azt felelte: minden gyanús esetet szűrnek, de a konkrétan nem válaszolt semmit.)  Kérdés, hogy ha az idős hölgy fertőzött volt, akkor a lányán kívül még hányan kaphatták meg a vírust. Úgy tudjuk az intézményben sem szűrték a vele kapcsolatba került orvosokat, ápolókat sem.

A jogainkat támadja a kormány a vírus ürügyén

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.03.23. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kabinet javaslata szerint a demokrácia gátolja a védekezést. Az ellenzék nem szavazza meg az időkorlát nélküli felhatalmazást.
Pénteken felkerültek a parlament honlapjára azok a törvényjavaslatok, amelyek elfogadásával meg lehetne hosszabbítani a veszélyhelyzetet, valamint szigorítani lehetne a Büntető törvénykönyvet (Btk.). Ezekbe mint korábban megírtuk, valóban bekerült módosításként, hogy a kormány a rá ruházott különleges jogköröket „a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan”, kifejezetten a járvány „kezelése, megelőzése, káros hatásainak felszámolása” érdekében gyakorolhatja. Továbbra is hiányzik azonban határidő, így a veszélyhelyzet addig tarthat, ameddig a kormány és ennek nyomán az Országgyűlés meg nem szünteti.
Fideszes forrásunk ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: a kormánypártok egy 90 napos intervallumot várhatóan el tudnak fogadni kompromisszumként. Az ellenzéken belül azonban többen már nem bíznak ebben sem - főleg, miután Orbán Balázs államtitkár kvázi bejelentette egy Indexen megjelent véleménycikkben, hogy a kormány nem támogat semmilyen határidőt. - Habony Árpád tanácsadó és Orbán Viktor kormányfő láthatóan eldöntötte, hogy ez a helyzet jó lesz az ellenzék kinyírására is - mondta ellenzéki forrásunk, hozzátéve, a hétfőre tervezett hétpárti egyeztetés szerinte "már csak kirakat lesz".
A kormánykritikus oldal ugyan szeretné elérni, de egyelőre nem szerepel a Btk. tervezett módosításában, hogy a koronavírussal kapcsolatos rémhírterjesztés csak abban az esetben büntethető 1-5 év közötti börtönbüntetéssel, ha az „bizonyíthatóan” akadályozta a védekezést. A vitatott pontok egy Demokratikus Koalícióban politizáló forrásunk szerint bizalomvesztést okoztak a kormány őszinteségével kapcsolatban, bár hétfőn még lesz egy hétpárti egyeztetés az ügyben, így a szöveg még mindig módosulhat. Emiatt egyelőre képlékeny, milyen normaszövegről döntenek majd kedden. A javaslat azonnali elfogadásához a házszabálytól való eltérés megszavazására lenne szükség (vagyis 4/5-ös támogatottságra), de Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szombaton már jelezte: ha nem szerzik meg a szükséges szavazatszámot a házszabálytól való eltéréshez, akkor elfogadják a javaslatot 8 nap múlva, normál menetrendben - ellenzéki támogatás nélkül.
A Demokratikus Koalíció szóvivője, Barkóczi Balázs azt mondta a Népszavának, négy feltétellel támogathatják a kormány javaslatait: ha lesz a veszélyhelyzetnek konkrét időtartama (ők 15 napot szeretnének); ha az Alkotmánybíróság három napos határidővel lenne köteles elbírálni a különleges jogrenddel kapcsolatos beadványokat; ha egyértelmű garanciát tartalmazna a szöveg, hogy a kormány csak a járvánnyal kapcsolatban gyakorolhat különleges jogokat; valamint ha módosulnak a rémhírterjesztésre vonatkozó Btk-s szabályok.
Tóth Bertalan MSZP-elnök még szombaton azt írta Facebook-oldalán, határidő nélkül biztosan nem támogatják a veszélyhelyzetről szóló törvényt. Az LMP-s Schmuck Erzsébet vasárnap azt közölte, hogy „nem adhatunk biankó csekket a kormánynak”, törvényben kell rögzíteni a rendeleti kormányzás időtartamát.  - A Jobbik támogatja, hogy a Fidesz akár 2-3 hónapig, és ha szükséges, még tovább rendeleti úton kormányozhasson, mert az a fontos, az eddigi késlekedések helyett végre gyors döntések szülessenek – mondta lapunknak a párt frakcióvezető helyettese. Nunkovics Tibor szerint ugyanakkor határidő nélküli különleges jogrendet biztosan nem fognak támogatni, és a korlátlan kormányzati felhatalmazást sem, mert „a Fidesz-KDNP az elmúlt 10 évben nem bizonyította, hogy tisztességesen használná azt”.
- A kétharmaddal rendelkező kormány kezében minden lehetőség megvan jelenleg is a helyzet orvoslására, de még addig sem jutottak el, hogy maszkokat szerezzenek be az egészségügyi dolgozóknak és a lakosságnak. Most pedig azt kérik, hogy adjunk nekik korlátlan hatalmat? Ez semmi másról nem szól, csak arról, hogy végtelen időre bebetonozzák a hatalmukat. Nincs még egy ország Európában, amelyikben jelenleg ilyet tervezne a kormány – mondta a Népszavának Nunkovics Tibor.

Tiltakoznak a civilek

Közös állásfoglalásban kritizálta a benyújtott jogszabálytervezeteket a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és az Amnesty International Magyarország. Mint írták, a jogállami működés alapvető szabályai különleges jogrend idején sem írhatók felül, a veszélyhelyzet nem tarthat örökké, csak meghatározott időtartamra. A kormánynak azt javasolják, szélesítsék azok körét, akik az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, és „az érintettségtől független normakontrollt bármely országgyűlési képviselő vagy legalább frakcióvezető indítványozhasson”. Javaslatuk szerint az AB-nek háromnapos határidővel kellene döntéseket hoznia a különleges jogrenddel kapcsolatban benyújtott indítványokról.

Elrendeli a részleges kijárási tilalmat Polgár vezetése, miközben erre nincs jogköre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.22. 22:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Még a polgármester által hivatkozott törvény sem írja azt elő.
Az operatív törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy nincs Magyarországon olyan gócpont, ami indokolná a kijárás korlátozását, ezért a kormány egyelőre nem tervezi a kijárási tilalom bevezetését. A 8 ezer fős hajdú-bihari Polgár vezetése azonban máshogy gondolja, és - vélhetően az első magyar településként - részleges kijárási tilalmat vezet be - vette észre a 444. A harmadik ciklusát töltő DK-s polgármester, Tóth József azzal kezdi közleményét, hogy a polgáriak nagy többsége tudomásul vette az eddig meghozott döntéseket, és fegyelmezetten eleget is tesz az elvárásoknak. 
„Ugyanakkor érzékeljük azt is, hogy még mindig jelentős számban vannak, akik a kialakult veszélyhelyzetről nem vesznek tudomást, kockáztatva ezzel maguk és mások megfertőződését”

- jegyezte meg Tóth József.

A polgármester szerint a város közterületein és üzleteiben látni lehetett munkavégzés alól felmentett munkavállalókat, szociális gondoskodásban részesülő idős embereket és otthoni tanulásra kötelezett fiatalokat is. A polgármester videóüzenetében közölte, hogy nem tudnak koronavírusos fertőzöttről Polgáron, járványügyi megfigyelés alatt három személy áll, de szerinte napok vagy órák kérdése csak, hogy náluk is megjelenjen a vírus. Vagy már meg is érkezett, csak nem tudnak róla.
„Polgármesterként úgy vélem, hogy mindannyiunk érdekében újra nyomatékosítani kell és további intézkedésekkel még inkább erősíteni szükséges az otthonmaradás fontosságát, ezért Polgáron a 2020. március 23-30. közötti időszakra részleges kijárási tilalmat rendelek el”

- jelentette be Tóth József.

A fentiek értelmében otthonmaradásra köteles: 
  • az önkormányzat azon munkavállalója (közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és az egyéb munkaviszonyban lévő) akit az önkormányzat pótszabadság biztosításával mentesített a heti munkavégzés alól,
  • az önkormányzat szociális ellátásában részesülő (szociális gondozásban, házi segítségnyújtásban, szociális étkezésben) 70 év fölötti polgári lakos,
  • az oktatás-nevelési intézményekben elrendelt szünet kapcsán otthon maradó óvodás, valamint az otthoni tanulásra kötelezett általános iskolás és szakiskolás tanuló.
A fenti rendelkezés alól kivételt jelent a napi élelmiszerek és gyógyszerek vásárlása, az egészségügyi és járványmegelőzési feladatok teljesítése, valamint a napi munkába járás. Az indokolatlannak tűnő közterületi jelenlétet az önkormányzat közbiztonsági csoportja ellenőrzi. Tájékoztatnak, figyelmeztetésben részesítenek, feljegyzéseket készítenek, illetve ha ez szükséges jelzéssel élhetnek az oktatás-nevelési intézmény fenntartója, a szociális ellátást nyújtó intézmény vezetője, valamint az érintett személy munkáltatói joggyakorlója felé.
„Az otthonmaradási kötelezettség megszegőivel szemben az önkormányzati intézmények vezetői eljárhatnak, melynek során kezdeményezhetik az önkormányzati pótszabadság visszavonását, a szociális szolgáltatások felfüggesztését, a segélykérelmek elutasítását”

- közölte a polgármester.

Tóth József közleménye végén megjegyezte, hogy bár a törvény jelen helyzetben felhatalmazást ad a polgármesternek a döntések egyszemélyi meghozatalára, - hiszen „a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény) 46.§ (4) bekezdése alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének a feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja”-  ő a döntést mégis a képviselő-testülettel egyeztetve, annak egyhangú támogatása mellett hozta meg. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a polgármester döntése azért nehezen értelmezhető, mivel kijárási tilalmat nem az önkormányzat, nem a polgármester, hanem a kormány rendelhet el. A polgármester által hivatkozott törvény 49. paragrafusa is rögzíti, „veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását”, kormányrendelet alapján. Ilyen határozatot azonban egyelőre nem hozott a kormány Magyarországon.